National Waste Management Plan 2021-2027 (Hungary)

Országos Hulladékgazdálkodási Terv
2021-2027

A dokumentumot a Kormány megtárgyalta és a 2021-2027 közötti időszakra szóló Országos
Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 1704/2021. (X. 6.) Korm. határozattal elfogadta.

Bázisév: 2018

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 2

Tartalomjegyzék
1 BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 5
2 A MAGYARORSZÁGI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA .......................... 7
2.1 Jövőkép ................................................................................................................................... 7
2.2 Jogszabályi környezet ........................................................................................................... 8
2.2.1 Európai uniós determinációk ........................................................................................... 8
2.2.2 Hazai jogszabályi környezet .......................................................................................... 26
2.3 Hazai hulladékgazdálkodási rendszer működési modellje .............................................. 28
2.3.1 Hulladékgazdálkodási rendszer fejlődése ...................................................................... 28
2.3.2 A hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása előtti kiindulási állapot........................... 32
2.3.3 A hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása ................................................................ 36
2.3.4 Az új hulladékgazdálkodási rendszer modellje és szereplői.......................................... 39
2.4 Hulladékgazdálkodási rendszer statisztikai adatai .......................................................... 40
3 HULLADÉK KIVITEL, BEHOZATAL ....................................................................................... 46
3.1 Országhatárt átlépő hulladékszállítással kapcsolatos alapelvek ..................................... 48
3.1.1 Korlátozás a nem veszélyes hulladék ártalmatlanítási célú behozatal vonatkozásában 48
3.1.2 Korlátozás a másodlagos tüzelőanyag behozatal vonatkozásában ................................ 48
3.1.3 A szennyvíziszap behozatalra vonatkozó korlátozás ..................................................... 49
4 KIEMELT HULLADÉKÁRAMOK BEMUTATÁSA, ÉRTÉKELÉSE ................................................ 51
4.1 Települési hulladék .............................................................................................................. 51
4.1.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ....................................................... 51
4.1.2 Előrejelzés ..................................................................................................................... 70
4.1.3 Cselekvési irányok......................................................................................................... 72
4.2 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék ......................................................... 77
4.2.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ....................................................... 77
4.2.2 Előrejelzés ..................................................................................................................... 82
4.2.3 Cselekvési irányok......................................................................................................... 82
4.3 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék .............................................. 85
4.3.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ....................................................... 85
4.3.2 Előrejelzés ..................................................................................................................... 91
4.3.3 Cselekvési irányok......................................................................................................... 91
4.4 Építési-bontási hulladék ...................................................................................................... 93
4.4.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ....................................................... 93
4.4.2 Előrejelzés ................................................................................................................... 101
4.4.3 Cselekvési irányok....................................................................................................... 101
4.5 A Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap ......................................................................... 103
4.5.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ..................................................... 103
4.5.2 Előrejelzés ................................................................................................................... 106
4.5.3 Cselekvési irányok....................................................................................................... 106

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 3

4.6 Veszélyes hulladék ............................................................................................................. 108
4.6.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ..................................................... 108
4.6.2 Előrejelzés ................................................................................................................... 112
4.6.3 Cselekvési irányok....................................................................................................... 113
4.6.4 PCB és PCT tartalmú hulladék .................................................................................... 113
4.6.5 Hulladékolaj ................................................................................................................ 119
4.6.6 Elem-, illetve akkumulátorhulladék ............................................................................ 124
4.6.7 Elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék ............................... 132
4.6.8 Hulladékká vált gépjárművekből származó hulladék .................................................. 143
4.6.9 Egészségügyi intézményekben képződő hulladék, gyógyszerhulladék ....................... 149
4.6.10 Növényvédő szerekből és csomagolóeszközeikből képződő hulladék ........................ 160
4.6.11 Azbeszthulladék .......................................................................................................... 163
4.7 Biológiailag lebomló hulladék .......................................................................................... 167
4.7.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ..................................................... 167
4.7.2 Előrejelzés ................................................................................................................... 171
4.7.3 Cselekvési irányok....................................................................................................... 172
4.8 Gumiabroncs ...................................................................................................................... 176
4.8.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ..................................................... 176
4.8.2 Előrejelzés ................................................................................................................... 180
4.8.3 Cselekvési irányok....................................................................................................... 181
5 CSOMAGOLÁSI HULLADÉK ............................................................................................... 183
5.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ......................................................... 183
5.1.1 Papír............................................................................................................................. 186
5.1.2 Műanyag ...................................................................................................................... 187
5.1.3 Üveg ............................................................................................................................ 187
5.1.4 Fém .............................................................................................................................. 188
5.1.5 Fa ................................................................................................................................. 188
5.1.6 Társított csomagolás .................................................................................................... 189
5.2 Előrejelzés .......................................................................................................................... 189
5.3 Cselekvési irányok ............................................................................................................. 190
6 NAPRAKÉSZ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERVEZÉS ........................................................... 195
7 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KIEMELT INFRASTRUKTÚRA ELEMEINEK A BEMUTATÁSA ...... 197
7.1 Energetikai hasznosítók, égetők ....................................................................................... 197
7.2 Hulladéklerakók ................................................................................................................ 199
7.2.1 Hulladéklerakók rekultivációja.................................................................................... 200
7.2.2 Működő hulladéklerakók ............................................................................................. 201
7.3 Hulladékhasznosító művek ............................................................................................... 207
7.4 Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében működő hulladékgazdálkodási
infrastruktúra .................................................................................................................................... 213
7.4.1 Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ........................................................................ 213
7.4.2 Infrastruktúra ............................................................................................................... 213
8 CSELEKVÉSI PROGRAM .................................................................................................... 222
9 ORSZÁGOS MEGELŐZÉSI PROGRAM ................................................................................. 240

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 4

9.1 Bevezetés............................................................................................................................. 240
9.1.1 Alapelvek, fogalmak.................................................................................................... 240
9.1.2 Szabályozási háttér, kapcsolódó dokumentumok ........................................................ 243
9.1.3 A megelőzés jelenlegi helyzete és iránya Magyarországon ........................................ 246
9.1.4 Hazai jó gyakorlatok, követendő példák ..................................................................... 263
9.2 Vízió – jövőkép ................................................................................................................... 267
9.3 Átfogó célkitűzések ............................................................................................................ 268
9.4 Cselekvési Program ........................................................................................................... 268
9.4.1 A HKI által javasolt intézkedések értékelése .............................................................. 268
9.4.2 Beavatkozási területek, javasolt intézkedések ............................................................. 268
9.4.3 Az OMP megvalósítása, várható eredmények, indikátorok ........................................ 286
10 ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................................................. 295

Melléklet:
1. számú melléklet: Rövidítések jegyzéke
2. számú melléklet: Ábrajegyzék
3. számú melléklet: Táblázatjegyzék

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 5

1 Bevezetés

Magyarország számára kiemelt cél a környezet védelme és a klímaváltozáshoz való
alkalmazkodás, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt, tisztább környezetet
szeretnénk.

Ehhez a Kormány 2020 -ban elfogadta a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv et (a
továbbiakban: KTA). Ez a fenntarthatóság, a megújuló energia szélesebb körű felhasználása és
a klímavédelem területén vállalt feladatok mellett tartalmazza a hulladékcsökkentésre, az
országban található jogellenesen elhagyott, elhelyezett hulladékok felszámolására vonatkozó
intézkedéseket is.

A Kormány célja, hogy hazánk – a KTA-ban foglaltaknak megfelelően – fokozatosan áttérjen
a körforgásos gazdaságra és a magyar hulladékgazdálkodási ágazat mintaértékű modell legyen
Európában. E nnek érdekében megújítja a hazai hulladékgazdálkodási ágazatot és olyan
rendszert vezet be, amely nyersanyagként kezeli a hulladékot. A körforgásos gazdaságra való
átállást, az illegális hulladéklerakók felszámolását, a hulladékot illegálisan elhelyezők
szigorúbb büntetését, a visszaváltási rendszer és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer
kialakítását, valamint a hulladékgazdasági tevékenység racionalizálását szolgáló jogszabályi
módosítások hozzájárulnak ahhoz, hogy megóvjuk a természeti környezetünket, azok értékeit,
valamint kincseinket és megtisztuljon az ország.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elkészítését a hulladékokról és egyes irányelvek
hatályon kívül helyezéséről szóló , 2008. november 19 -i 2008/98/EK európai parlament és
tanácsi irányelv (a továbbiakban: HKI) , valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV.
törvény írja elő. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 7 évre készül az E urópai Unió
programozási időszakához igazodva.

A korábbi hulladékgazdálkodási tervek meglétét már a 2008. november 22-én kihirdetett HKI,
valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény is előírta.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv I. dokumentum a 2003–2008 közötti időszakra készült
és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal
került elfogadásra.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv I I. dokumentumot a kormány a 2014 –2020 közötti
időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 2055/2013. (XII. 31.) Korm.
határozattal fogadta el és végrehajtását 2020. december 31-i határidővel rendelte el.

A jelen Országos Hulladékgazdálkodási Terv III. (a továbbiakban: OHT) ismerteti hazánk
hulladékgazdálkodási helyzetét, hulladékáramonként bemutatja a készítés időpontjára
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 6

vonatkozó helyzetet, a z Országos Hulladékgazdálkodási Terv II. alatt elért eredményeket,
azonosítja a hiányosságokat és felvázol ja az adott hulladékáramra vonatkozó általános és
specifikus cselekvési irányokat.
Emellett átülteti a gyakorlatba a KTA -ban foglalt célokat, amelyek – egyebek mellett –
hozzájárulnak az éves szinten képződő műanyaghulladék mennyiségének csökkentéséhez, a
természeti erőforrásokkal történő takarékos gazdálkodáshoz és a másodnyersanyag
felhasználás elősegítéséhez.

Az OHT részét képezi a Cselekvési Program , amely a konkrét szükséges beavatkozásokat
azonosítja, megjelölve az adott beavatkozáshoz kapcsolódó célkitűzést, intézkedést, indikátort,
forrásigényt és támogatási lehetőséget.

Az OHT részét képezi továbbá az Országos Megelőzési Program (a továbbiakban: OMP) is,
amely tartalmazza a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos célkitűzéseket és az ezek
elérése érdekében megvalósítandó intézkedéseket. Az OMP egyik fő célja a szükségleteken
alapuló, észszerű gazdasági növekedés és a hulladékképződés által okozott környezeti hatások
közötti összefüggés megszüntetése. Az OMP átfogó célja olyan intézkedések bevezetése,
amelyek elősegítik az erőforrás -használat és a szükségleteken alapuló, és zszerű gazdasági
növekedés szétválasztását, csökkentik az anyagfelhasználást és a hulladék képződését,
hozzájárulnak a hatékonyabb erőforrás -gazdálkodás megvalósításához, és a termékek
életciklusának növeléséhez, elősegítik az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb
hatást gyakorló megoldások alkalmazását és a munkahelyteremtést.

Az OHT a vonatkozó jogszabályok, a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési
programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet, az
egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet,
valamint a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet előírásai
figyelembevételével készült.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 7

2 A magyarországi hulladékgazdálkodási rendszer bemutatása

2.1 Jövőkép

Az elmúlt években a hulladékgazdálkodási szektor nemzetközi felértékelődésének lehet tünk
tanúi, köszönhetően a környezetvédelmi előírások és követelm ények szigorodásának és a
másodnyersanyag felhasználási lehetősége k erősödésének. A hazai hulladékgazdálkodási
rendszer folyama tos fejlődést mutatott az elmúlt évtizedekben, ennek bizonyítéka, hogy a
lerakott hulladék mennyisége csökkent, a hasznosított hulladékmennyiség nőtt és jelentősen
javult a közszolgáltatás színvonala . A teljes rendszer azonban további lényeges fejlődési és
hatékonyságnövelési potenciállal rendelkezik, amelyet mielőbb hatékonyabban ki kell
használni és a fejlődési lehetőségeket ki kell aknázni . A hulladékgazdálkodási rendszerrel
szembeni legnagyobb kihívások közül a körforgásos gazdasági modellre való átállás és az uniós
kötelezettségek teljesítése emelhetők ki.
A hulladékgazdálkodás akkor képes hat ékonyan elősegíteni a körforgásos gazdaság
megvalósítását, ha az a hulladékgazdálkodási folyamatban érintetteket a hulladékhierarchia
magasabb szintjeinek alkalmazására – a fogyasztás csökkentésére, a hulladékok keletkezésének
megelőzésére, az elhasználódott termékek javítására, újrahasználatára – ösztönzi, azaz önmaga
is hozzájárul ahhoz, hogy minél kevesebb és minél alacsonyabb kockázatú hulladék képződjön,
ahelyett, hogy a környezetet önmagában is károsító, túlméretezett infrastruktúra kialakítását
eredményezné.
Ennek módja egy, a teljes költségek számszerűsítésére és érvényesítésére épülő, a tudatosítás
különböző formáit használó hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, amely egyértelmű
üzeneteket fogalmaz meg a résztvevői számára.

A középtávú stratégiai célkitűzés, hogy a magyar hulladékgazdálkodási ágazat a
körforgásos gazdaság egyik mintaértékű modellje legyen Európában.

A körforgásos gazdaságra való átállás során o lyan modellt ke ll megvalósítani , amelyben a
termékek életciklusát figyelembe véve nem keletkezik olyan hulladék, amely nem hasznosul
újra a gazdaságban valamilyen formában. Ebben a rendszerben a termékeket, gazdasági
értelemben kihasználjuk, hogy a ma termékei egyben a jövő alapanyagai legyenek.

Magyarország versenyképességének a növelése érdekében fontos, hogy a magyar gazdaság is
ki tudja használni a hulladékgazdálkodási ágazatban rejlő potenciális lehetőségeket és az
innováció ösztönzésével, a minőségi hulladékgyűjtés és feldolgozás új rendszerének
kidolgozásával támogatásra kerüljön a g azdaság fejlődése úgy, hogy a hulladékgazdálkodás
terén a megelőzés, az újrahasználat és az újrafeldolgozás irányába történő előrehaladással
egyúttal környezetünk magas szintű védelme is biztosítva legyen.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 8

2.2 Jogszabályi környezet

2.2.1 Európai uniós determinációk

Az Európai Unió szakterületi stratégiáiban és jogszabályalkotásában kiemelt figyelmet kap a
globális versenyképesség javulása, a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása, a
természeti erőforrások megőrzését szolgáló innovatív új üzleti modellek, valamint új
munkahelyek teremtését célzó, ún. körforgásos gazdaságra vonatkozó, a hulladékgazdálkodási
szakterületet érintő jogszabályok és egyéb dokumentumok.
Az Európai Bizottság által prioritásként meghatározott körforgásos gazdaságra vonatkozó
javaslatcsomag 2015. december 2-án került közzétételre1.
A javaslatcsomag részeként a Bizottság „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos
gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című közleményében2 a körforgásos gazdaságra
vonatkozó uniós cselekvési tervet terjesztett elő.
A Bizottság az uniós cselekvési tervben figyelmet fordított a gazdaságba „másodlagos
nyersanyagként” visszajuttatott újrafeldolgozott anyagokra is.

Az Európai Bizottság a 2015 d ecemberében kiadott körforgásos gazdaság javaslatcsomag
Akciótervéhez kapcsolódóan 2018. január 16 -án újabb csomagot terjesztett elő , amelynek
tartalma 3 közlemény3,4,5 és két jelentés6,7.

A Körforgásos Gazdaság csomag továbbá még hat hulladékgazdálkodási irányelv módosítására
vonatkozó javaslatot tartalmaz, amelyek a tárgyalási és uniós döntéshozatali folyamatok
lezárásával 2018. július 4-én léptek hatályba.
Az Európai Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó javaslatcsomagja a
hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabály -módosítások mellett egy Akciótervet is
tartalmaz. A javaslatcsomag átfogó célja az erőforrás hatékonyság, valamint az üvegházhatású
gázkibocsátás mérséklésének elősegítése a nyersanyagok, termékek és hulladékok lehető
leghatékonyabb felhasználásának, illetve hasznosításának biztosításával. Magyarország
számára lényegi pontot a célszámok képezik, amelyek eléréséhez biztosított ugyan a derogáció
igénybevétele, azonban a célszámok teljesíthetősége tekintetében további jelentős lépések
szükségesek.

1 https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/MEMO_15_6204 ; letöltés dátuma: 2021. február 11.
2 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52015DC0614; letöltés dátuma: 2021.
február11.
3https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:2df5d1d2-fac7-11e7-b8f5-
01aa75ed71a1.0016.02/DOC_1&format=PDF; letöltés dátuma: 2021. február 11.
4 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52018DC0029&from=EN; letöltés
dátuma: 2021. február 11.
5 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX%3A52018DC0032; letöltés dátuma: 2021. február
11.
6https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_1542; letöltés dátuma: 2021. február 11.
7https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2018:35:FIN: letöltés dátuma: 2021. február 11.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 9

A körforgásos gazdasági csomag részeként benyújtott irányelvi módosítások jelentősen
átalakítják a hatályos szabályozási rendszer definícióit, célszámait és számítási módszertanát.
A jogszabályok néhány problémát továbbra sem kezelnek közvetlenül, hanem később kiadandó
útmutatóktól várják a megoldást.

Módosító
irányelvek Módosított irányelvek
(EU) 2018/851 1. a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosítása
(EU) 2018/850 2. a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosítása
(EU) 2018/852 3. a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosítása
(EU) 2018/849
4. az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv módosítása
5. az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemek ről és
-akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv módosítása
6. az elektromos és elektronikus berendezések hulladéka iról szóló 2012/19/EU irányelv
módosítása
1. táblázat - 2018. július 4-én hatályba lépett európai uniós irányelv módosítások

Számos, egyéb szakterületi szabályozás is meghatározza az elkövetkező időszak
hulladékgazdálkodási jog szabályi, engedélyezési, és működési környezetét. Szükséges
kiemelni többek között az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése
és csökkentése) szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: IED
irányelv) alapján az elfogadott, hulladékgazdálkodást érintő végrehajtási határozatokat,
melyeket mind a hulladékgazdálkodási létesítmények tervezése, kialakítása, üzemeltetése,
mind az engedélyezés és a felülvizsgálat során a meghatározott határidőkk el figyelembe kell
venni.

Az Európai Bizottság 2018. augusztus 17 -én tette közzé az IED irányelv szerinti elérhető
legjobb technikákkal ( Best Available Techniques, továbbiakban: BAT) kapcsolatos
következtetéseknek a hulladékkezelés tekintetében történő meghatározásáról szóló (EU)
2018/1147 végrehajtási határozatot. Az IED irányelv előírja, hogy az EU-tagállamok meglévő,
érintett hulladékkezelő üzemeinek a közzétételtől számított legkésőbb 4 éven belül (azaz 2022.
augusztus 17 -ig) meg kell felelniük a BAT -következtetéseknek. Az új létesítmények
kialakítását már ennek megfelelően kell megvalósítani.

Az Európai Bizottság 2019. november 12 -én tette közzé az IED irányelv szerinti elér hető
legjobb technikákkal kapcsolatos következtetéseknek a hulladékégetés tekintetében történő
meghatározásáról szóló (EU) 2019/2010 végrehajtási határozatot. Ennek megfelelően szintén 4
éven belül (azaz 2023. november 12 -ig) az érintett, üzemelő hulladék égetőknek meg kell
felelniük a BAT következtetéseknek. Az új létesítmények kialakítását már ennek megfelelően
kell megvalósítani.

2.2.1.1 A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 10

A HKI jogi keretet biztosít az EU területén végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekre
vonatkozóan. A keretrendszer célja a környezet és az emberi egészség védelme azáltal, hogy
hangsúlyozza a helyes hulladékgazdálkodási, hulladékhasznosítási és -újrafeldolgozási
módszereknek a természeti erőforrásokra nehezedő t eher csökkentése szempontjából vett
jelentőségét, továbbá javítani kíván e módszerek alkalmazásán.

A HKI megerősíti a „szennyező fizet” elvet, amely szerint a hulladék eredeti termelőjének kell
megfizetnie a hulladékgazdálkodás költségeit, továbbá a kiterjesztett gyártói felelősség elvének
markánsabb érvényesülése érdekében bevezeti a kiterjesztett gyártói felelősség általános
követelményeit. A HKI különbséget tesz a hulladékok és a melléktermékek között. Az illetékes
nemzeti hatóságoknak hulladékgazdálkodási terveket és hulladékmegelőzési programokat kell
kidolgozniuk. Különleges feltételek vonatkoznak a veszélyes hulladékokra, a hulladékolajokra
és a biohulladékokra. A HKI hatálya nem terjed ki bizonyos típusú hulladékokra, így a
radioaktív hulladékokra, a hatástalanított robbanóanyagokra, a fekáliára, a szennyvízre és az
állati tetemekre sem.

A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/851 európai
parlamenti és tanácsi irányelv a körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomag részeként
módosította a HKI-t. A HKI már meghatározza a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre
vonatkozó alapkövetelményeket, melyek közé tartozik többek között a szervezeti felelősség,
valamint a hulladékmegelőzéshez, a ter mékek újrafelhasználhatóságához és
újrafeldolgozhatóságához való hozzájárulás felelőssége is.

A módosított HKI szigorítja a hulladékmegelőzési szabályokat. A hulladékkeletkezés
tekintetében az európai uniós országoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy:
− fenntartható termelési és fogyasztási modelleket támogassanak,
− erőforrás-hatékony, tartós, javítható, újrafelhasználható és korszerűsíthető termékek
tervezését, gyártását és használatát ösztönözzék,
− kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó termékeket célozzanak meg annak
megakadályozása érdekében, hogy ezek az anyagok hulladékká váljanak,
− ösztönözzék pótalkatrészek, használati utasítások, műs zaki információk vagy olyan más
eszközök rendelkezésre állását, amelyek lehetővé teszik a termékek javítását és
újrafelhasználását anélkül, hogy veszélyeztetnék azok minőségét és biztonságát,
− csökkentsék az élelmiszer -pazarlást és hozzájáruljanak az ENSZ fenntartható fejlődési
céljához, mely szerint 2030 -ig a kiskereskedelmi és fogyasztói szinten 50% -kal csökkenteni
kell az egy főre eső globális élelmiszer-pazarlást a termelési és ellátási lánc teljes folyamatában,
− előmozdítsák az anyagok és termékek veszélyesanyag-tartalmának csökkentését, valamint a
HKI 9. cikk (1) bekezdés i) pontja szerinti információk Európai Vegyianyag -ügynökséghez
történő eljuttatását,
− megszüntessék a tengeri hulladék keletkezését.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 11

A települési hulladékokkal kapcsolatosan a HKI módosítással nem érintett célérték alapján
2020-ig legalább a háztartásokból származó papír-, fém -, műanyag - és üveghulladék , és
egyéb forrásból származó, ezekhez hasonló hulladék esetében az újrahasználatra előkészítést
és újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50%-ra kell növelni.

2020-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék – a föld és a kő kivételével, de ideértve a
feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot – újrahasználatra
előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának
együttes mértékét a képződött mennyiség hez viszonyítva tömegében országos szinten
legalább 70%-ra kell növelni.

A HKI alapján a tagállamoknak elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kellett felállítaniuk
legalább a papír, a fém, a műanyag és az üveg esetében.

A HKI módosításával az összes (tehát a módosított definíció szerinti) települési hulladék
újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozóan új célértékek
kerültek rögzítésre:

célszám derogációval
2025-ig 55% 50%
2030-ig 60% 55%
2035-ig 65% 60%
2. táblázat - Európai uniós célértékek települési hulladék tekintetében

Az új számítási módszertant figyelembe véve 2018. évben nagyságrendileg 37%
újrafeldolgozás történt települési hulladék tekintetében. A fen ti táblázat alapján 2025 -re a
célszám 55%. Magyarország a derogációs feltételeknek megfelel, így a derogációs kérelem
benyújtható. A derogációs jogosultság megszerzéséhez a HKI IV. melléklete szerinti
végrehajtási tervet kell készíteni és benyújtani a Bizottság részére 24 hónappal a kötelezettség
határidejének lejárta előtt.

További előírások, amelyek tagállami beavatkozást igényelnek:
− textil hulladék kötelező elkülönített gyűjtése 2025. január 1-től,
− biohulladék kötelező elkülönített gyűjtése 2023. december 31 -től (vagy keletkezés helyén
történő gyűjtése és hasznosítása),
− háztartási veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése 2025. január 1-től,
− megelőzés: 2030 -ig az egy főre jutó globális élelmiszer-hulladék kiskereskedelmi és
fogyasztói szinten 50% -kal való csökkentése, valamint az élelmiszer -veszteségek a termelési
és ellátási láncok mentén történő csökkentése (ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzés),
− kiterjesztett gyártói felelősség – a települési hulladékáramban található, gyártói felelősségi
rendszer hatálya alá tartozó hulladékok esetén a tagországoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2018.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 12

július 4. előtt létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek 2023. január 5 -ig
megfeleljenek a HKI követelményeinek.

A Bizottság a fentiek mellett számos útmutató – például a gyártói felelős ségi rendszerekkel
kapcsolatos útmutató – kidolgozását is vállalta, melyek az Európai Unió tagállamai számára az
egységes joggyakorlatot teszik lehetővé.

A Bizottság 2028. december 31 -ig felülvizsgálja a települési hulladék tekintetében 2035 -re
meghatározott célértékeket, és fenntartja az ezekre vonatkozó módosítás lehetőségét is, amely
a célértékek emelését jelentheti.

2.2.1.2 A hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv

A hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 1999/31/EK
irányelv) célja a hulladéklerakásnak a felszíni vizekre, talajvízre, talajra, levegőre és emberi
egészségre gyakorolt valamennyi negatív hatásának megelőzése vagy a lehet ő legkisebb
mértékűre való csökkentése. Ezt szigorú műszaki követelmények bevezetése révén kívánja
elérni.

Az 1999/31/EK irányelv fő elemei:
− Az uniós kormányoknak nemzeti stratégiákat kell végrehajtaniuk a hulladéklerakókba
kerülő biológiailag lebontható hulladékok mennyiségének progresszív csökkentése érdekében.
− A hulladéklerakó létesítmények nem vehetnek át használt gumiabroncsokat, valamint
folyékony, tűzveszélyes, robbanásveszélyes vagy maró hulladékokat, illetve kórházakból és
orvosi vagy egészségügyi szolgáltatóktól származó hulladékokat.
− Hulladéklerakóban csak kezelésen átesett hulladékot helyezhetnek el.
− A települési hulladék nem veszélyes hulladékként átvehető a hulladéklerakó helyeken.
− A nemzeti hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az üzemeltetők által a
hulladéklerakásért kiszabott díjak valamennyi költséget fedezzenek, kezdve a lerakó
megépítésétől egészen a lerakó lezárásáig.

A hulladékok hulladéklerakókban történő átvételét a hulladékok hulladéklerakókban történő
átvételének kritériumairól és eljárásairól az 1999/31/EK irányelv II. mellékletének 16. cikke
alapján a 2003/33/EK tanácsi határozat határozza meg.

Az 1999/31/EK irányelvben meghatározott európai uniós kötelezettség volt, hogy a települési
hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag -mennyiséget az 1995-
ben országos szinten képződött települési hulladék részét képező , biológiailag lebomló
szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra kell csökkenteni. Az 1995. évi
bázisadat alapján Magyarországnak 2016. július 1 -ig 820 000 tonna alá kellett csökkenteni a
tárgyévben hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebontható települési hulladék mennyiségét.
Az adatgyűjtés szervezeti hátterét a tagállami környezetvédelmi hatósági szervezetrendszer
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 13

biztosítja. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe (a továbbiakban: OKIR) a
vonatkozó jogszabályok alapján jelentett adatokat a hatóság ellenőrzi és fogadja el. A gyűjtött
adatok ellenőrzését szolgálta a 2017. és 2018. évben végzett két évszakos települési hulladék
analízis is.

Az 1999/31/EK irányelv módosítása során előírt maximum 10%-os települési hulladék lerakási
arány 2035 -re (derogációval 2040 -re) történő teljesítése további jelentős lépéseket igényel,
mivel a települési hulladék nagy része még mindig lerakásra kerül. A célérték teljesítéséhez
(amellett, hogy hazánk derogációra lesz jogosult) a települési hulladék hasznosítási arányának
drasztikus emelésére van szükség, melyhez további fejlesztések, beruházások indokoltak a
hulladékgazdálkodási területen.

A derogációval teljesítendő célérték: 2035 -re legfeljebb 25%, a derogációs feltételeknek
Magyarország megfelel, a 10 %-os célértéket így 2040-re kell teljesítenünk. Elmondható hogy
hazánk szempontjából az Európai Unió részéről ambiciózus célszám került megállapításra.

A 2018. évi adatok alapján 49,6% a lerakott települési hulladék mennyisége az összesen
képződött hulladékmennyiséghez viszonyítva , ezért a célértékek teljesítése céljából új
hulladékgazdálkodási modell kerül bevezetésre.

A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy 2030-tól a hulladéklerakókban ne
lehessen újrafeldolgozásra vagy egyéb hasznosításra alkalmas hulladékot, különösen települési
hulladékot elhelyezni – kivéve, ha ez biztosítja a legjobb környezeti eredményt.

2.2.1.3 A csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelv

A csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv (a továbbiakban: CSKI) meghatározza a csomagolásra és a csomagolási hulladékokra,
azok kezelésére vonatkozó európai uniós szabályokat.

A csomagolásról és a csomagolási hulladé król szóló 94/62/EK irányelv módosításáról szóló
(EU) 2018/852 európai parlamenti és tanácsi irányelv új intézkedéseket határoz meg, amelyeket
úgy alakítottak ki, hogy:
− megelőzzék a csomagolási hulladék képződését és
− előmozdítsák a csomagolási hulladék újrafelhasználását, újrafeldolgozását és a hasznosítás
más formáit, azok végleges ártalmatlanítása helyett, ily módon hozzájáruljanak a körforgásos
gazdaságra való áttéréshez.

A módosított CSKI hatálya kiterjed valamennyi, az európai piacon forgalomba hozott
csomagolásra, valamint csomagolási hulladékra, függetlenül attól, hogy az ipari, kereskedelmi,
hivatali, üzleti, szolgáltatási, háztartási vagy bármilyen más szinten keletkezik, tekintet nélkül
azok anyagára. A CSKI szerint az uniós országoknak intézkedéseket kell hozniuk, hogy a

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 14

nemzeti programok, kezdeményezések, a kiterje sztett gyártói felelősségi rendszerek és más
gazdasági eszközök révé n megelőzzék a csomagolási hulladék keletkezését, valamint
minimalizálják a csomagolás környezeti hatását.

Az uniós országoknak ösztönözniük kell a forgalomba kerülő újrafelhasználható csomagolás
részarányának növelésé t, valamint a csomagolás újrafelhaszn álását biztosító rendszerek
alkalmazását, az élelmiszer-biztonság veszélyeztetése nélkül. Ez en támogató eszközök
lehetnek többek között:
− betétdíj-visszatérítési rendszerek,
− célszámok,
− gazdasági ösztönzők,
− minimális százalékos arányok előírása a forgalomba hozott újrafelhasználható csomagolás
minden egyes fajtájára.

A módosított CSKI alapján 2025-ig az EU tagállamoknak gondoskodniuk kell a kiterjesztett
gyártói felelősségi rendszerek kialakításáról, minden csomagolás számára. A gyártói felelősségi
rendszereknek biztosítaniuk kell a használt csomagolás és/vagy csomagolási hulladék újbóli
felhasználását vagy gyűjtését, valamint az összegyűjtött csomagolás és/vagy csomagolási
hulladék újrafelhasználását vagy hasznosítását, és a csomagolás újrafeldolgozását. Ezeknek a
rendszereknek meg kell felelniük bizonyos előírt minimumkövetelményeknek a HKI
értelmében. Ezeknek a rendszereknek ösztönözniük kell az olyan csomagolás előállítását,
amelyet úgy terveznek meg, gyártanak és forgalmaznak, hogy az lehetővé tegye a csomagolás
újrafelhasználását vagy hasznosítását, és minimális hatást gyakoroljon a környezetre.

A CSKI -ben a módosítással új újrafeldolgozási célértékek kerültek rögzítésre
hulladékfajtánként, valamint az összes csomagolási hulladék tekintetében:

Újrafeldolgozási célértékek
2025.
december 31-ig
2030.
december 31-ig derogációs lehetőségek
műanyag 50% 55% a derogációs eltérés legfeljebb 15%
lehet egy vagy két alcél között
megosztva

az egyes célértékre vonatkozó
újrafeldolgozási arány nem
csökkenhet 30% alá

az üveg és a papír esetében a célszám
nem lehet 60%-nál kisebb
fa 25% 30%
vasfém 70% 80%
alumínium 50% 60%
üveg 70% 75%
papír és karton 75% 85%
összes csomagolási
hulladék 65% 70%
3. táblázat - CSKI által meghatározott újrafeldolgozási célértékek

A módosított CSKI-ben meghatározott, összes csomagolás újrafeldolgozása tekintetében 2030-
ra előírt célszám 70%. Ezen belül az egyes hulladékáramok tekintetében megjelölt célszámok,

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 15

különösen a műanyag és az üveg csomagolásra 2030-ra előírt 55%, illetve 75%-os célértékek
meglehetősen ambiciózusak Magyarország számára , ezért a célértékek teljesítése céljából
indokolt a visszaváltási rendszer bevezetése . További kihívást jelent, hogy energetikai
hasznosítással már nem teljesíthetőek a 2030-ra előírt újrafeldolgozási célértékek a csomagolási
hulladék tekintetében.

2.2.1.4 Az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv,
az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló
2006/66/EK irányelv, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól
szóló 2012/19/EU irányelv

A fenti irányelvek az egyes hulladékáramokra vonatkozóan különböző célszámokat határoznak
meg a tagállamok részére.

Az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a
továbbiakban: 2000/53/EK irányelv) 7. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint legkésőbb
2015. január 1 -jéig minden elhasználódott jármű tekintetében az újrahasználat és h asznosítás
mértéke el kell, hogy érje az átlag os járműsúlyhoz viszonyított 95 %-ot egy évre vetítve.
Ugyanezen időre az újrahasználat ot és visszanyerést legalább 85 %-ra kell növelni átlagos
járműsúlyra vetítve.

A 2000/53/EK irányelv az elhasználódott jármű vekből és alkatrészeikből keletkező hulladék
keletkezésének megelőzésére és korlátozására irányuló intézkedéseket határoz meg, továbbá
biztosítja, hogy ezek újrahasználatára, hasznosítására vagy visszanyerésére – amennyiben
lehetséges – sor kerüljön.

A 2000/53/EK irányelv a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozik, hatálya nem
terjed ki azonban a nagyteherautókra, a veteránjárművekre és az egyedi felhasználási célú
járművekre.

Magyarországnak az Európai Unió felé az elemekről és akkumulátorokról , valamint a
hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló 2006/66/EK irányelv (a továbbiakban: 2006/66/EK irányelv) alapján az
elem- és akkumulátorhulladék gyűjtésére és hasznosítására teljesítési kötelezettsége van.

A 2006/66/EK irányelv célja a környezetbe bekerülő veszélyes – különösen a higany -, a
kadmium- és az ólomtartalmú – anyagok mennyiségének csökkentése. E célt pedig a veszélyes
anyagok elemekben és akkumulátorokban történő felhasználásának csökkentése, valamint a
felhasznált anyagok újrafelhasználása révén kell elérni. A 2006/66/EK irányelv az elemek és
akkumulátorok valamennyi típusára alkalmazandó, kivév e a tagállamok biztonságának
védelmére szolgáló eszközökhöz való, illetve katonai célokra vagy a világűrben való
felhasználásra tervezett berendezésekben használt elemeket és akkumulátorokat.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 16

A 2006/66/EK irányelv szerint a tagállamoknak a hulladékká vált szárazelemek és
akkumulátorok nagyarányú újrafeldolgozásának biztosítása céljából meg kell hozniuk az
elkülönített hulladékgyűjtés előmozdítására és maximalizálására , valamint az elemek és
akkumulátorok vegyes települési hulladékként történő ártalmatlanításának megakadályozására
irányuló szükséges intézkedéseket (ideértve a gazdasági eszközöket is). Olyan rendelkezéseket
kell hozniuk, amelyek lehetővé teszik a végfelhasználók számára, hogy a hulladékká vált
elemeket és akkumulátorokat a közelben található gyűjtőhelyen adják le, valamint azokat a
gyártók díjmentesen visszavegyék.

Gyűjtési kötelezettségek:
− 2012. szeptember 26-ig a minimális gyűjtési arány (hároméves átlag alapján) 25%,
− 2016. szeptember 26-a után a minimális gyűjtési arány (hároméves átlag alapján) 45%.

Hasznosítási kötelezettségek:
− a savas ólomelemek és -akkumulátorok az átlagos tömeget tekintve 65 %-os
újrafeldolgozása, beleértve az ólomtartalom technikailag lehetséges legteljesebb
újrafeldolgozását is, a túlzott költségek egyidejű elkerülése mellett,
− nikkel-kadmium elemek és akkumulátorok az átlagos tömeget tekintve 75 %-os
újrafeldolgozása, beleértve a kadmium tartalom technikailag lehetséges legteljesebb
újrafeldolgozását is, a túlzott költségek egyidejű elkerülése mellett, és
− egyéb hulla dékelemek és - akkumulátorok a z átlagos tömeget tekintve 50 %-os
újrafeldolgozása.

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2012/19/EU irányelv) már a körforgásos
gazdasági javaslatcsomaggal összefüggésben végrehajtott módosítást megelőzően, 2016 -tól
kezdődően is tartalmazott 45% -os minimális gyűjtési arányra vonatkozó előírást, valamint a
gyűjtési arány növelésére irányuló rendelkezést, amely szerint a tagállamokna k biztosítaniuk
kell, hogy a 2016 -tól 2019 -ig tartó időszakban az elektromos és elektronikus berendezések
gyűjtési aránya folyamatosan növekedjen a 2019 -től meghatározott értékekig. 2019 -től az
évente elérendő minimális gyűjtési arány a tárgyévet megelőző három évben az érintett
tagállamban forgalomba hozott elektromos és elektronikus be rendezések átlagos tömegének
65%-a, vagy az elektromos és elektronikus berendezések ezen tagállam területén keletkezett
hulladékainak 85%-a.

A 2012/19/EU irányelv célja, hogy védje a környezetet és az emberek egészségét azzal, hogy
fenntartható termelésre és fogyasztásra bátorít.

A 2012/19/EU irányelv alapján az EU országainak a következőket kell tenniük:
− bátorítani a gyártók és újrafeldolgozók közötti együttműködést olyan elektromos
berendezések tervezése céljából, hogy azok újrafelhasználhatók, szétszedhetők és
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 17

visszanyerhetők legyenek, a környezetbarát tervezésről szóló irányelvvel (2009/125/EK
irányelv) összhangban,
− minimalizálni az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak vegyes települési
hulladékként történő ártalmatlanítását,
− engedélyezni a háztartások és a forgalmazók számára az elektromos és elektronikus
hulladékok ingyenes leadását,
− megszüntetni az olyan hullad ékok elhelyezését , amelyeket elkülönítve gyűjtöttek be, de
megfelelő kezelésük nem történt meg.

Az (EU) 2018/849 irányelvvel végrehajtott módosítás alapján a körforgásos gazdasági
javaslatcsomag keretében a vonatkozó irányelvek tekintetében a jelentéstételi, nyilvántartási és
tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályok módosításai történtek meg.

2.2.1.5 Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló
(EU) 904/2019 irányelv

Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló (EU)
904/2019 irányelv (a továbbiakban: SUP irányelv) fő célja az egyszer használatos
műanyagtermékekből és műanyagot tartalmazó halászeszközökből származó tengeri
műanyaghulladék megelőzése és csökkenté se az EU műanyag -stratégiája keretében már
előirányzott intézkedések kiegészítésével.

A Bizottság „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai
stratégia” (a továbbiakban: Műanyag Stratégia) című, 2018. január 16 -i közleményében arra a
következtetésre jutott, hogy kezelni kell a műanyaghulladék folyamatosan növekvő keletkezése
és a műanyaghulladék környezetbe, különösen a tengeri környezetbe jutása jelentette
problémát.

A műanyag, gazdaságunk és hétköznapi életünk szempontjából fontos és mindennapi anyag.
Változatos funkciói révén számos társadalmi kihívás kezelését segíti. Ugyanakkor a
műanyagok előállításának, használatának és hulladékként való kezelésének jelenlegi módja
miatt a „körforgásos” jelleget jobban előtérbe helyező megközelítésben rejlő gazdasági hasznok
sajnos gyakran nem jelentkeznek, és a környezet is károsodik. Sürgősen kezelni kell azokat a
környezeti problémákat, amelyek ma beárnyékolják a műanyagok előállítását, alkalmazását és
felhasználását. E problémák egyik leglátványosabb és legriasztóbb jele az évente a tengerekben
és utak mentén, utcákon megjelenő több millió tonnányi műanyaghulladék, amely egyre
nagyobb aggodalmat kelt az emberekben. A tengeri elhagyott hu lladék a határokon átívelő
jellege miatt egyre növekvő globális problémának számít. A tengeri elhagyott hulladék
csökkentése kulcsfontosságú lépés az ENSZ 14. fenntartható fejlesztési céljának teljesítéséhez.

Ezt a jelenséget súlyosbítja, hogy évről évre egyre több műanyaghulladék keletkezik, és egyre
növekszik az olyan egyszer használatos műanyagok – például a csomagolások és más
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 18

fogyasztási cikkek – felhasználása, amelyeket egyetlen rövid használat után eldobunk, ritkán
kerül sor az újrafeldolgozásukra és gyakran tengeri hulladékként végzik. Ilyenek többek között
a kisebb -nagyobb hordtasakok, az egyszer használatos poharak, fedők, szívószálak és
evőeszközök, amelyek gyakran készülnek műanyagból annak kis súlya, alacsony költsége és
praktikus tulajdonságai miatt.

Egyes műanyagtermékek jelentős negatív környezeti, egészségügyi és gazdasági hatással
bírnak. A Műanyag Stratégia a z egyszer használatos termékek helyett a fenntartható és nem
káros, újrahasználható termékeket helyezi előtérbe, valamint a keletkez ő hulladék
mennyiségének csökkentésére irányul.

Az Európai Bizottság a Műanyag Stratégia keretében 2018. május 28-án terjesztette elő a SUP
irányelv javaslatát, mely 2019. július 2-án lépett hatályba. A kezdeményezés fő célja az egyes
egyszer használatos műanyagtermékekből és műanyagot tartalmazó halászeszközökből
származó tengeri műanyaghulladék megelőzése és csökkentése. A SUP irányelv a tengeri
műanyaghulladék-kibocsátásnak csak egy – bár meglehetősen jelentős – részét kezeli . Az
Európai Unióban a tenge rparti hulladékszámlálás alapján a tengeri hulladék 80 -85%-a
műanyag, ebből az egyszer használatos műanyag tételek aránya 50% -ot, a halászattal
kapcsolatos tételek pedig 27%-ot tesznek ki.

A SUP irányelv hatály a csak az Unió tengerpartjain leggyakrabban előforduló egyszer
használatos műanyagtermékekre, valamint a műanyagot tartalmazó halászeszközökre és
oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékekre terjed ki.

A SUP irányelvben meghatározott intézkedések:
− a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy az ételtárolók és
italpoharak esetében alacsonyabb fogyasztást érjenek el 2022-höz képest 2026-ra;
− az irányelv forgalomba hozatali korlátozást határoz meg 2021. július 3 -tól az oxidatív úton
lebomló műanyagokra, a fültisztító pálciká kra, evőeszközökre, tányérokra, szívószálakra,
italkeverőkre, léggömb tartó pálcikákra, expandált polisztirolból készült étel- és italtárolókra és
italpoharakra;
− a legfeljebb 3 liter űrtartalmú italtárolókra vonatkozóan kötelezően előírja a kupakok
rögzítését 2024. július 3-tól, a kompozit italtárolókra vonatkozóan is;
− 2025-től a legfeljebb 3 liter űrtartalmú italpalackok 25%-ban újrafeldolgozott anyagból kell,
hogy készüljenek. 2030 -tól 30% -ban újrafeldolgozott másodnyersanyagot kell, hogy
tartalmazzanak;
− 2021. július 3 -tól jelölési előírást kell alkalmazni az egészségügyi betétek, tamponok,
tampon-applikátorok, nedves törlőkendők, cigarettaszűrők és italpoharak esetében. Jelölés
során a termék vagy hulladék megfelelő kezelése, a benne lévő műanyag és ann ak káros
környezeti hatásai, valamint megfelelő kezelése kerül feltüntetésre;
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 19

− kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer keretei között a hulladékeltakarítási költség is
fedezve lesz. A rendszer megalkotásának határideje 2024. december 31 ., a cigarettaszűrőkre
vonatkozóan 2023. január 5.;
− a legfeljebb 3 liter űrtartalmú italpalackokra vonatkozóan 2025-re 77%-os, 2029-re 90%-os
visszagyűjtést kell elérnie a tagállamoknak vagy betétdíj rendszerrel vagy kiterjesztett gyártói
felelősségi rendszerrel;
− 2021. július 3-tól szemléletformálást kell végrehajtani az összes, tiltás alá nem tartozó, de a
SUP irányelv hatálya alá tartozó egyszer használatos műanyagtermék esetén. Ennek a költségeit
a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből befolyó díjból kell fedezni.

A Bizottság végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és útmutatókat dolgoz ki
folyamatosan a SUP irányelv végrehajtásának elősegítése érdekében.

A KTA 2. pontja szerinti cél az, hogy megtiltsuk bizonyos egyszer használatos
műanyagtermékek forgalmazását. A KTA a SUP irányelv 5. cikkében foglalt korlátozó
intézkedésnél ambiciózusabb célkitűzéseket tett. A törvényi szintű szabályozás 2020. július 15-
én kihirdetésre került az egyes egyszer használato s műanyagok forgalomba hozatalának
betiltásáról szóló 2020. évi XCI. törvénnyel, a részletszabályok, továbbá a tiltott termékek köre
kormányrendeleti szinten , az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb
műanyagtermékek forgalomba hozatalának korláto zásáról szóló 301/2021. (VI. 1.) Korm.
rendelettel kerültek meghatározásra. A törvénymódosítás alapján jelentősen megemelkedett
2021. július 1-től a betiltásra nem kerülő műanyag hordtasakok környezetvédelmi termékdíja:
a 15 mikron falvastagság alatti műanyag hordtasakokra vonatkozóan 57 Ft/kg-ról 1 900 Ft/kg-
ra, a biológiai úton lebomló műanyagból készült hordtasakok esetén a korábbi termékdíj
mentességhez képest 500 Ft/kg a fizetendő termékdíj.

2.2.1.6 Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer

A bemutatott irányelvek számos új követelményt határoznak meg a tagországok részére (többek
között például többfajta hulladék elkülönítetten történő gyűjtését, módosítj ák az
adatszolgáltatás szabályait), továbbá jelentős mértékben növelik meg a tagországokra háruló
újrafeldolgozási célértékeket és a hulladék lerakással történő ártalmatlanításának
minimalizálását írják elő.
A módosítások a hulladékgazdálkodás és az ezzel összefüggő szakterületek jövőbeni irányaira
meghatározó jelentőséggel bírnak, ennek megfelelően a hazai jogrendbe történő átültetésük és
végrehajtásuk összetett feladat, a meghatározott kötelezettségek teljesítése a szakterület kiemelt
feladata.
A körforgásos gazdaságra való áttérés a hulladékok jelenlegi gyűjtési és kezelési rendszerének
átalakítását igényli. Az á talakítás alapjait és az átalakítás majdani eredményeit, azaz
Magyarország elkövetkezendő 10-15 éves hulladék újrafeldolgozási teljesítményének európai
uniós elvárások függvényében történő alakulását az irányelvek hazai jogrendbe történő
átültetése, és a végrehajtás részletszabályainak meghatározása, és betartása határozza meg.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 20

Az irányelvi implementáció egyik legnagyobb horderejű és legösszetetteb b pontja a
kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (a továbbiakban: EPR8) követelményeknek történő
megfelelés, miután a hulladékká vált gépjárművek, az elektromos és elektronikus berendezések
és az elemek és akkumulátorok hulladékairól szóló irányelvek már alkalmazták, a 2008-ban
kihirdetett HKI-ban9 is meg jelent az ún. kiterjesztett gyártói felelősség, mint
hulladékgazdálkodási elv. Rögzítésre került, hogy a gyártó nemcsak a tervezéstől a hulladékká
válásig felelős a termékért, hanem a hulladékká válást követően annak gyűjtéséért és
kezeléséért is.
Tíz évvel később, 2018 -ban módosításra került a HKI, amelyben azonban már markánsabban
jelenik meg a gyártók felelőssége. E módosítás a z EPR rendszereket a korábbiakhoz képest
jelentősen átalakítja, amelynek a tagországok rendszereinek meg kell felelnie.
Az EPR rendszer definíciója a köve tkező: „a tagállamok által hozott olyan intézkedések
együttese, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termékek gyártói viseljék a pénzügyi
felelősséget, illetve a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a
hulladékká válást követően a hulladékkezelésért”.

Az irányelvekben korábban, illetve egyes esetekben a 2018. évi módosítások során szigorított
újrafeldolgozási célértékek kerültek rögzítésre, amelyek elérésének eszközeként és pénzügyi
forrásaként a z EPR rendszert jelöli meg. A HKI a célértékek eléréséhez egyéb gazdasági
szabályozóeszközöket is felsorol, ugyanakkor ezekre vonatkozóan közösségi szabályrendszert,
egységes követelményrendszert nem tartalmaz.

A HKI 8. és 8a. cikkében az EPR rendszerekre előírt általános minimumkö vetelményeknek a
költségek csökkentését, a teljesítmény fokozását, többek között a kis- és középvállalkozások és
az e-kereskedelmi vállalkozások számára is egyenlő versenyfeltételek biztosítását, valamint a
belső piac zökkenőmentes működése előtt álló akadályok elhárítását kell szolgálniuk. Emellett
biztosítaniuk kell, hogy a gyártók viseljék az életciklus végi hulladékgazdálkodási költségeket
és arra kell ösztönözniük a gyártókat, hogy a termékek tervezése során fordítsanak nagyobb
figyelmet az újrafeldolgozhatóság, újrahasználhatóság és javíthatóság szempontjaira, valamint
a veszélyes anyagok jelenlétére.

Az EPR rendszerre vonatkozóan a HKI 8a. cikke az alábbi alapkövetelményeket határozza meg,
amelyeknek való megfelelést a tagállamoknak biztosítaniuk kell, illetve a gyártóknak meg kell
felelniük:
− az összes érintett szereplő, a feladatok, szerepek és felelősségi körök egyértelmű
lehatárolása,
− nemzeti célértékek meghatározása, minimum az irányelvben előírt mennyiségi célértékek
elérésének mértékéig,
− jelentéstételi rendszer biztosítása,

8 Extended Producer Responsibility
9 Az Európai Parlament és Tanács 2008/98/EK irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül
helyezéséről
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 21

− egyenlő bánásmód biztosítása,
− a hulladékbirtokos tájékoztatására vonatkozó követelmény:
 a hulladékbirtokos tájékoztatásának biztosítása a hulladékképződés megelőzéséről,
 hulladékbirtokos ösztönzése gazdasági vagy szabályozási eszközökkel arra vonatkozóan,
hogy felelősséget vállaljanak a hulladékaiknak a meglévő, elkülönített gyűjtési rendszerbe
történő szállításért.
− Gyártókra vagy azok képviselőire vonatkozó követelmény:
 érintett gyártók meghatározása: egyértelműen meghatározott földrajzi területi lehatárolás és
termékkörök meghatározása,
 a hulladékgyűjtő rendszer megfelelő elérhetőségének biztosítása a lehatárolt területeken,
 annak biztosítása, hogy a gyártó rendelkezzen az EPR kötelezettségek teljesítéséhez
szükséges pénzeszközökkel, vagy pénzügyi és szervezési eszközökkel,
 megfelelő ellenőrzési vagy önellenőrzési mechanizmus bevezetése.
− Nyilvános információkhoz való hozzáférés biztosítása:
 a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni kollektív teljesítés e setén a gyártó vagy
szervezet tulajdonosi körét és tagjait,
 a gyártott vagy forgalomba hozott termékek mennyiség alapján a fizetett pénzügyi
hozzájárulás mértékét,
 a hulladékgazdálkodási szereplők kiválasztására irányuló eljárást.
− A gyártók által fizetendő pénzügyi hozzájárulás összetevőire vonatkozó követelmény:
 fedeznie kell a tagállam piacán forgalomba hozott termékek alábbi költségeit:
 a hulladék elkülönített gyűjtésének, szállításának és kezelésének költsége it ideértve a
célértékek eléréséhez szüksé ges kezelés költségeit, figyelembe véve az újrahasználatból, a
másodnyersanyagok értékesítéséből és a nem igényelt betétdíjakból befolyó bevételeket,
 a hulladékbirtokos tájékoztatásából eredő költségek,
 adatgyűjtés és adatszolgáltatás költsége,
 a termék tartósságát, javíthatóságát, újrahasználhatóságát, újrafeldolgozhatóságát és a
veszélyes anyagok jelenlétét életciklus-alapú megközelítést alkalmazva figyelembe kell venni,
 nem haladhatja meg a szolgáltatások költséghatékony módon történő nyújtásához szükséges
költségeket,
 a költségeket az érintett szereplők között átlátható módon kell meghatározni.
− Nyomon követési és végrehajtási rendszerre vonatkozó követelmények:
 megfelelő nyomon követési és végrehajtási rendszer kiépítése az EPR kötelezettségek
megfelelő teljesítésének, a pénzügyi eszközök felhasználásának és az adatok
megbízhatóságának biztosítása érdekében,
 nyilvántartásba vételi, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek meghatározása.
− Az érdekelt felek bevonására vonatkozó követelmény: rendszeres párbeszéd biztosítása az
EPR rendszer működtetésében részt vevő érdekelt felek között.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 22

A CSKI előírása szerint a tagállamok biztosítják, hogy 2024. december 31 -ig a HKI 8. és 8a.
cikke szerint kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendsze rt hoznak létre valamennyi
csomagolásra vonatkozóan.
A HKI rendelkezése ugyanakkor az, hogy a 2018. július 4. előtt létrehozott EPR rendszerek
esetében a tagállamoknak meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítása
érdekében, hogy 2023. január 5-ig megfeleljenek a felsorolt minimumkövetelményeknek.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon már 1996 óta létezik a kiterjesztett gyártói felelősség
elvű gazdasági szabályozóeszköz, amely a csomagolásokra is kiterjed, ezért a csomagolásokra
előírt későbbi határidő Magyarország számára nem választható.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.)
szerint az alábbi kilenc termékkör után a gyártónak vagy az importőrnek Magyarországon
termékdíjat kell fizetnie:
− akkumulátor,
− csomagolószer,
− egyéb kőolajtermék,
− elektromos, elektronikus berendezés,
− gumiabroncs,
− reklámhordozó papír,
− egyéb műanyag termék,
− egyéb vegyipari termék,
− irodai papír.

A termékdíj rendszer kettős szereppel bír. Egyrészt forrást teremt az európai uniós
célértékeknek történő megfeleléshez szükséges hulladékgazdálkodási feladatok ellátására (a
csomagolás, elektromos, elektronikus berendezések, akkumulátor, gumiabroncs), más részt a
fogyasztói szokások környezetvédelmi szempontú megváltoztatására ösztönöz. A
termékdíjköteles termékek közül számos termék esetében a termékdíj mindkét szerepet
egyszerre betölti (műanyag bevásárló-reklámtáska).

A gépjárművek, az orvostechnikai berendezések, a lámpatestek, gyógyszerek és a növényvédő
szerek csomagolása tekintetében a képződő hulladékok mennyisége és speciális kezelési módja
miatt a környezetvédelmi termékdíjköteles termékektől elkülönített szabályozás van hatályban.
A gyártói fele lősségvállalás nonprofit közvetítő szervezeteken keresztül valósul meg. E
termékekre a közvetítő szervezetek országos lefedettségben gyűjtőhálózatokat alakítottak ki.

Az új uniós minimumkövetelmények okán a hazai szabályozás felülvizsgálata és jelentős
átalakítása szükséges. Az irányelvi előírások és a hazai szabályozás eredőjeként legalább a
következő anyagáramokban az új minimumkövetelményeknek megfelelő EPR rendszer
kialakítása szükséges 2023. január 5 -től: csomagolás, elektromos és elektronikus beren dezés,
akkumulátor, gépjármű, gyógyszer, gumiabroncs.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 23

2.2.1.7 Európai Zöld Megállapodás

Az Európai Bizottság elkötelezett az éghajlat - és környezetvédelmi kihívások kezelése iránt,
amely e generáció meghatározó feladata. Az Európai Zöld Megállapodás10 ezekre a kihívásokra
ad választ. Az Európai Bizottság a 2019. december 11-én kiadott közleményében mutatta be az
Európai Zöld Megállapodást, amelynek célja az Európai Unió jövőjét érintő kihívások hatékony
és gyors kezelése, valamint a 2050-es klímasemlegességi cél jogszabályba foglalása.

Az Európai Zöld Megállapodás új növekedési stratégiaként olyan intézkedéseket tartalmaz,
amelyekkel az Európai Unióban igazságos és virágzó társadalom alakulhat ki, modern,
erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó
üvegházhatásúgáz-kibocsátás, továbbá ahol a gazdaság növekedése nem függ az erőforrásoktól.

Az EU természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a környezeti
kockázatokkal szemben a polgárok egészségének és jólétének védelme továbbra is az alapvető
célkitűzések között jelenik meg. A Zöld Megállapodásban foglalt intézkedési csomag
rendeltetése annak a biztosítása is, hogy az új szemlélet szerinti modellre történő átállás
méltányos legyen és senki se maradhasson ki az átalakulás folyamatából.

A közlemény nagyságrendileg 50 intézkedést helyez kilátásba a jogalkotás, stratégia -
alkotás és a társadalom intenzívebb bevonása terén. A csomagnak a klímaváltozás elleni
harc mellett számos környezetvédelmi és finanszírozási eleme van, illetve többnyire minden
gazdasági ágazatot lefed. A közleményben a Bizottság megerősíti elkötelezettségét az
éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezelése iránt.

Az Európai Zöld Megállapodás intézkedéscsomagról szóló közlemény szerint a zöld átállás és
a digitális transzformáció elősegítése érdekében az új európai ipari stratégia 11, valamint a
körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv jelentik , az Európai Unió gazdasága
korszerűsítésének kulcsfontosságú megalapozá sát. A bizottsági kommunikáció kezdeti
ütemtervet is tartalmaz az egyes szakpolitikai területekre vonatkozóan az Európai Zöld
Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. Figyelemmel arra, hogy a javasolt intézkedések
szorosan összefüggnek, szoros koordinációr a lesz szükség a szinergiák lehető legjobb
kihasználása és az akadályok elkerülése érdekében.

2.2.1.8 A körforgásos gazdaság új cselekvési terve

10 Az Európai Zöld Megállapodásról szóló bizottsági közlemény: https://eur-lex.europa.eu/legal-
content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52019DC0640&from=EN; letöltés: 2020. december 9.
11 COM(2018) 763 final
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1593086905382&uri=CELEX%3A52020DC0102 ;
letöltés: 2020. december 9.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 24

A körforgásos gazdaságnak az első címzettekről a fő gazdasági szereplőkre való kiterjesztése
döntő mértékben fog hozzájárulni a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósításához és a
gazdasági növekedésnek az erőforrás-felhasználástól való elválasztásához, miközben biztosítja
az Európai Unió hosszú távú versenyképességét, valamit gondoskodik arról , hogy egyik
gazdasági szereplő se maradjon le.

E törekvés megvalósítása érdekében az Európai Uniónak fel kell gyorsítania az áttérést egy
olyan regeneratív növekedési modellre, amellyel többet teszünk bolygónk megóvásáért, mint
amennyi kárt okozunk neki . E célból lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy erőforrás-
fogyasztásunkat bolygónk tűrőképességének határain belül tartsuk, és ezért arra kell törekednie,
hogy a következő évtizedben csökkentse nyersanyagfogyasztását és megduplázza körforgásos
anyag felhasználási arányát.

Az Európai Bizottság 2020. március 11 -én adta ki a tisztább és versenyképesebb Európát
szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervről szóló közleményét12, amely a
2015-ben kiadott körforgásos gazdasági javaslatcsoma g keretében kiadott cselekvési terv
megújítása.

A cselekvési terv képezi az alapját az Európai Unió középtávon tervezett intézkedéseinek,
amelyek megvalósítása a tagállamok feladata.

A cselekvési terv következő fókuszpontját azok a kulcsfontosságú termékláncok jelentik,
amelyek a fenntarthatóság szempontjából kihívást jelentenek, ezért sürgősen átfogó és
összehangolt intézkedések meghozatalát igénylik. Ide tartoznak az elektronika és az
információs és kommunikációs technológiák, az akkumulátorok és a járművek , a
csomagolások, a műanyagok, a textilipar, az építőipar és épületek, az élelmiszerek, víz és
tápanyagok.

A cselekvési terv a „ Kevesebb hulladék, több érték ” című fejezetben teret szentel a
hulladékképződés megelőzésére és a körforgásos gazdasá gra irányuló megerősített
hulladékpolitika részét képező intézkedéseknek, mivel a törekvések ellenére a keletkező
hulladék mennyisége nem csökken, és a hulladékképződés gazdasági növekedéstől való
függetlenítése további jelentős erőfeszítést igényel. Ennek érdekében a Bizottság további
hulladékcsökkentési célokat javasol, valamint erősít i a kiterjesztett gyártói felelősségi
rendszerek követelményeinek végrehajtását annak érdekében, hogy 2030-ra a felére csökkenjen
a települési maradék hulladék mennyisége. A magas minőségű újrafeldolgozás érdekében a
Bizottság javaslatot fog tenni az elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek harmonizálására a
helyi körülmények és a fogyasztók helyzetét könnyítő megoldások figyelembevételével.

12 COM(2020) 98 final
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52020DC0098; letöltés: 2020. december 9.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 25

A cselekvési tervben kiemelt hangsúlyt kapnak a mérgező anyagoktól mentes környezet
biztosítására irányuló intézkedések, így a magas minőségű hulladékválogatást, a szennyező
anyagok eltávolítását lehetővé tevő megoldások kifejlesztése, az újrafeldolgozott anyagokban
az egészségügyi vagy környezeti problémákat okozó anyagok azonosítása és csökkentése, az
ezzel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó
fenntarthatósági stratégia13 kidolgozása.

A másodlagos nyersanyagok jól működő piacának megteremtését a termékekben
felhasznált újrafeldolgozott anyagokra vonatkozó követelmények bevezetése hivatott
biztosítani. Emellett a hulladékstátusz megszűnésére irányuló uniós kritériumok felmérése, a
szabványosítás, a különös aggodalomr a okot adó anyagok árucikkekben való jelenlétének
korlátozása, és piaci megfigyelőpont létrehozása is szerepel a Bizottság tervezett intézkedései
között.

Az EU-ból származó hulladékexport kapcsán kiemelt hangsúlyt kap annak a biztosítása, hogy
az EU ne ex portálja a hulladékokkal kapcsolatos problémáit harmadik országokba és az
Unióban történő újrafeldolgozás minőségi másodlagos nyersanyagokat biztosítson. A
környezeti vagy egészségügyi kockázattal járó vagy az EU -n belül is kezelhető hulladékok
kivitelének korlátozása és a környezeti bűnözés visszaszorítása érdekében a Bizottság a
hulladékszállítás szabályozásának felülvizsgálatát tervezi.

A több területet érintő intézkedések között a Bizottság a klímasemlegességet emeli ki,
amelynek a körforgásosság az el őfeltétele. Ennek érdekében a Bizottság elemzi a
körforgásosság klímaváltozásra gyakorolt hatását és modelleket dolgoz ki, valamint elősegíti a
nemzeti klíma- és energia tervek körforgásos szemléletének erősítését.

A megfelelő gazdaság kialakítása céljából a körforgásos elvek az uniós taxonómia rendeletben
is megjelennek, előkészítésre került a pénzügyi termékek uniós ökocímkéje, és továbbra is
működik a körforgásos gazdaság finanszírozását biztosító platform. A Bizottság a 2021 -27
közti időszakra szóló uniós költségvetésében a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási
hulladék mennyiségén alapuló új saját forrást vezetett be.

2.2.1.9 Országjelentés

Az Európai Bizottság 2019. évre és 2020. évre vonatkozó an is elkészítette Magyarországról
szóló jelentését, amelyben több pontban is hulladékgazdálkodással kapcsolatos javaslatok
fogalmazódtak meg.

13 Az Európai Bizottság 2020. október 14 -én adta ki „ A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a
toxikus anyagoktól mentes környezetért” című közleményét:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52020DC0667&from=EN

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 26

Az Európai Bizottság 2019. évi Magyarországról szóló jelentésében kiemeli, hogy a gazdaság
környezetbaráttá téte léhez az éghajlatváltozás hatásaival szembeni e llenálló képesség és a
hulladék újrafeldolgozása terén van szükség beruházásokra . Magyarországon a körforgásos
gazdaság felé való elmozdulás kezdeti szakaszában , a környezetvédelmi kihívások több
beruházást és kapacitásépítést igényelnek.

A 2019. évben közölt, az Európai Bizottság Magyarországnak szánt , 2021 –2027 közötti
kohéziós politika finanszírozással kapcsolatos beruházási iránymutatás a szerint a körforgásos
gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében szükséges:
 a hulladékgazdálkodási hierarchiában a legmagasabb szintű lépések irányába történő
elmozdulás támogatása , a hulladékkeletkezés megelőzése, az újra feldolgozás, valamint a z
elkülönített hulladékgyűjtési rendszer bővítése;
 a kapacitásépítést célzó beruházások megvalósítása a körforgásos gazdaságra való áttérésben
részt vevő valamennyi érdekelt fél számára, valamint a körforgásos gazdaság előmozdítása a
kis- és középvállalkozásokban;
 a nyersanyagok alternatíváinak kifejleszt ése és az újrafeldolgozott anyagok használatának
ösztönzése (pl. az újrafeldolgozott tartalom iránti kereslet növelését célzó intézkedések, a
másodnyersanyag-visszanyerés előmozdítása).

A 2020. évben az Európai Bizottság a jelentésben leírta, hogy korlátozott haladás tapasztalható
a hazai hulladékgazdálkodásban. Az uralkodó hulladékkezelési módszer továbbra is a
hulladéklerakás. Ennek eredményeként fennáll hat a kockázata annak, hogy Magyarország kis
mértékben elmarad a települési hulladék újrafeldolgozásá ra vonatkozóan 2020 -ra kitűzött 50
%-os célt ól. Az elemzések azt mutatják, hogy Magyarország 2012 –2018-ban elmaradt a
csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó célértékektől, azonban 2018 óta érvényben
vannak intézkedések az üvegcsomagolások újrafeldolgozási arányának javítására.

Javaslata, hogy a gazdaság környezetbaráttá tételéhez az energiahatékonyság, az
éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség és a hulladék -újrafeldolgozás terén
szükség van további beruházásokra.

Az Európai Bizottság által tett javaslatokat Mag yarország a 2021 -2027 időszakra vonatkozó
tervezése során figyelembe veszi és céljait, beruházásait annak mentén alakítja ki.

2.2.2 Hazai jogszabályi környezet

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény biztosította a törvényi szintű
szabályozási keretet 2012. december 31-ig. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
(a továbbiakban: Ht.) és a kapcsolódó végrehajtási jogszabályok (rendeletek) elfogadásával a
HKI átültetése megtörtént, a 2018. július 4 -én hatályba lépett módosítások átültetésére is sor
került.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 27

A Ht. elfogadása óta eltelt időszakban számos olyan intézkedés került bevezetésre, amelyek
a körforgásos gazdaság megteremtését célozzák. Ezek közül kiemelhető például a
hulladéklerakási járulék 2013. január 1-i bevezetése, majd a 2017. január 1-jei Ht. módosítással
hatályba lépett változás, amely alapján a hulladéklerakási járulékkal érintett hulladékok köre
kibővült. A hulladéklerakási járulék, mint gazdasági szabályozó eszköz, hatékonynak bizonyult
a lerakással történő ártalmatlanítás visszaszorítása érdekében.

Az ágazati célkitűzések alapvetően az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT), az
Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben (a továbbiakban: OHKT), valamint
a Ktdt. által előírt Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervben (a továbbiakban: OGYHT)
jelennek meg.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 28

2.3 Hazai hulladékgazdálkodási rendszer működési modellje

2.3.1 Hulladékgazdálkodási rendszer fejlődése

A Ht. 2013-tól a hulladékgazdálkodás új alapjait fektette le, amely a lakossági és a
nemzetgazdasági célokat együttesen szolgálja.

A hulladékgazdálkodási szabályozás 2013. január 1-jétől a korábban hulladéknak tekintett állati
anyagokat állati melléktermék stá tuszú anyagokként kezeli, melyekre teljes körű
állategészségügyi szabályozás vonatkozik uniós (1069/2009/EK és 142/2011/EU rendeletek),
valamint nemzeti [45/2012. (V. 8.) VM rendelet] szinten is. A Ht. ezen anyagokra kizárólag
akkor alkalmazandó, ha azok h ulladékként kerülnek ártalmatlanításra. A hatástalanított
robbanóanyagok, a szennyvizek kikerültek a Ht. hatálya alól.

A Ht. -vel bevezetésre került a kereskedelem és a közvetítés, mint hulladékgazdálkodási
tevékenység fogalma, mely tevékenységek részben már egyszerűsített formában, hatósági
engedély helyett csupán nyilvántartásba vétel alapján is végezhetők. A tárolás, min t önálló
hulladékgazdálkodási tevékenység megszüntetésével (kivéve a D12 -es kódú tartós tárolást)
megszűntek a csupán tárolásra jogosító engedéllyel rendelkező, a hulladékok három évnél
rövidebb ideig tartó elhelyezésére szolgáló „tárolótelepek”, mint hull adékgazdálkodási
létesítmények.

A lerakással történő ártalmatlanításhoz kapcsolódóan a mechanikai -biológiai hulladékkezelő
technológiák jelentős térnyerése vált megfigyelhetővé, ahogyan az a 4.1.1.3 alfejezetben a
másodlagos tüzelőanyag hulladékok kapcsán is bemutatásra kerül.

A hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módja, informatikai
háttere is jelentősen átalakult az elmúlt időszakban.
Hazánkban elsőként a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszol gáltatási
kötelezettség került meghatározásra. 1982 – 2003 között a veszélyes hulladékokra vonatkozó
adatgyűjtés (VEHUR, V szám) volt ennek az első állomása. 2004 -2014 között a
Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) fogadta a kötelezettek adatszol gáltatásait,
jellemzően papír alapon. 2007 -től vonalkódos technikai megoldással, illetve kitöltő program
támogatással működött az adatszolgáltatási rendszer. 2015 -től kezdte meg a működését az
Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer ( a továbbiak ban: EHIR), amely az
Általános Nyomtatványkitöltő Programot (ÁNYK) használta az adatszolgáltatások
elektronikus teljesítéséhez. A 2020. január 1 -jével indult OKIRkapu rendszer – amely
felváltotta az ÁNYK -t – egy új mérföldkő az adatgyűjtésben , mivel az adatszolgáltatók már
online felületen keresztül teljesítik az adatszolgáltatást.

A hulladék adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése terén eljutottunk tehát a papír alapú
adatszolgáltatástól a jelenlegi, elektronikusan teljesíthető formához.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 29

2013. január 1 -jétől a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása állami és
önkormányzati közös szervezésbe került, azaz hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt
(2015. július 1 -jétől minősítési engedélyt) csak az a hulladékgazdálkodási engedéllyel
rendelkező gazdálkodó szervezet kaphat, amelyben az állam, a települési önkormányzat vagy a
települési önkormányzatok társulása a szavazatok többségével tulajdoni hányada alapján
közvetlenül vagy közvetve rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a
vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja. A
közszolgáltatók – a vonatkozó törvényi előírások alapján – minősítésre kerülnek.

A Ht. 91. §-a szerint 2013. július 1-jétől került sor a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak
befagyasztására és a rezsicsökkentés bevezetésére, ami az időszakos díj emelést nem teszi
lehetővé. A többlépcsős rezsicsökkentés a lakossági díjat a 2012. április 14 -i szinten
befagyasztotta, egyszeri 4,2%-os emelést lehetővé téve, majd 10%-kal csökkentette azt.

A 2014 előtti települési hulladékgazdálkodási ISPA -projektek célja volt olyan regionális
mértékű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek létrehozása, ahol a hulladékgazdálkodás
prioritásainak megfelelően (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) – az elkülönített hulladék
kezelésének alkalmazásával – a hulladék gazdaságos és környezetkímélő módon egyre nagyobb
mértékben hasznosításra kerül, a végleges lerakásra (ártalmatlanításra) kerülő mennyiség pedig
a lehető legkisebb lesz. A hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításával párhuzamosan a
projektek területén bezárásra és rekultiválásra kerültek a műszakilag nem megfelelő
hulladéklerakók. Az Európai Bizottság elsősorban a nagyszámú, gazdaságos ISPA-projekteket
preferálta, ami a hulladékgazdálkodási projektek esetén nagy regionális beruházásokat jelentett.

Jogszabályi rendelkezések alapján 2015 -ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer került
kialakításra a háztartásokban keletkező üveg -, fém -, műanyag - és papírhulladék
vonatkozásában. Ezáltal nőtt az anyagában hasznosítható hulladékok aránya, kevesebb hulladék
került hulladéklerakókba.

Az elkülönített hulladékgyűjtés ösztönzésére a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban
2016. január 1 -jétől a lakossági e gyéni ingatlanhasználók tekintetében általánosan
alkalmazható 60 és 80 literes gyűjtőedény méretekre vonatkozó kedvező közszolgáltatási
díjrendszer került bevezetés re, amely az elkülönített hulladékgyűjtésben való aktív részvétel
útján biztosítja a lakosság számára a rezsiterhek további csökkentésének lehetőségét.

Átalakításra került a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendszere, amelynek célja – a
fenntartható, hosszú távon működőképes és egységes, magas színvonalú szolgáltatás biztosítása
mellett – a költséghatékony működés megteremtése volt. Az átalakítást indokolta, hogy a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendszere veszteséges, fenntarthatósága folyamatos
költségvetési pótlást igényelt, hazánk nem teljesítette az Európai Unió által támasztott,
elsősorban újrafeldolgozási kötelezettségek egy részét, illetve a lerakott hulladékban jelentős
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 30

mennyiségű kiaknázható energia vész el. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
finanszírozási rendszerének átalakításával elérni kívánt cél volt a rezsicsökkentés
eredményeinek megőrzése, a közszolgáltatók költségeinek megtérítésével működésük
fenntartható pályára állítása. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendszere a hajdani
közműolló kinyílásához hasonlóan – ahol az olló egyik szára a kötelezettségek, elvár ások, a
szolgáltatási színvonal, költség növekedésével, míg a másik szára az ehhez biztosított működési
források folyamatos csökkenésével – a települési önkormányzatokat szinte teljesíthetetlen
feladat elé állította.

Az átalakított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer 2016. április 1-jétől kezdte meg
működését. Az átalakítással a hulladékgazdálkodási közfeladat szétvált állami és
önkormányzati közfeladatra. Az önkormányzat alapvető feladatai a közszolgáltató kiválasztása,
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése, valamint a helyi
közszolgáltatásra vonatkozó rendeletalkotás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás helyi
szintű részletszabályainak meghatározása. Az állami feladatok ellátására az állam koordináló
szervezetet hozott létre NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő
Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NHKV Zrt.) néven. Az NHKV Zrt.
feladata lett a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működése, színvonala országosan egységes
feltételeinek biztosítása, az országos fejlesztések összehangolása, a rezsicsökkentett
közszolgáltatási díj beszedése és egységes elvek szerinti elosztása, a közszolgáltatás keretében
ellátandó feladatok jellegének, feltételeinek, a ka pcsolódó elkülönített hulladékgyűjtési,
hasznosítási célok, irányok, feladatok meghatározása. Az átalakítás főbb célkitűzései voltak:
- a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése,
- a lehető legkevesebb hulladék lerakással történő ártalmatlanítása,
- az unió által előírt hasznosítási célok teljesítése,
- a házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtési rendszer teljes körű működtetése, amely
biztosítja a területileg optimalizált közszolgáltatás ellátását,
- a lakosság részére közel egységes (helyi sajátosságokat figyelembe vevő) színvonalú
szolgáltatás biztosítása, az ellátás biztonságának javítása,
- a rendszerben fennálló veszteség kivezetése,
- az önkormányzatiegyüttműködés, társulás erősítése.

Kormányzati cél volt az átgondolt, optimalizált területi elrendezés alapján a
hulladékgazdálkodási régiók kialakítása, lehetőleg úgy, hogy régiónként egy társulásba
tömörülve lássák el az érintett önkormányzatok a hulladékgazdálkodási feladataikat. A
megfelelő színvonalú feladatellátást az önkormányzatok társulásai méretgazdaságosan régiós
méretű rendszerekben képesek megvalósítani, egyrészt a szükséges fejlesztéseket lehetővé tevő
pályázati források felhasználásával, másrészt a már megvalósult beruházások üzemeltetése
útján. Az integráció eredményeképpen kialakultak azok a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási régiók, amelyeken belül (régiónként) egy közszolgáltató – szükség szerint
közszolgáltatói alvállalkozók közreműködésével – végzi a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatást. Az NHKV Zrt. 2017. április 1 -jétől a meg felelőségi vélemény kiadásával,
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 31

illetve a nem megfelelő működés esetén a közszolgáltatótól történő visszavonásával hajtotta
végre az integrációt. Míg 2015 áprilisában még 148 közszolgáltató működött, addig 2019.
december 31. napján 26 db megfelelőségi véleménnyel rendelkező, illetve 1 db14 szükségellátás
keretében működő közszolgáltató végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
tevékenységet.

Az uniós szintű hulladékgazdálkodási kötelezettségek, célok teljesítése érdekében a települési
hulladékgazdálkodás fejlesztését célzó projektek kerültek és kerülnek megvalósításra mind a
Környezet és Energia Operatív Program (a továbbiakban: KEOP), mind a Környezeti és
Energiahatékonysági Operatív Program (a továbbiakban: KEHOP) forrásainak terhére.
Köszönhetően az európai uniós fejlesztési források felhasználásának, folyamatosan növekedett
a települési önkormányzatok, illetve társulásaik hulladékgazdálkodási közszolgáltatáshoz
kapcsolódó vagyona, amely a közszolgáltatás -szervezési, -ellátási feladatok mellett komoly
vagyongazdálkodási kötelezettséget és felelősséget rótt a tulajdonosokra. A
hulladékgazdálkodási fejlesztések a z elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek kiépítését, az
eddig már kiépült elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztését és hatékonyság ának
javítását, a települési hulladékgazdálkodási rendszerek eszközparkjának,
kezelőlétesítményeinek fejlesztését célozták.

A KEOP keretében 2015 . december végéig 60 hulladékgazdálkodási projekt valósult meg,
mintegy 138,85 Mrd Ft támogatás felhasználásával. A projektek a közszolgáltatási körbe
tartozó hulladékgazdálkodás alapvető gyűjtési, szállítási és ártalmatlanítási kezelő elemei
mellett kiemelten szolgálták az elkülönített hulladékgyűjtést, a hasznosítás érdekében történő
válogatást, a lerakást megelőző előkezelés fejlesztését, emellett a megelőzés és
szemléletformálás kiterjedt feladatainak megvalósítását.

Mindemellett a 2014 -2020 közötti fejlesztési időszakban a KEHOP nyújt forrásokat a
hulladékgazdálkodási fejlesztésekre több mint 100 Mrd Ft értékben . A KEHOP
hulladékgazdálkodási fejlesztéseinek kedvezményezettjei az önkormányzatok és társulásaik,
valamint a közszolgáltatók. Ebből az összegb ől az elkülönített hulladékgyűjtés fejlesztése,
valamint a meglévő komplex térségi települési hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése
valósul meg a közösségi irányelvekben megfogalmazott követelményeknek való megfelelés
érdekében az elkülönített gyűjté shez szükséges gyűjtőeszközök, szállítójárművek
beszerzésével, a hasznosítható anyagáramok utóválogatásához szükséges kezelőlétesítmények
kiépítésével. A tervezett fejlesztések megfelelnek az OHKT követelményeinek, összhangban
vannak annak célkitűzéseivel és hozzájárulnak az uniós célok teljesítéséhez.

A jelenlegi rendszer eredményét mutatja, hogy mostanra a kormányzatnak teljes rálátása lett a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, ami által láthatóvá vált, hogy a közszolgáltatás további
fejlesztése állami felügyelet mellett értéket képes eredményezni a nemzetgazdaság számára,

14 2020. november 1-jén megszűnt a szükségellátás és visszaállításra került a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 32

amit az értékes, újrafeldolgozható haszonanyagok visszagyűjtése, kiválogatása tesz lehetővé.
Ezt a felismerést tovább erősíti a kormányzat körforgásos gazdaság melletti elköteleződése.

A 2016. április 1-jén megkezdett integráció során elért számos, fentiekben ismertetett eredmény
mellett azonban meg kell említeni, hogy az integrációs folyamat nem fejeződött be, a régiós
rendszerben a társulások keretében történő működés nem egysz erűsödött, ami által csak
korlátozott mértékben alakult ki a szükségszerűen fontos költség kontro llt és bevétel
maximalizálást eredményező menedzsment (tulajdonosi) szemlélet a hatékonyság és a
gazdaságosság elősegítésére. További fontos eddig el nem ért c él, a közszolgáltatók
motivációjának megteremtése a haszonanyagok kinyerése érdekében a hatékonyabb válogatás
működtetése által. Ehhez nagymértékben szükséges a motiváltság és a menedzsment szemlélet
kialakulását lehetővé tevő feltételrendszer kialakítása, melyben az állam irányító szerepköre
meghatározó a siker érdekében.

Az elmúlt évek tapasztalatai és új célok elérése érdekében szükségessé vált a jelenlegi
hulladékgazdálkodási rendszer további átalakítása, amely révén a z egyes energetikai és
hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény (a
továbbiakban: Törvény) az Országgyűlés által elfogadásra és 2021. február 25 -én kihirdetésre
is került.

2.3.2 A hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása előtti kiindulási állapot

A hulladékgazdálkodási rendszer kapcsán beszélhetünk közszolgáltatási rendszerről, amely a
települési hulladék nagy részének gyűjtését és kezelését hivatott ellátni, valamint piaci alapon
működő egyéb gyűjtési rendszerekről, amelyek jellemzően az ipari és eg yéb gazdálkodói, az
építési és bontási, mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint a veszélyes hulladékok gyűjtését
és kezelését végzik.

A modell felépítését az alábbi ábra szemlélteti:

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 33

1. ábra - Hazai hulladékgazdálkodási modell (OHT készítés időpontja) 1516

A Ht. értelmében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer alapvetően négyszereplős
(ingatlanhasználó, önkormányzat, közszolgáltató és az NHKV Zrt.). A hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási rendszer jogi kereteit meghatározó jogszabályokat, terveket a kormányzati
felelősségi rendszer alapján az Innovációs és Technológiai Minisztérium (a továbbiakban:
ITM) készíti elő.

A Ht. szerint ingatlanhasználó az, aki az ingatlan birtokosa, tulajdo nosa, vagyonkezelője,
valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendelkezésére áll. Az
ingatlanhasználók – eltekintve egyes, a gazdálkodó sze rvezetek esetében előírt kivételtől – a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a települési hulladék tekintetében kötelesek igénybe
venni.

Ingatlanhasználói, lakossági oldalról azonosítható fejlesztési lehetőségek:
- magas a vegyes gyűjtés aránya (65%), ezért fejleszteni, bővíteni szükséges az elkülönített
gyűjtési rendszert a visszaváltási rendszer kiépítésével párhuzamosan,
- illegális hulladék elhelyezés megakadályozása érdekében szigorítani kell a hatósági
ellenőrzéseket és a szankciórendszert bővíteni kell,
- elő kell segíteni a lakossági hulladékégetés visszaszorítását,

15 Az összegyűjtött és kezelt hulladék mennyiségbeli különbsége az export mennyiségből adódik, amely az ábrán
nem kerül feltüntetésre.
16 Forrás: saját szerkesztés

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 34

- a jelenlegi árazás és gyűjtési mód nem ösztönöz kellőképpen az elkülönített gyűjtésre (P ay
as you throw elv nem érvényesül) , ezért a lakosság körében folyamatos szemléletformálási
tevékenység végzése és a megfelelő ösztönzőrendszer kialakítása szükséges,
- visszaváltási rendszer kiépítése szükséges a szigorodó hulladék visszagyűjtési - és
újrafeldolgozási arányok elérése érdekében,
- a gyűjtési infrastruktúra és kapacitás hiányos, területileg változóan elérhető , ezért ennek
további fejlesztése indokolt,
- a kommunikáció, szemléletformálás hatékonyságát javítani kell.

A Ht. szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a települési önkormányzatok (vagy azok
társulása) kötelessége megszervezni az ingatlanhasználók számára a települési hulladék
tekintetében. Ez magában foglalja a közszolgáltató kiválasztását, a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási szerződés megkötését és a helyi hulladékgazdálkodás i rendszer
részletszabályainak meghatározását. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy az ipari, valamint a
termelési hulladékra a közszolgáltatás nem terjed ki, így azt nem kötelező igénybe venni . Az
ilyen hulladékok tekintetében a piaci szereplők bármelyike végezheti a hulladékok elszállítását,
kezelését.

A Ht. szerint , hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak a megfelelő engedéllyel és
az NHKV Zrt. által kiadott megfelelőségi véleménnyel rendelkező közszolgáltató nyújthat. A
közszolgáltató csak olyan gazdaság i társaság lehet, amely többségi önkormányzati és vagy
állami tulajdonban áll. Az önkormányzati többségi tulajdonban álló közszolgáltatókban
jellemzően nem egy, hanem több önkormányzatnak is van tulajdonrésze. A rendszerre jellemző
az is, hogy a közszolgál tató az önkormányzat tulajdonában álló, a közszolgáltatás ellátásához
szükséges vagyonelemeket üzemeltetésbe veszi, amely nek használatáért bérleti díjat fizet a
tulajdonosnak.

Önkormányzatok és közszolgáltatók oldaláról azonosítható fejlesztési lehetőségek:
- alacsony a gyűjtési és válogatási hatékonyság, a közszolgáltató nem kellőképpen érdekelt a
minőségi haszonanyag kiválogatásban (kevés anyagáramnak van valós piaci értéke jelenleg),
- a finanszírozási rendszer módosítása szükséges, hogy a hulladékgazdálkod ási szolgáltatási
díj teljes mértékben fedezetet nyújtson a közszolgáltatók indokolt költségeire,
- érdekeltté kell tenni a közszolgáltató társaságokat tevékenységeik további optimalizálása
érdekében,
- bővíteni, illetve fejleszteni szükséges a közsz olgáltatók eszközparkját, létesítményeit
kiemelten a hulladékgyűjtő pontok és hulladékgyűjtő udvarok hálózatát,
- Növelni kell a m anagement hatékonyságát, mivel sok esetben, amikor a közszolgáltatást
önkormányzati társulások szervezik olyan eszköz nélküli ( azonban költséget termelő)
szervezeti egységek jöttek létre, melyek csökkentik a közszolgáltató hatékonyságát.

Az állam az állami hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátására létrehozta az NHKV Zrt.-t.
Az NHKV Zrt. 100% -os állami tulajdonban áll, amely fe lett a tulajdonosi jogokat a nemzeti
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 35

vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja és gondoskodik a működéséhez
és a közszolgáltatók működéséhez szükséges anyagi források rendelkezésre állásáról. Az
NHKV Zrt. az állami hulladékgazdálkodási közfeladatait az ITM szakmai irányítása mellett
látja el.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás során az ingatlanhasználó igénybe veszi
a közszolgáltató által nyújtott hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyért cserébe
közszolgáltatási díjat fizet a z NHKV Zrt. részére. A közszolgáltatási díjról a számlát
az NHKV Zrt. állítja ki az ingatlanhasználó részére a közszolgáltató által szolgáltatott adatok
alapján. A közszolgáltató az elvégzett tevékenységéről adatot szolgáltat az NHKV Zrt. felé,
amely az adatok alapján az ITM rendeletében meghatározottak szerint kiszámítja a tevékenység
ellentételezéséért járó szolgáltatási díjat. A szolgáltatási díj a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás teljes közvetlen költségét (gyűjtéstől a kezelésig) hivatott fedezni. A
közszolgáltatók hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenysége során keletkező
hasznosítható anyagok hasznosításáról az NHKV Zrt. által meghatározott keretek között
gondoskodnak. A hasznosításból származó bevétel az NHKV Zrt. -t illeti meg. A
közszolgáltatók tevékenysége során keletkező hasznosításra nem kerülő anyagok
ártalmatlanítását is az NHKV Zrt. koordinálja.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggésben fontos szerep jut még a Magyar
Energetikai és Közmű -szabályozási Hivatalr a (a továbbiakban: MEKH ) és a
hulladékgazdálkodási hatóságra.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tekintetében a MEKH tevékenysége kettős:
díjelőkészítés és díjfelügyelet. A MEKH a díjelőkészítő feladatkörében eljárva évente egyszer
megküldi a közszolgáltat ási díj mértékére vonatkozó, a közszolgáltatók költségeinek
elemzésével (benchmark) készített díjjavaslatát az ITM részére. A MEKH díjfelügyeleti
jogkörében, mint hatóság jár el és a közszolgáltatás során alkalmazott közszolgáltatási díj
törvényben előírtaknak való megfelelőségét ellenőrzi, felügyeli, jogsértés megállapítása esetén
szankcionál. Az NHKV Zrt. a MEKH részére az egész hulladékgazdálkodási ágazat nevében
felügyeleti díjat fizet.

A hulladékgazdálkodási hatóság szerepe többrétű. A területi vagy o rszágos szerv adj a ki a
hulladékgazdálkodási engedélyt. Ez a hulladékgazdálkodási – nem közszolgáltatási –
tevékenység végzéséhez szükséges, amely az első feltétele annak, hogy egy gazdálkodó
szervezet a későbbiekben akár közszolgáltatást is nyújthasson. A hulladékgazdálkodási
engedélyt követően a közszolgáltatóvá váláshoz szükséges, hogy az országos
hulladékgazdálkodási hatóság a tevékenység végzésére minősítési engedélyt adjon. Ezt
követően a közszolgáltatónak az NHKV Zrt. -től megfelelőségi véleményt kell kérnie. A
megfelelőségi vélemény megszerzését követően már jogosult arra, hogy a települési
önkormányzattal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kössön és
hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtson. Másrészt a hulladékgazdálkodási hatóság joga
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 36

és kötelessége, hogy a közszolgáltatók hulladékgazdálkodási tevékenységének jogszerűségét
ellenőrizze és hatósági jogkörében eljárva jogsértés esetén megtegye a szükséges intézkedést a
jogszerű állapot helyreállítása érdekében.

A települési h ulladék körén kívüli hulladékáramok jellemzően a gazdálkodó szervezeteknél
keletkeznek, am elyek kezelése a szennyező fizet elve mentén történik. Az elv alapján a
hulladéktermelők kötelesek gondoskodni a hulladékuk megfelelő – lehetőség szerint a
hulladékpiramis legmagasabb szintjén álló – kezeléséről. Ez minden esetben
hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező piaci cég (vagy közszolgáltató) szolgáltatásainak
szerződés útján történő igénybevételével történik. Amennyiben értékes hulladékról van szó, a
gyűjtők/kereskedők/feldolgozók gyakran fizetnek is az átvételért, kevésbé értékes, és/vagy
speciális kezelést igénylő hulladékok esetén viszont a fizetési irány fordított – ekkor a
hulladéktermelő fizet a hulladékgazdálkodó szolgáltatónak a hulladék jogszabályok szerinti
kezeléséért, ártalmatlanításáért.

A kezelendő főbb problémák is – érthető okokból – leginkább ez utóbbi esetben jelentkeznek:
 hulladék illegális lerakása vagy helyszínen történő „ártalmatlanítása” (pl. égetés),
 nem megfelelő (környezetre ártalmas, szabálytalan) kezelési módszerek,
 jelentési szabálytalanságok, csalások – csak éves jelentési kötelezettségek teljesítése, így a
hulladék útja sok esetben nem, vagy nehezen követhető.

A piaci alapú rendszerek működés e sokrétű és szerteágazó, számos egy -egy anyagáramra
specializálódott vállalat működik a piacon, de vannak kvázi monopol/oligopol helyzetben lévő
hasznosítók is.

A gyártói felelősség elve alapján a hatályos szabályok egyes termékek (például akkumulátor,
gumiabroncs, csomagolószer) forgalomba hozatala esetében környezetvédelmi termékdíj
fizetését írják elő. A termékdíjat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) részére
kell megfizetni, amely az ezzel kapcsolatos ellenőrzési tevékenységet is ellátja . A NAV által
beszedett termékdíj a központi költségvetésbe kerül. A központi költségvetés az ITM részére
forrást biztosít a termékdíjjal érintett termékek gyűjtésére és kezelésére, pályázati rendszerben.
A pályázati rendszer szabályait és kereteit az ITM az évente elfogadott OGYHT alapján
határozza meg. Az ITM által kiírt pályázaton az adott termékből keletkező hulladék gyűjtésével
vagy kezelésével foglalkozó piaci szereplők vehetnek részt. A bevallott termékek
mennyiségéről és a termékdíjról a NAV adatokat szolgáltat az ITM részére.

2.3.3 A hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása

Középtávú stratégiai célkitűzés, hogy a magyar hulladékgazdálkodási ágazat a körforgásos
gazdaság egyik mintaértékű modelljévé válhasson Európában. E folyamat egyik alappillére a
hazai hulladékgazdálkodási ágazat megújítása, egyúttal megfelelő módon történő előmozdítása
a méretgazdaságos, optimális és végül, de nem utolsósorban fenntartható működés felé.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 37

A hulladékgazdálkodási ágazat átalakítását elsődlegesen a körforgásos gazdaságra való
átállásból fakadó hulladékgazdálkodási célok teljesítése elmaradásá nak veszélye te szi
indokolttá, másodlagosan a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer hatékonysága
növelésének szükségessége.

A körforgásos gazdaságra történő átállás során az államnak a piaci szereplők bevonására és a
kölcsönös együttműködésre kell helyeznie a hangsúlyt. Elsődleges cél, hogy az egyre szigorodó
EU-s hulladékgazdálkodási célértékek teljesítését az állam országos szinten kontrollálni tudja.

Cél, hogy az átalakított rendszerben egyes hulladékgazdálkodási feladatok ellátása és
koordinálása kizárólagos állami tevékenységgé váljon és ezzel párhuzamosan szükséges olyan
intézkedések bevezetése, melyek lehetővé teszik a kizárólagos állami hulladékgazdálkodási
tevékenységek ellátásának koncesszió útján történő megszervezését.

Az új modellbe n az állam megszünteti a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás megszervezésével kapcsolatos feladatait és azokat az állam kizárólagos
gazdasági tevékenységei közé sorolja. A hulladékgazdálkodási koncesszió tárgya az állam
kizárólagos gazdasági tevékenységei közé tartozó állami hulladékgazdálkodási közfeladat. Ez
magában foglalja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és a hulladékgazdálkodási
intézményi résztevékenységeket, és ennek keretében a települési hulladék, valamint a
kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának és a
visszaváltási díjas rendszer hulladékának gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és
kezelésre történő átadását, továbbá a fentiekre létrehozott kiterjesztet t gyártói felelősségi
rendszereknek a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő
szervezeti feladatainak ellátását és a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését. Ennek
megfelelően a hulladék birtokosa a jogszabál yban meghatározott hulladékát az állami
hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó szervezet részére lesz köteles átadni. A visszaváltási
rendszer bevezetése és részletei a „Csomagolási hulladék” fejezetben kerülnek bemutatásra.

A felsorolt hulladékáramok á llami hulladékgazdálkodási közfeladat alá vonásának elsődleges
indoka az, hogy az azokra vonatkozóan jogszabályban előírt – igencsak ambiciózus célokban
megfogalmazott – kötelezettségek címzettje a tagállam, amelyek nem teljesülése esetén a
hátrányos jogkö vetkezmények is a tagállamot terhelik. A hulladékgazdálkodási ágazatban
kezdeményezett intézkedések biztosíthatják a körforgásos gazdaságra való átállással elérni
kívánt európai uniós célokat, különösen a magas arányú hulladék újrafeldolgozást, valamint az
alacsony lerakási értékeket.

A kizárólagos állami hulladékgazdálkodási tevékenységek koncesszió útján történő
megszervezésével a koncessziós tevékenység végzésére jogosult felelőssége, hogy a célszámok
teljesítését biztosítsa, ehhez találja meg a megfele lő műszaki megoldásokat, ösztönzőket,
végezze el a szükséges fejlesztéseket. A magánfél bevonásának célja az, hogy a koncessziós
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 38

rendszer a változó környezethez gyorsabban tudjon alkalmazkodni, továbbá lehetővé váljon az
innovatív megoldások alkalmazása a hatékonyság növelése érdekében.

Az állam a koncesszió jogosultját nyilvános pályázaton választhatja ki a legjobb ajánlat
elfogadása érdekében. A koncesszor 35 évre szerez kizárólagos jogosultságot az állami
hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására az egész ország területén, amely kellő biztosítékot
jelent a körforgásos gazdaságra való átálláshoz szükséges jelentős anyagi forrásokat igénylő
beruházások koncesszor á ltali megvalósításához. A szükséges beruházások elvégzésében a
koncesszornak mindenképpen szerepet kell majd vállalnia, hiszen a koncessziós szerződésben
a koncesszornak vállalnia kell az egyes, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe
tartozó hulladékáramokra jogszabályokban meghatározott uniós célértékek határidőre történő
teljesítését. Ehhez kapcsolódóan az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásáv al
összefüggő fejlesztések megvalósításában is részt kell vennie. Az állami hulladékgazdálkodási
közfeladatot alkotó két résztevékenység gyakorlásának joga kizárólag együttesen, egy
eljárásban, egy é s ugyanazon koncesszor részére engedhető át . A koncesszor az állami
hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához alvállalkozót vehet igénybe.

A koncessziós modellben a hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás nem képezi a koncesszió
tárgyát, az továbbra is a jelenlegi szabályok alapján végezhető. A koncesszióval nem érintett
hulladékáramok tekintetében valamennyi hulladékgazdálkodási tevékenység – tehát nem csak
a hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás – változatlan keretek között végezhető tovább.

A koncessziós rendszerben a koncesszió tárgyát képező hulladékot a koncesszornak kell és
lehet kizárólag átadni, amely azon az átadással tulajdonjogot szerez. A tulajdonjog változására
tekintettel az értékkel bíró hulladék átvételéért a koncesszor kompenzációt kell, hogy nyújtson
az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet részére.

A koncesszor a koncessziós szerződés ben vállalja a koncessziós alapfeltétele k teljesítését: a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tekintetében a rezsicsökkentett díjak változatlan
fenntartását és az állami hulladékgazdálkodási közfeladatba tartozó hulladékáramokra
vonatkozó uniós célértékek teljesítését.

Az ágazat átalakítása során figyelemmel kell lenni a kialakításra kerülő kiterjesztett gyártói
felelősségi rendszerre vonatkozó alapvető szabályokra , amelyek rendezésére az új
hulladékgazdálkodási koncessziós modell létrehozásával egyidejűleg szükség van . Az új
modellben a koncesszor által létrehozott koncessziós társaság látja el a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység
körébe tartozó hulladék tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer közvetítő
szervezeti feladatait beleértve:
 a meghatározott vissza gyűjtési és újrafeldolgozási célértékek teljesítéséhez szükséges
hulladékgazdálkodási tevékenységeket,
 a kapcsolódó kommunikációt, pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 39

 a jelentéstételi rendszer működtetését.

A koncesszor e feladatainak ellátásá ba mást szerződéssel bevonhat. A koncesszor a fentiek
szerint történő, közvetítő szervezetté történő kijelölésére elsődlegesen a költséghatékonyság
elve miatt van szükség. A koncessziós rendszer tervezett beindulásával egyidejűleg – azaz
2023. július 1 -jétől – szükséges az EPR rendszerekre vonatkozó új szabályozás bevezetése
annak érdekében, hogy a rendszer finanszírozhatósága biztosítható legyen.

2.3.4 Az új hulladékgazdálkodási rendszer modellje és szereplői

A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedése nyilvános pályázat útján történik.
Az új szabályozás és a kialakításra kerülő rendszer a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
rendszer jövőbeli működését is meghatározza.

A koncesszió alapításával megszüntet ésre kerülnek az önkormányzatok feladate llátásra
vonatkozó kötelezettségei és megszűnnek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések
is. A jelenleg a piaci szereplők által végzett, nem a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe
tartozó tevékenységek egy része is koncesszió hatálya alá kerül.

Hatósági árszabályozás alá fognak tartozni a koncessziós társaság bevételei közül a következők:
a közszolgáltatási díj (rezsicsökkentett), valamint a hulladékgazdálkodási intézményi
résztevékenység ellátásáért szedhető díj. Ezeket az ellentételez ési elemeket az innovációs és
technológiai miniszter rendeletben határozza meg a MEKH javaslata alapján. Az előbbiekben
meghatározott díjakat a koncessziós rendszerben már nem az NHKV Zrt., hanem a koncessziós
társaság szedi be , és kezeli az ezzel kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket. A hatósági
díjszabás alá eső ellentételezéseken túl a koncessziós társaság bevétele a tulajdonába kerülő
hulladék értékesítéséből származó árbevétel is.

A Törvénnyel egy megújult hulladékgazdálkodási hatóság kerül felállításra. Az ITM-en belül
működő minisztériumi hulladékgazdálkodási hatóság feladatai három részre oszthatók ,
úgymint a körforgásos gazdasággal, a koncessziós rendszerrel kapcsolatos, és az illegális
hulladéklerakással összefüggő feladatokra. Ezen kívül külön szervezeti egységként felállításra
kerül még az országos és területi hulladékgazdálkodási hatóság a megyei kormányhivatalokon
belül a feladatok elvégzésére.

Az NHKV Zrt. és a MEKH hatáskörei is átrendeződ nek. A MEKH feladat a kibővül a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüg gő egyes szerződések jóváhagyásával ,
valamint egyes díjak megállapításával, továbbá a megfelelőségi vélemény kiadásával.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 40

2.4 Hulladékgazdálkodási rendszer statisztikai adatai

A Magyarországon képződött hulladék összmennyisége 2004 és 2007 között folyamatosan
csökkent. A 2008 -ban bekövetkező hirtelen csökkenést a következő ábra alatt részletezett
szakmai módszertani változás okozta. Ezen módszertani változás nélkül a 2008-as adat a 2007-
eshez hasonló lett volna, kismértékű csökkenéssel. Ezután azonban részben a 2008-as gazdasági
világválság hatására 2009-ben és 2010-ben jelentősebb csökkenés következett be. 2010 és 2016
között kisebb ingadozások mellett a hulladékok mennyisége lényegében nem változott, a 2016-
os mennyiség nagyjából megegyezik a 2010 -essel. 2017-ben jelentős növekedés következett
be, majd a 2018-as összmennyiség kismértékben meghaladta az előző évit. A 2017-ben kezdődő
növekedésre a következő ábra ad magyarázatot.

2.ábra - A Magyarországon keletkezett hulladék kiemelt hulladékáramok szerinti megoszlása (ezer
tonna)17

A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok mennyisége 2008-ban rendkívül
nagymértékben lecsökkent. Ennek oka azonban csupán szakmai módszertani változás, 2008-tól
kezdve ugyanis csak a trágya, valamint az állati és növényi melléktermékek számítanak
ténylegesen hulladéknak, és csak ezek mennyisége szerepel a kimutatásokban. Az 2. ábrán
látható, hogy a 2017 -18 évi mennyiségi növekedést kizárólag az ép ítési-bontási hulladékok
okozták. Ez összhangban van azzal, hogy Magyarországon az építőipari termelés 2016 -ot
követően hatalmas növekedésnek indult, és 2017-ben, 2018-ban valamint 2019-ben is az előző
évi növekedést mindig túlszárnyalva az építőipar a magyar gazdaság egyik húzóágazata volt.

17 Forrás: OKIR EHIR, saját szerkesztés
0
5 000
10 000
15 000
20 000
25 000
30 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Veszélyes
Települési
Építési-bontási
Ipari és egyéb gazdálkodói
Mezőgazdasági és
élelmiszeripari
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 41

3. ábra - A Magyarországon keletkezett hulladék 1 főre eső mennyiségének változása (kg/fő)18

Mivel a hazai népesség csökkenése lassú és kismértékű, ezért a keletkezett hulladék 1 főre eső
mennyiségének változása a trendjében is nagyon hasonló a keletkezett hulladék abszolút
értékének változásához.

4. ábra - A kiemelt hulladékáramok megoszlása a kezelés módja szerint Magyarországon, 2018-ban19

18 Forrás: OKIR EHIR, saját szerkesztés
19 Forrás: OKIR EHIR, saját szerkesztés
2 518
2 336
2 193
2 155
1 864
1 619
1 533
1 570
1 527
1 490
1 593
1 576
1 572
1 826
1 865
0
500
1 000
1 500
2 000
2 500
3 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Mezőgazdasági és
élelmiszeripari
Ipari és egyéb
gazdálkodói
Építési-bontási Települési Veszélyes
egyéb módon kezelt
lerakással ártalmatlanított
energiahasznosítás nélküli
égetés
energetikailag hasznosított
anyagában hasznosított
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 42

5. ábra - Az anyagában hasznosított hulladék aránya Magyarországon20

6. ábra - A lerakással ártalmatlanított hulladék aránya Magyarországon21

Az anyagában hasznosított hulladékok aránya 2007 -től kezdve trendjében folyamatosan
emelkedik: a 2007. évi 24,6% -ról 2018 -ra már 60,9% -ra nőtt. Mindez látszik a kiemelt
hulladékáramok 2010-es és 2018-as részletező ábrájából is: mindegyik hulladéktípus esetében
javult az anyagában történő hasznosítás, kivéve természetesen a veszélyes hulla dékot, mely
esetében az egyéb módon történő kezelés aránya növekedett meg. Emellett trendjében
folyamatosan csökken a megfigyelt teljes időtávban a lerakással ártalmatlanított hulladék
aránya az összes hulladékkezelési mód között. Ez utóbbi a 2007 -es évtől kezdődően
összhangban van az anyagában hasznosított hulladékok növekvő arányával: a lerakás
csökkenése és az anyagában történő hasznosítás növekedése együtt adják ki a kedvező irányt.

20 Forrás: OKIR EHIR, saját szerkesztés
21 Forrás: OKIR EHIR, saját szerkesztés
35,3%
33,0%
30,3%
24,6%
32,8%
28,2%
36,9%
31,8%
44,3%
44,4%
51,1%
50,1%
51,2%
58,0%
60,9%
0,0%
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
58,5%
56,8%
60,0%
51,9%
51,1%
52,6%
48,7%
54,7%
46,0%
43,5%
37,7%
40,3%
37,7%
30,4%
27,7%
0,0%
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 43

Az energetikailag hasznosított hulladék a megfigyelt időszak kezdetén, 2004 -ben volt a
legalacsonyabb arányú, ezt követően azonban a trend folyamatos emelkedést mutat amellett,
hogy rövid időszakos emelkedések és csökkenések is megfigyelhetők voltak. Az
energiahasznosítás nélkül elégetett hulladék aránya a 2010 -es évet követően a 0, 4-0,6%-os
arányt képviseli az összes hulladékkezelési mód között. Az egyéb módon kezelt hulladékok
aránya 2007 óta folyamatosan csökken t egészen 2015-ig, ezt követően azonban – az utóbbi
néhány évben – kisebb emelkedésbe kezdett.

A jelenlegi helyzet tekintetében megállapítható, hogy a hulladékok kezelésében kimagasló
jelentőséggel bír az anyagában történő hasznosítás. Ezt követi a hulladékok leraká ssal történő
ártalmatlanítása, majd ezeknél sokkal kisebb arányban az energetikai hasznosítás, illetve az
energiahasznosítás nélküli elégetés és az egyéb hulladékkezelési módok.

7. ábra - A települési hulladék és az ebből közszolgáltatás keretében elszállított hulladék, valamint a
kettő aránya Magyarországon22

A települési hulladék összmennyisége 2006 és 2015 között – kisebb ingadozások mellett –
lényegében folyamatosan csökkent. A csökkenés ekkor megállt és egészen minimális
növekedésbe váltott át. A közszolgáltatás keretében elszállított hulladék mennyisége – melynek
része a lakosságtól elszállított vegyes hulladék és az elkülönítetten gyűjtött hulladék, az egyéb
szervezetektől elszállított vegyes és az elkülönítetten gyűjtött (lakosságihoz hasonló) hulladék,
a közterület tisztításból származó hulladék, és a közterületen elkülönítetten gyűjtött hulladék –
eközben kilengések nélkül folyamatosan csökkent 2013-ig. Ezt követően azonban a csökkenés

22 Forrás: OKIR EHIR, KSH STADAT (KSH STADAT, A közszolgáltatás keretében elszállított települési
hulladék keletkezése : http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur009b.html (2020.03.30.); saját
szerkesztés 4 711
4 594
4 553
4 312
4 033
3 809
3 987
3 738
3 795
3 712
3 721
3 768
3 746
4 500
3 973
3 826
3 582
3 310
3 198
2 890
2 783
2 827
2 861
2 956
3 055
3 126
95,5%
86,5%
84,0%
83,1%
82,1%
84,0%
72,5%
74,5%
74,5%
77,1%
79,4%
81,1%
83,4%
50,0%
55,0%
60,0%
65,0%
70,0%
75,0%
80,0%
85,0%
90,0%
95,0%
100,0%
2 000
2 500
3 000
3 500
4 000
4 500
5 000
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
A települési hulladék (ezer tonna)
A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék (ezer tonna)
Arány (elszállított / összes) (%)

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 44

átváltott egyenletes növekedésbe. 2012-től a közszolgáltatás keretében elszállított és az összes
települési hulladék mennyiségének aránya újból növekedésnek indult hazánkban.

A hulladékstátusz megszűnésének lényege, hogy azon hulladékok (anyagok, tárgyak,
alkatrészek) esetében, amelyek egy bizonyos feldolgozottsági szintet elérve teljesíteni tudnak
bizonyos minőségi kritériumokat és alkalmasak vala mely gyártási vagy termék -előállítási
technológiában való közvetlen felhasználásra (pl. fémek, papír, üveg), e szint elérése után ne
legyen szükség arra, hogy a hulladékgazdálkodási előírások hatálya alá tartozzon, hanem mint
termék legyen felhasználható. Ez csak meghatározott szigorú feltételek esetén lehetséges. A
hulladékstátusz megszűnésének fontos előfeltétele, hogy az anyagot vagy tárgyat (ill.
alkatrészt) általánosan, meghatározott rendeltetéssel használják, legyen piaca, feleljen meg a
termékekre vonatkozó műszaki előírásoknak, és felhasználása ne idézzen elő káros környezeti
vagy egészségügyi hatásokat.

Európai uniós hulladékstátusz megszűnésére előkészített kritériumokat meghatározó
jogszabályok:
 vas-, acél- és alumíniumtörmelék: 333/2011/EU rendelet
 tört üveg: 1179/2012/EU rendelet
 réztörmelék: 715/2013/EU rendelet

Jelenleg a legnagyobb mennyiségben Pest és Fejér megyében történik egyes hulladékok
hulladékstátuszának megszűnése és másodnyersanyaggá, alapanyaggá történő minősítése,
hasznosítása. Leggyakrabban pedig az építési -bontási hulladékok, csomagolási hulladékok,
települési hulladékok tekintetében.

A hulladékstátusz megszűnésével ha sznosított hulladék ok egyre nagyobb mennyiségével is
számolni kell az elkövetkező időszakban, mivel az Eur ópai Unió is egyre nagyobb hangsúlyt
fordít a hulladékok ily módon történő hasznosítására, így csökkentve akár a végső
hulladékmennyiséget is. Az új európai uniós hulladékgazdálkodási adatok számításának
módszertana alapján a hulladékstátusz megszűnésével hasznosított hulladék mennyiségre is
szükséges adatot szolgáltatni.
Az adatszolgáltatás során a hulladékgazdálkodási tevékenységet végzők a hulladékvége
státusznál megjelölik az adott hulladék előkezelése során képződött, hulladék vége státusszal
rendelkező anyagok összes mennyiségét.
Az OKIR -EHIR adatszolgáltatásnak lehetőséget kell biztosítania a hulladék státusz
megszűnésével kapcsolatos adatok jelentésére, amelynek nem csak a végleges, hanem az
előkezelési műveletekre is ki kell terjednie.
Informatikai fejlesztés t követően a hulladék vége státusz mezők bevezetése után, az adatok
összesítésével országos szinten származtatható lesz előkezelési/kezelési kódonként, hogy mely
hulladékokból mekkora mennyiség kerül ki a hulladék státuszból.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 45

Ez a megoldás arra biztosít lehetőséget, hogy a kikerült anyagok fajtája szerint részletezzük a
mennyiségeket. A hulladék vége státuszra vonatkozó összegeket a kezelés „bemeneti oldala”
vagyis a kezelt hulladékkódok szerint lehet majd megbontani.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 46

3 Hulladék kivitel, behozatal

A hazai hulladékgazdálkodási számsorokat vizsgálva a 2010 -2018 évek közötti időszak ban a
hulladék export mennyisége kismértékű csökkentést követően a 2016. évtől növekedett.

A hulladék export tekintetében – az OKIR EHIR-be érkező alapadatok alapján – a mennyiség
a vizsgált időszakban az alábbiak szerint alakult:

Év 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Összes
mennyiség 1 442 646 1 580 389 1 586 385 1 458 001 1 414 345 1 204 242 1 369 869 1 440 200 1 433 598
4. táblázat - Hulladék export mennyiségi alakulása (tonna)23

A legjellemzőbb célországok a hulladék mennyiségét tekintve a következők : Olaszország,
Ausztria, Németország, Szlovákia, Románia, Szlovénia, Csehország.

Hulladékazonosító kód Megnevezés
17 04 05 vas és acél
19 12 02 fém vas
200101 papír és karton
12 01 01
vasfém részek és
esztergaforgács
15 01 01 papír és karton
19 10 01 vas- és acélhulladék
5. táblázat - Hulladék kivitellel érintett főbb hulladéktípusok

A hulladék behozatal mennyiségi adatai a vizsgált időszakban folyamatos növekedést
mutatnak. Magyarország területére hulladék behozatal azonban jellemzően csak hasznosítás
céljából történik. Az OKIR EHIR adatgyűjtés alapján az elmúlt években az alábbiak szerint
alakult a hulladék import mennyisége.

Év 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Import
mennyisége 665 091 748 691 656 840 702 516 781 242 884 873 1 004 996 1 226 978 1 330 778
6. táblázat - Hulladék import mennyiségi alakulása (tonna)24

A hulladék import tekintetében a legjelentősebb küldő országok az elmúlt években Ausztria,
Szlovénia, Szlovákia, Olaszország, Románia, Lengyelország.

A hulladék behozatallal érintett főbb hulladéktípusok az elmúlt évek adatai alapján az alábbiak:

23 Forrás: OKIR EHIR
24 Forrás: OKIR EHIR
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 47

Hulladékazonosító kód Megnevezés
15 01 01 papír és karton
10 02 10 hengerelési reve
19 12 10
éghető hulladék (pl.
keverékből készített
tüzelőanyag)
20 01 01 papír és karton
19 08 05
települési szennyvíz
tisztításából származó iszap
19 12 01 papír és karton
7. táblázat - Hulladék behozatallal érintett főbb hulladéktípusok

Az egyes kiemelt hulladékáramokkal összefüggő hulladék behozatallal és kivitellel kapcsolatos
releváns információkat a vonatkozó fejezetek tartalmazzák.

Év 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Zöldlistás
hulladékimport
szállítmányok
száma
19 359 21 051 23 022 24 513 25 953 27 076 29 194 34 344 38 595
Zöldlistás
hulladék export
szállítmányok
száma
26 982 31 373 36 448 35 162 34 919 34 671 41 000 43 638 45 332
8. táblázat - Zöldlistás szállítmányok száma(db)25

Az általános tájékoztatási követelmények alá tartozó zöldlistás hulladék szállítmányok száma
évről évre növekszik, az import esetében például a 2010-2018. évek között megduplázódott, de
hasonló ütemű növekedést mutat az export is, amely 2018. évben a 45 ezer szállítmányt is
meghaladta.

Év 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Import hozzájárulások
száma
32 55 22 20 39 62 72 90 115
Export hozzájárulások
száma
84 101 59 40 60 76 56 65 50
9. táblázat - Sárga listás szállítmányok száma(db)26

Az előzetes írásbeli bejelentés és engedélyezés alá tartozó hulladékok esetében a
hozzájárulások száma az import esetében – a 2012-2013. évi visszaesést követően – növekvő
tendenciát mutat.

25 Forrás: Pest Megyei Kormányhivatal
26 Forrás: Pest Megyei Kormányhivatal
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 48

A fentieken túl meg kell jegyezni, hogy hazánkban igen jelentős hulladék tranztiforgalom halad
át.

3.1 Országhatárt átlépő hulladékszállítással kapcsolatos alapelvek

A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és
ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmén y
Magyarországon a 101/1996 (VII. 12.) Korm. rendelettel került kihirdetésre.

Hulladék Magyarország területére a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1013/ 2006/EK rendelet), valamint
az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII.3 .) Korm. rendeletben,
valamint a Ht. 19. §-ban előírtak szerint hozható be.

Az 1013/2006/EK rendelet végrehajtásának értelmezésére az 57. cikkben meghatározott EU
Megbízottak Gyűlésén szakmai iránymutatások (Correspondent’s Guideline) készültek és
kerültek jóváhagyásra a hatóságok, hulladékgazdálkodási szereplők, hulladékbirtokosok
részére, amelyek az Európai Bizottság honlapján 27 elérhetőek. Tekintve, hogy az
iránymutatások az érintett országok egységes álláspontját képviselik, ezek alkalmazása az
országhatárt átlépő hulladékszállításban résztvevők tekintetében alkalmazandó.

3.1.1 Korlátozás a nem veszélyes hulladék ártalmatlanítási célú behozatal
vonatkozásában

Nem engedélyezett – a Ht. 19. § (2) bekezdésében foglaltakon túl – a nem veszélyes hulladék
ártalmatlanítási célú behozatala, valamint továbbra sem engedhető meg a hulladék lerakásra
történő importja, vagy olyan, még előkezelést igénylő hulladék behozatala, amelynek tényleges
hasznosítása nem biztosított.

3.1.2 Korlátozás a másodlagos tüzelőanyag behozatal vonatkozásában

A közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladékból előállított másodlagos tüzelőanyagból
(RDF hulladék) az NHKV Zrt. adatszolgáltatása alapján 2018 -ban 122 000 tonna minősíthető
RDF-ként került lerakásra. A Ht. alapján az NHKV Zrt. tulajdonában lévő hulladék energetikai
hasznosításáról az NHKV Zrt. közbeszerzési eljárás keretében gondoskodik. Az eddigi
tapasztalatok alapján a közbeszerzési eljárások idejének gyorsítása érdekében további
intékedések szükségesek, emellett a haszonanyag minőségét javítani kell, a tárolási kapacitások
hiánya miatt pedig a termelés és szállítás, és a hasznosítói átvétel összhangját növelni

27https://ec.europa.eu/environment/topics/waste-and-recycling/waste-shipments/waste-shipments-
correspondents-guidelines_en

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 49

szükséges. Ellenkező esetben, a közszolgáltatási rendszerben előállított, energetikai
hasznosításra előkészített RDF hulladék hasznosítása csak részben megoldható.

Az NHKV Zrt. által 2019 -ben összesen 81 256 tonna másodlagos tüzelőanyag került
értékesítésre (utóaprított RDF/SRF/ válogatási maradék ). Ennek nagy része a 2019 tavaszán
zárult közbeszerzés keretében került kiszállításra, ahol csak a kapacitások töredékére érkezett
igény.

A korábbi rendelkezésnek köszönhetően nőtt a hazai közszolgáltatás keretében képződött RDF
energetikai hasznosításra történő értékesítésének mennyisége. Az OHT III. célja, hogy a hazai
hasznosítás elősegítése érdekében – a hulladékhierarchia érvényre juttatása céljából – a
külföldről történő behozatalra kizárólag akkor kerüljön sor a 2021-2027 közötti időszakban, ha
a hazai közszolgáltatásban előállított RDF hulladék hasznosítása mennyiségi és minőségi
oldalról nem megoldott.

Ennek érdekében az országos hulladékgazdálkodási hatóság közigazgatási eljárás során keresi
meg az NHKV Zrt .-t, kérve állásfoglalását arra vonatk ozóan, hogy a külföldi eredetű RDF
hulladék behozatala veszélyezteti -e a belföldi eredetű RDF hulladék hasznosítását, a
hulladékhierarchiának megfelelő kezelését.

Amennyiben a behozni kívánt hulladék a Magyarország területén képződött hulladék
hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal össze nem egyeztethető módon történő kezelését
eredményezné, a hatóság a hazai szabad kapacitások , valamint a meghatározott minimum
minőségi paraméterek figyelembevételével korlátozhatja a hulladékok beszállításá t vagy
kifogást emelhet a szállítmányok ellen.

Az SRF ( „szilárd másodlagos tüzelőanyag”) országhatárt átlépő szállítása során – a
hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumokat tartalmazó egységes európai uniós
jogszabály elfogadásáig – az 1013/2006/ EK rendelet 4. cikkében előírt előzetes bejelentés és
hozzájárulás szükséges.

3.1.3 A szennyvíziszap behozatalra vonatkozó korlátozás

Hazánkban az elmúlt években a külföldről beérkező szennyvíziszap hulladék mennyisége
jelentősen megnőtt. A hulladékjegyzék szerinti 19 08 05, 19 08 11*, 19 08 12, 19 08 13* és
19 08 14 azonosító kódú szennyvíziszap hulladék külföldről történő behozatala
környezetvédelmi szempontból nem indokolt , ezért a beérkezett kérelmekkel szemben az
országos hulladékgazdálkodási hatóság kifogással él, korlátozva a szennyvíziszap behozatalát.
A behozatali korlátozás nem érinti azt a pl. Szentgotthárdon végzett gyakorlatot, ahol a hazai
szennyvíz tisztítását külföldön végzik és az abból származó szennyvíziszap hasznosítás céljára
kerül visszaszállításra Magyarország területére.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 50

Magyarországon keletkező szennyvíziszap szinte teljes mértékben hasznosításra kerül, azonban
ennek közel fele rekultivációs célú hasznosítás. A barnamezős területek hasznosítása várhatóan
a közeljövőben be fog fejeződni, ezért a külföldi szennyvíziszap hulladék a hazai hasznosítás
hosszú távú fenntarthatóságát veszélyezteti.

Életciklus elemzési oldalról tekintve elektromos áram előállítása vagy hőszolgáltatás
biztosítása, a keletkező áram vagy hő széndioxid egyenérték számítás szempontjából
ellensúlyozni képes a nagyobb szállítási távolságot. A hazai engedélyezett tevékenységek
esetében – szennyvíziszap energetikai hasznosítása hiányában – ez nem áll fenn. Szakmai
szempontból a víztelenített szennyvíziszap optimalizált szállítási távolsága országonként
különböző, jellemzően 75 km körül mozog. T öbb száz kilométeres szállítási távolság
szükségtelen környezeti terhelést és kockázatot jelenthet.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 51

4 Kiemelt hulladékáramok bemutatása, értékelése

4.1 Települési hulladék

4.1.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok

A települési hulladék az egyik legismertebb hulladékáram. Jellemző, hogy a közbeszédben a
hulladék kifejezés kizárólag ezt a hulladékáramot jelenti, ugyanakkor a települési hulladék a
teljes hulladék mennyiségének az elmúlt években összesen mintegy 20-26%-át jelentette.

A települési hulladékra vonatkozó fogalom meghatározás alapján, hulladékstatisztikai
szempontból is ezen hulladékáram részét képezi a használt sütőolaj (a 20 01 25
hulladékazonosító kódú, étolaj és zsír megnevezésű hulladék), amely hulladékáram bemutatását
is jelen fejezet tartalmazza.

Továbbá, ebben a fejezetben kerül bemutatásra a jellemzően települési hulladékból előállított,
a közszolgáltatás működéséhez szervesen kapcsolódó másodlagos tüzelőanyag gal kapcsolatos
témakör is.

A települési hulladék a HKI fogalmi meghatározása alapján : a háztartási és a háztartási
hulladékhoz hasonló hulladék, amely nem foglalja magában a termelésből, a mezőgazdaságból,
az erdészetből, a halászatból származó hulladékot, a nem közművel összegyűjtött háztartási
szennyvizet, a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladékot, így
különösen a szennyvíziszapot, továbbá az elhasználódott járműveket, és az építési -bontási
hulladékot.

Háztartási hulladék: a háztartásban, ideértve a lakó-, üdülő, vagy hétvégi házas ingatlanban,
valamint a háztartásokhoz tartozó közös használatú helyiségekben képződő vegyes és
elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely magában foglalja a papír- és kartonpapír, üveg-, fém-,
és műanyaghulladékot, biohulladékot, fa - és textilhulladéko t, csomagolási hulladékot,
elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, elem és akkumulátor hulladékot,
továbbá a lomhulladékot, így különösen a matracokat és bútorokat;
Háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék,
amely a háztartáson kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz
hasonló, így különösen a kiskereskedelemből, közigazgatásból, oktatásból, egészségügyi
szolgáltatásokból, szállásadásból, étkeztetésből valamint egyéb hasonló szolgáltatásokból és
tevékenységekből származó hulladék;

A fentiekből is következik, hogy a települési hulladék részét képezi a közszolgáltatás körébe
tartozó hulladék, de nem egyezik meg teljesen azzal. A fogalommeghatározásból az is
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 52

követezik, hogy a csomagolási hulladékok azon része, amelyet a települési hulladék fogalom
meghatározás nem zár ki szintén a települési hulladék részét képezik. A csomagolási
hulladékokkal külön fejezet foglalkozik.

A települési hulladék mintegy 60-65%-a a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék (mintegy 3
millió tonna)28, a fennmaradó része az egyéb hulladék (pl. nem a közszolgáltatás körébe tartozó
csomagolási hulladék, kiemelt hulladékok – gyógyszerhulladék, elem-akkumulátor hulladékok,
elektromos és elekt ronikus berendezések hulladékai, étolaj, textil, stb.).
A jellemzően vállalkozásoknál keletkező (nem termelési) települési hulladékok gyűjtését piaci
feltételek mellett lehet végezni, nem tartoznak a közszolgáltatás hatálya alá. Ezek gyűjtését
alapvetően piaci alapon működő vállalkozók végzik, a közszolgáltatást ellátó vállalkozások
nem tudnak versenybe szállni ezen a piacon.
A nem közszolgáltatás keretében gyűjtött települési hulladék általában válogatott, viszonylag
jól hasznosítható hulladékot jelent, í gy az anyagáram számításokban ezek gyakorlatilag teljes
körű hasznosításával számolhatunk.

A 201 8. évi adatok alapján a közszolgáltatás összesen mintegy 3 millió tonna hulladékot
gyűjtött, ebből 2,4 millió tonna volt a vegyesen gyűjtött hulladék, és 586 e zer tonna az
elkülönítetten gyűjtött hulladék. Az elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyiségén belül jelenik
meg a lomhulladék és az egyéb, elkülönítetten gyűjtött hulladékáramok.

A települési hulladék mennyiségére vonatkozó adatgyűjtést az OKIR EHIR rendszerbe érkező
alapadatok alapján állítja elő a szakterület. A települési hulladékon belül a közszolgáltatás
körébe tartozó hulladékok tekintetében egyéb adatgyűjtések is vannak (NKHV Zrt., Központi
Statisztikai Hivatal, MEKH).

Hulladékstatisztikai sz empontból hulladékképződés oldalon a települési hulladék a
hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet)
alapján a 20 -as főcsoportba 29, valamint a 15 01 alcsoportba 30 tartozó hulladékok egy része
tartozik jelenleg.

A HKI módosításával a települési hulladék fogalmának meghatározása – és így a
hulladékstatisztikai szempontból beszámításra kerülő hulladékok köre is - változik.

28 A közszolgáltatás a települési hulladék (ideértve a zöld, a vegyesen és elkülönítetten gyűjtött hulladékot)
ingatlanhasználóktól történő elszállítása, a lomhulladék elszállítása, gyűjtőpontok, hulladékudvarok üzemeltetése,
az elhagyott hulladék összegyűj tése és elszállítása, valamint ezen hulladékok kezelése, vagy kezeléséről való
gondoskodás.
29 Települési hulladék (háztartási és háztartási hulladékhoz hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladék) ,
ideértve az elkülönítetten gyűjtött frakciót is
30 Csomagolási hulladék (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékot)
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 53

Képződött települési
hulladék mennyisége (év) tonna
2010 4 033 106
2011 3 808 878
2012 3 987 496
2013 3 737 799
2014 3 794 764
2015 3 711 969
2016 3 720 912
2017 3 767 876
2018 3 745 724
10. táblázat - Települési hulladék képződött mennyisége 2010-2018 között31

A képződött települési hulladék mennyisége 2010-2018 között 3,7 -4 millió tonna között
változott. A termékdíj változása – amelynek díjtétele tömeg alapú – indukálhatja a csomagolási
technológia olyan irányú változását, amely a könnyebb csomagolás irányába hat.

Hulladékstatisztikai szempontból a cso magolási hulladék tekintetében nehéz meghatározni,
hogy az adott csomagolás lakossági fogyasztást követően vagy ipari csomagolást követően vált
hulladékká, amely szintén oka lehet a mennyiségi változásnak.

Az új fogalommeghatározás alapján a csomagolási hulladék nem termelésből származó része a
települési hulladék fogalom meghatározás alá fog esni. Annak meghatározása, hogy a
csomagolási hulladék termelési eredetű -e, a hulladékbirtokos feladat a. A hulladék eredetét –
tehát azt, hogy termelésből származik-e vagy sem – a nyilvántartásban és az adatszolgáltatásban
szükséges rögzíteni.

A képződött települési hulladék aránya az összes hulladék mennyiségéhez képest az elmúlt
években 20 -26% között változott. Az arányváltozás a 2017. és 2018. évek tekintetében
egyértelműen magyarázható az összes képződött hulladék mennyiségének jelentős
növekedésével, amit az építőipar volumenindexének változása, és így a képződött építési -
bontási hulladékok mennyiségének növekedése okozott.

31 Forrás: OKIR EHIR
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 54

Tárgyév 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Képződött
összes hulladék
mennyisége
(tonna)
18 621 265 18 596 009 15 166 914 14 766 241 15 731 133 15 526 080 15 453 309 17 889 721 18 232 631
képződött
települési
hulladék
mennyisége
(tonna)
4 033 106 3 808 878 3 987 496 3 737 799 3 794 764 3 711 969 3 720 912 3 767 876 3 745 724
Képződött
települési
hulladék
mennyiségének
aránya (%)
21,66% 20,48% 26,29% 25,31% 24,12% 23,91% 24,08% 21,06% 20,54%
11. táblázat - Települési hulladék képződött mennyiségei összes képződött hulladék mennyiségéhez
képest 2010-2018 között (tonna, %)32

Az elmúlt évek változásai – mind a bemutatott szervezeti, mind jogszabályi, mind egyéb
változások tekintetében – e hulladékra vonatkozóan gyökeresek voltak.

A 2010 -2018 közötti időszakra vonatkozóan a települési hulladék mennyisége jellemzően
stagnált, kezelésének módja azonban jelentősen megváltozott.

A települési hulladék tekintetében a jellemző kezelési mód az anyagában hasznosítás, a lerakás
és az energetikai hasznosítás. E gyéb kezelési mód ebben a hulladékáramban – eltérően pl. az
ipari hulladékoktól vagy a veszélyes hulladékoktól – nincs.

Települési
hulladék 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Anyagában
történő
hasznosítás
788 786 837 312 1 015 067 986 823 1 158 632 1 193 698 1 291 810 1 319 370 1 393 808
Energetikai
hasznosítás 406 426 408 103 364 047 335 879 373 067 525 327 554 463 607 633 501 289
Lerakással
történő
ártalmatlanítás
2 837 894 2 563 461 2 608 382 2 415 097 2 180 628 1 990 536 1 888 046 1 824 811 1 850 627
Összesen 4 033 106 3 808 876 3 987 496 3 737 799 3 712 327 3 709 561 3 734 319 3 751 814 3 745 724
12. táblázat - Települési hulladék kezelésre vonatkozó adatok 2010-2018 között (tonna)33

A települési hulladék kezelésének elmúlt években történő változása pozitív irányba mutat.

32 Forrás: OKIR EHIR
33 Forrás: OKIR EHIR
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 55

A települési hulladék lerakással történő ártalmatlanítási aránya jelentősen csökkent, a 2010. évi
70%-ról, 2018-ra 49,5% -ra. Jelentős a változás mértéke a 2013. évet – a hulladéklerakási
járulék bevezetését – követő időszakban.

A lerakás arányának csökkenésével párhuzamosan jelentősen növekedett az anyagában
hasznosított települési hulladék mennyisége. A 2010. évi 19,5%-ról 2018-ban már 37%-os volt
ennek a kezelésnek az aránya. Az anyagában történő hasznosítás arányát azonban a következő
években dinamikusan növelni szükséges annak érdekében, hogy a HKI -ban előírt , 2025-re
meghatározott 50% -os újrahasználatra e lőkészített és újrafeldolgozott települési hulladék
arányt teljesíteni lehessen.

A települési hulladék energetikai hasznosítással történő kezelésének aránya 2010 -2018 között
10-16% között változott. 2014 -től jellemzően növekedett ez a mennyiség, ami a tel epülési
hulladék előkezelést, mechanikai-biológiai kezelését szolgáló létesítmények működésével van
összefüggésben.

A vegyes települési hulladék tekintetében égetéssel történő ártalmatlanítás hazánkban nem
történik, települési hulladék tekintetében pedig elenyésző mennyiségben.

Hazánkban jelenleg egy, a vegyes települési hulladékot energetikai hasznosítással kezelő mű (a
Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, HUHA) működik. A HUHA éves kapacitása mintegy 350 -
400 ezer tonna hulladék energetikai úton történő hasznosítása.

A települési hulladék lerakására szolgáló korszerű, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak
megfelelő műszaki védelemmel ellátott és kialakított hulladéklerakók létesültek.

8. ábra - Települési hulladék kezelésének megoszlása 2010 – 2018 között (tonna)34

34 Forrás: OKIR-EHIR
20%
22%
25% 26%
31% 32%
35% 35% 37%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
-
500 000
1 000 000
1 500 000
2 000 000
2 500 000
3 000 000
3 500 000
4 000 000
4 500 000
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Anyagában hasznosított Energetikailag hasznosított
Lerakással ártalmatlanított Anyagában történő hasznosítás aránya
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 56

A komposztálásra kerülő hulladék mennyisége az elmúlt időszakban növekedett a települési
hulladék körében.

A teljes kezelt települési hulladék mennyiségéhez képest a komposztálással kezelt települési
hulladék mennyiségének az aránya a 2010. évi 3,67% -ról 2018 -ra 8,29% -ra növekedett.
Szakmai becslés alapján a házi komposztálás mennyisége is jelentősen növekedett az elmúlt
években.

A települési hulladék export jellemzően az elkülönítet ten gyűjtött frakciók (papír, műanyag,
fém stb.) tekintetében jelentősebb. A kezelt települési hulladék mennyiségéhez képest az
exportált hulladék mennyisége 2012-2015 között jelentősen csökkent, majd ismét növekedett.
A 2018. évi adatok alapján az export mennyisége 10,6 %.

A Ht. 92. § (1) bekezdése alapján „2020. december 31-ig a háztartási, valamint a háztartásihoz
hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag-, és üveghulladék újrahasználatra
előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mérték ét a képződött mennyiséghez
viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni”. A 2018. évi jelentés
alapján, Magyarországon 46,93% volt az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott
települési hulladék aránya. A 2020. évi validált adatok még nem ismertek.

Az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségének 2025 -re
el kell érnie az 55%-ot (derogációval az 50%-ot).

A lerakott települési hulladék mennyisége 2035 -re a képződött települési hulladék
összmennyiségének 10%-a (derogációval 25%-a) alá kell, hogy csökkenjen.

A fentiek szerinti képződött mennyiséget és ebből az újrahasználtra előkészítés és
újrafeldolgozás mennyiségét évente kell jelenteni az Európai Unió felé. Az adatszolgáltatás
metodikáját és a számítási módszertant a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében
rögzített célok teljesítésének igazolására szolgáló szabályok és számítási módszerek
megállapításáról szóló, 2011. november 18-i bizottsági határozat (a továbbiakban: Határozat)
rögzíti.
A Határozat I. mellékletének 2. számítási módszertana alapján jelent hazánk, ami képlet alapján
az alábbit jelenti:
A háztartási hulladék és hasonló hulladék újrafeldolgozási aránya = a háztartási papír -, fém-,
műanyag-, üveg- és más egyedi hulladékáramok vagy hasonló hulladékáram újrafeldolgozott
mennyisége -/- a keletkezett háztartási papír -, fém -, műanyag -, üveg - és más egyedi
hulladékáramok vagy hasonló hulladék összmennyisége.

Ez alapján a 2018. évi adatok (tájékoztatásul az előző évek adatai is):
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 57

Év
Keletkezett mennyiség a
négy hulladékáram
tekintetében (t)
Újrahasználtra előkészítés és
újrafeldolgozás mennyisége
(t)
%-os érték a Bizottsági
határozat 2. számítási
módszere alapján
2010 1 666 736 570 824 34,2
2011 1 650 975 657 581 39,8
2012 1 573 700 605 271 38,5
2013 1 497 461 583 298 39
2014. 1 363 204 554 107 40,65
2015. 1 331 028 559 615 42,04
2016. 1 443 303 625 305 43,3
2017. 1 480 750 670 402 45,27
2018. 1 523 453 714 981 46,93
13. táblázat - HKI alapján jelentett települési hulladék mennyisége 2010-2018 között35

A fentiekből is kitűnik, hogy a négy kiemelt frakció esetében az újrahasználatra előkészítés és
újrafeldolgozás együttes mértéke növekszik, köszönhetően többek között az elkülönített
gyűjtési kötelezettség előírásának és a házhoz menő elkülönített gyűjtés fejlesztésének. Fontos
azonban jelezni, hogy a 2020-as célszám eléréséhez a közszolgáltatásnak is nagyobb mértékben
hozzá kell járulnia a célérték eléréséhez a jövőben.

A közszolgáltatási rendszer oldaláról vizsgálva a számokat látható, hogy a vegyesen gyűjtött
hulladék minimális arányban kerül haszno sításra és legnagyobb része közvetlenül lerakásra
kerül. Az újrafeldolgozást elsősorban az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék és a csomagolási
hulladék adja.

Zöldhulladék:
Vegyes hulladék részeként képződő mennyiség (tonna/év) 120 000
Elkülönítetten gyűjtés részeként képződő hulladék (tonna/év) 360 000
közszolgáltatásból (tonna/év) 296 000
nem közszolgáltatásból (tonna/év) 64 000
Összes zöldhulladék (tonna/év) 480 000

A KTA-val összhangban 2020 -ban megkezdődött az illegális an lerakott hulladékok
felszámolása. A projekt célja, hogy az elmúlt években, évtizedekben felhalmozódott, illegálisan
lerakott hulladék több ütemben felszámolásra kerüljön. Ennek érdekében meghirdetésre került
a „Tisztítsuk meg az Országot!” Projekt, amelynek keretében korábban nem látott állami és
önkormányzati együttműködés eredményeként kísérletet teszünk az évtizedek alatt tanúsított
jogellenes hulladék elhelyezés eredményeként az erdőkben, a folyók mentén, a vasúti és közúti
létesítmények mentén, valamint az önk ormányzati közterületen fellelhető hulladékok
felszámolására. Ezzel összefüggésben felállításra kerül a hulladékgazdálkodási hatóság,
amelynek elsődleges feladata – együttműködésben az önkormányzatokkal – az illegálisan
elhelyezett hulladék felszámolása, e ltávolításának biztosítása és az elkövetők megbüntetése.

35 Forrás: OKIR EHIR
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 58

Ezen felül a hulladékgazdálkodási hatóság ellátja a teljes hulladékgazdálkodási ágazat
felügyeletét. Összhangban az Alaptörvénnyel a Ht. alapelvi rendszere is kiegészült azzal, hogy
mindenki köteles minden tőle elvárhatót megtenni az elhagyott hulladék megelőzése és jelentős
csökkentése érdekében, valamint az Alaptörvény XXI. cikkével összhangban mindenkit
fokozott felelősség terhel az egészséges k örnyezethez való jog biztosítása érdekében a
jogellenes hulladéklerakás megelőzése, felszámolása, az ilyen tevékenység bejelentése és azzal
kapcsolatos hatósági eljárásban való együttműködés során.

A „Tisztítsuk meg az Országot!” Projekt az illegálisan lerakott hulladék felszámolásán túl az
újraképződés megelőzése érdekében is számos intézkedést tartalmaz és támogat. Ilyen – többek
között – az ingatlanvédelmi eszközök (így különösen kamera, sorompó, drón) beszerzésére
vonatkozó pályázati lehetőség is.

A Projekt részeként a Hulladék Radar applikáció került kifejlesztésre. Az applikáció ban
2020. július 22-tól lehet bejelentést tenni a felhasználóknak. A bejelentés adatai ütemezett
módon kerülnek továbbításra az illetékes szerveknek abból a célból, hogy a bejelentéssel
érintett terület mihamarabb megtisztításra kerüljön.

E témakört érinti a Tisza folyón és mellékfolyóin érkező települési hulladék ( legjellemzőbb a
PET palack) szennyezés problémája, a r endszeres szennyezés megelőzése . 2004 évtől
rendszeres a külföldi eredetű települési hulladékszennyezés a Felső-Tisza-vidék folyóin. Ennek
oka, hogy a lakosság a hullámtéren rakja le a hulladékot, amelyet már a kisebb árhullámok is
magukkal ragadnak és hazánkba szállítanak. A Tisza, különösen a Felső -Tisza, Sza mos,
Kraszna, Bodrog települési hulladék (legjellemzőbben PET palack) szennyezése nem új keletű
probléma. A probléma alapvetően a szomszédos ország hulladékgazdálkodása hiányából, vagy
nem megfelelő mértékéből adódik. A folyóvizek szállító közegként funkcionálnak és a felvízi
országok vízgyűjtőjén tapasztalható környezeti problémákat közvetítik az alvízi országba.
Egyes folyószakaszokon (Északkelet-Magyarország, Tisza) a környezeti káresemények közel
felét a külföldi eredetű települési hulladékszennyezés teszi ki.
A szennyezés intenzitását az adott szelvényen percenként áthaladó palackok számával lehet
meghatározni. A Felső -Tiszán az elmúlt bő egy évtizedben a szennyezés mértéke esetenként
elérte 300 -500 palack/perc intenzitást. A szennyezés erőssége időben változó, de a
hulladékcsóva napokon keresztül érkezhet egy -egy árhullám alkalmával, így annak összes
mennyisége is jelentős.

Magyarország érdemi intézkedéseket tett a vízről történő hulladékmentesítés érdekében (Felső-
tiszai hulladékmentesítési projekt) . A települési hulladék okozta vízszennyezés elleni hazai
védekezés feltételeit javítja a felső -tiszai települési hulladék fizikai eltávolításához szükséges
beruházások forrásigényének biztosításáról szóló 1519/2018. (X. 17.) Korm. határozat alapján
– költségvetési forrásból – megvalósított beruházás. Az 1,3 milliárd forint összegű fejlesztést a
Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és négy másik tiszai vízügyi igazgat óság valósította
meg, az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinációjával. A beruházás célja, hogy a vízügyi
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 59

szolgálat már az árvizek idején be tudjon avatkozni és a hulladékot koncentráltan a folyóról
tudja eltávolítani. Ehhez a folyó medrét hajókkal kell elzárni, majd az érkező hulladékot és
uszadékot a part felé kell terelni, ahonnan a munkag épek segítségével kitermelhető. A
beruházás az egész Tisza -völgy védelmét szolgálja. A határhoz viszonylag közel elvégzett
hulladékmentesítés jelentősen csökkenti vagy szükségtelenné teszi a hulladékgyűjtést az alsóbb
Tisza-szakaszokon.

A KTA 3. pontja értelmében meg fogjuk védeni a folyóinkat a külföldről ide érkező hulladéktól.

4.1.1.1 Vegyesen gyűjtött települési hulladék analízise

A vegyesen gyűjtött települési hulladék rendszeres analízisének szükségessége számos esetben
felmerülő indokolt szakterületi igény. A hulladékgazdálkodás közép- és hosszú távú stratégiai
céljainak meghatározásához, a hulladékkezelési létesítmény típusok és kapacitások
megtervezéséhez el engedhetetlenül szükséges tudni a vegyesen gyűjtött települési hulladék
pontos összetételét.

Az elmúlt évek során a vegyesen gyűjtött települési hulladék országos, átfogó reprezentatív
analízise a 2007. évi országos mérést követően 2017-2018 során valósult meg.

A mérések során a hazánkban vegyesen gyűjtött hulladékból történő mintavételezés és
összetétel jellemzés valósult meg.
A települési hulladék összetételének reprezentatív vizsgálatára az alábbi két szabvány előírásai
szerint került sor:
 MSZ 21420-28: Hulladékok jellemzése. Települési szilárd hulladékok vizsgálata.
Mintavétel. (2005)
 MSZ 21420-29: Hulladékok jellemzése. Települési szilárd hulladékok vizsgálata. A minta
előkészítése, az anyagi összetétel meghatározása anyagfajtákra történő válogatás útján. (2005)

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 60

9. ábra - Vegyesen gyűjtött települési hulladék mennyiség nedves összetevők arányainak megoszlása a
2017/2018. tél-tavaszi felmérés alapján [%]36

Az elmúlt években a gyűjtött települési hulladék összetétele j elentős mértékű változáson ment
át, egyrészt a fogyasztói szokások, másrészt a gyűjtési rendszerek átalakulása miatt. A
települési hulladék egyes frakcióinak elkülönített gyűjtésével ezen hulladékok részben
kikerültek a vegyesen gyűjtött hulladékból, illetve a mennyiségi arányok is változtak a korábbi
országos összetétel elemzéshez képest.

10. ábra - 2007. és 2018. évi vegyesen gyűjtött települési hulladék mennyiségének változása
hulladékanalízis alapján [%]

36 Forrás: Hulladékanalízis
18,53
10,13
2,53
1,39
3,52
6,89
14,99
3,74
3,8
3,33
2,33
1,23
27,26
0,33
2018 Biológiailag lebomló hulladék
Papírok
Kartonok
Kompozitok
Textíliák
Higiéniai hulladékok
Műanyagok
Nem osztályozott éghető hulladék
Üvegek
Fémek
Nem osztályozott éghetetlen inert hulladék
Veszélyes hulladékok
Kis szemcseméretű hulladék
Idegen anyag
0
5
10
15
20
25
30
2018
2007
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 61

A 2017 -2018. téli és tavaszi időszakra vonatkozó (két évszakos) mérések eredménye is
megmutatta a vegyes települési hulladék összetételnek eltérését mind területi, mind évszakos
vonatkozásokban.

Az elemzés során a v egyesen gyűjtött települési hulladék csomagolási hulladék tartalma
anyagfajtánkénti meghatározása (papír, fém, műanyag és üveg csomagolási hulladékok
mennyiségének meghatározása a vegyes települési hulladékban) is megtörtént.

A vegyesen gyűjtött települési hulladékban legnagyobb arányban a biológiailag lebomló
hulladék található meg. Ez a teljes mennyiséghez képest mintegy 17% volt (itt érdemes azonban
hangsúlyozni, hogy a két évszakos (téli és tavaszi) mérés miatt szakmai becslés alapján a négy
évszakos vegyesen gyűjtött települési hulladék biológiailag lebomló hulladék tartalma ennél
kis mértékben magasabb lehet).

A vegyes települési hulladék összetétele rendkívül változatos, alapvetően a fogyasztási
szokások, a gyűjtési infrastruktúra és a környezetvédelmi tudatosság, attitűd befolyásolja.
Emiatt a részletes eredmények számos társadalmi – szociológiai – gazdasági kérdés
tekintetében is hasznosíthatók.

A 2017-2018. évi két évszakos vegyes en gyűjtött hullad ék analízisének az eredményei és a
részletes módszertani leírás a web.okir.hu , valamint kormany.hu honlapon is publikálásra
került.

A részletes és rendszeres hulladékanalízis biztosíthatja a jövőben az új EPR rendszer díjainak
részleges megalapozását, valamint az egyes elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek
értékelését, tervezését.

A vegyesen gyűjt ött települési hulladék analízisével párhuzamosan az elkülönítetten gyűjtött
hulladékáramok elemzését is javasolt lenne elvégezni annak érdekében, hogy ezen gyűjtési
módok hatékonysága és a gyűjtött hulladék idegenanyag tartalma számszerűsíthető legyen,
ezzel párhuzamosan az egyes régiókban történő különböző gyűjtési módok értékelése és
hatékony rendszerszintű összehangolása is megtörténhessen.

4.1.1.2 A használt sütőolaj

A használt sütőolaj kiemelt hulladékáram, tekintettel arra, hogy jellemzően közcsatornába,
illetve a vegyes települési hulladékba kerül, ami számos műszaki – az infrastruktúra tisztítása
és karbantartása kapcsán mind a hulladéklerakó térben, mind a szennyvíztisztító műben –,
illetve környezeti problémát jelent. A csatornába kerülő sütőolaj komoly dugulási problémákat
idéz elő, melegvízzel és detergenssel kezelve pedig szennyvíztisztítás hatásfokot ront. Mindkét
eset komoly költségekkel jár. Elkülönített gyűjtéssel azonban jól hasznosítható, pl.
üzemanyagként, vagy biogáz üzemben.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 62

A hazai margarin és olajfogyasztás meghaladja a 200 ezer tonnát, amely 20-40%-a jelenik meg
hulladékként. Tehát a használt sütőolaj volumen 40-80 ezer tonnára tehető.

Ezen hulladékáram esetén a termékként értékesített mennyiség és a hulladékká vált mennyiség
természetszerűen nem egyenlő, így a képződött hulladék teljes mennyiségére elsősorban
becslések állnak rendelkezésre. Az elkülönítetten gyűjtött és kezelt mennyiségekre
vonatkozóan állnak csak rendelkezésre tényadatok.

A használt sütőolaj a VM rendelet alapján jellemzően a ,,Települési hulladék (háztartási
hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladék) ,
ideértve az elkülönítetten gy űjtött frakcióit is” megnevezésű 20-as főcsoportba tartozó
20 01 25, valamint a 20 01 26* hulladékazonosító kódú hulladéknak feleltethető meg.

A használt sütőolaj tekintetében külön gyűjtési, illetve hasznosítási kötelezettség nem kerül
nevesítésre, azonban mivel a használt sütőolaj részét képezi mind a települési hulladéknak,
mind a biohulladéknak, illetve az élelmiszer -hulladéknak is , így a HKI -ben előírt, az ezen
hulladékáramokra vonatkozó elkülönített gyűjtési kötelezettség – a biohulladék tekintetében –
és hasznosítási kötelezettség – a települési hulladék tekintetében – teljesítése kapcsán érintett a
használt sütőolaj hulladék is.

A használt sütőolaj felhasználásának leggazdaságosabb módja a biodízel előállítás. Az
üzemanyagokba történő bekeverés 8,2% -os bek everési arányának betartása a biodízelnél
mintegy 10%-os bekeverést jelent

A használt sütőolaj gyűjtésével jelenleg több cég is foglalkozik, ezeknél azonban jellemzően a
vendéglátásból, közétkeztetésből származó sütőolaj gyűjtése a jellemző.

Alapvető kör nyezetvédelmi és hulladékgazdálkodási érdek, hogy a használt sütőolaj minél
nagyobb arányban és szélesebb körben kerüljön elkülönítetten visszagyűjtésre és ne a vegyesen
gyűjtött települési hulladékba, vagy közcsatornába kerüljön.

Az éttermekből, étkezdék ből elszállított sütőolaj -gyűjtés szempontjából a már meglévő
gyűjtőhálózat 99%-os lefedettséget biztosít.

A lakosság jelenleg a hulladék gyűjtő udvarokban és benzinkutakon válhat meg használt
sütőolajától, illetve néhány cég speciális gyűjtőhelyet (hulladékgyűjtő pontot) is üzemeltet. A
hulladékgyűjtő pont üzemeltetője adott esetben pénzügyi ösztönzővel (pl. levásárolható kupon)
is ösztönzi a lakosságot a hulladék átadására.

Pilot projekt keretében hazánkban mintaprogram is indult már a használt sütőolaj házhoz menő
gyűjtésére vonatkozóan. A használt sütőolaj gyűjtésére más kezdeményezés is működik. Egyes
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 63

településeken megvalósított gyűjtési rendszer gazdaság fenntartható sága is biztosított azáltal,
hogy a sütőolaj nem a közcsatornába kerül, így a s zennyvízelvezető rendszer
meghibásodásából, karbantartásából származó költségek csökkentek. Ez is jó példa arra, hogy
komplex szemlélettel egy „költségesnek tűnő” hulladékgazdálkodást érintő intézkedés
rendszerszinten gazdaságos is lehet.

Az országban mintegy 350 MOL kúton van lehetőség a használt sütőolaj leadására. Az egyes
hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló
246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet )
alapján speciális gyűjtőhelyeken történik a visszagyűjtés, aminek létesítése és fenntartása nem
engedélyköteles.

Kezelt
mennyiség 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Anyagában
történő
hasznosítás
9 560 10 937 4 175 6 040 3 315 7 714 8 863 15 162 24 394
Energetikai
hasznosítás 1 023 724 1 550 1 795 339 277 208 370 381
Egyéb kezelés 1 078 964 1 197 1 168 885 324 338 234 230
Összesen 11 661 12 625 6 922 9 003 4 539 8 315 9 409 15 766 25 005
14. táblázat - A 2010-2018 évek közötti időszakban kezelt használt sütőolaj mennyiségek, jellemzőbb
kezelési módonként (tonna)37

Az elmúlt évek adatai alapján látható, hogy 2014-től a kezelt sütőolaj mennyisége dinamikusan
növekedett.
A 2018. évi adatok alapján mintegy 25 000 tonna sütőolaj kezelése valósult meg. A legnagyobb
kezelők jellemzően R3 kezelési kóddal 38 hasznosítják az elkülönítetten gyűjtött használt
sütőolajat.

4.1.1.3 Másodlagos tüzelőanyag hulladék

Az RDF gazdasági jelentőségét adja, hogy fontos energiahordozóként, ami a hulladék lerakástól
való eltérítésének eszközeként is alkalmazható.

A visszaváltási és az elkülönített gyűjtési rendszerek fejlődésével a települési hulladék
vegyesen gyűjtött részének a fűtőértéke jelentősen csökkenhet, ezért erre specializált
kapacitásokra van szükség. Olyan megoldást kell kialakítani, amely a távhőrendszerre építve a
kiserőművek kapacitásnövelését eredményezi. A hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatási

37 Forrás: OKIR EHIR
38 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a komposztálást, más
biológiai átalakítási műveleteket, továbbá a gázosítást és a pirolízist is, ha az összetevőket az utóbbiaknál vegyi
anyagként használják fel.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 64

rendszerben keletkező, anyagában nem hasznosítható RDF hulladékban kiaknázható
termikusan hasznosítható energia van, amely villamos energia, valamint h ő előállítására
alkalmas.

A hazai közszolgáltatási modell szerint többnyire a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók
végzik a hulladékok előkezelését. A keletkező haszonanyag és RDF az NHKV Zrt. tulajdonát
képezi, aki közbeszerzés keretében értékesíti azokat.

A közszolgáltatók emiatt kevésbé motiváltak a jó minőségű haszonanyag és RDF
előállításában, valamint azok minőségének javításában. Emellett jelentős problémát okoz a
külföldről behozni kívánt RDF árfelhajtó hasznosítási költsége. A közszolgáltatásból származó,
energetikai hasznosításra alkalmas RDF hulladéknak csupán mintegy felét veszik át
hasznosításra a hulladékkezelők , emiatt , valamint a korlátozott tároló kapacitások miatt
nagyobb mennyiségű RDF lerakására kényszerült a közszolgáltatási ágazat.

A 2007-2013 közötti programozási időszakban a KEOP és a 2014 -2020 közötti időszakban a
KEHOP keretében megvalósult/megvalósuló, a települési hulladékgazdálkodási rendszer
fejlesztésére irányuló projektek mechanikai( -biológiai) hulladékkezelő létesítmények
létesítését is tartalmazták, így ezen létesítmények száma 2019 -re 34-re nőtt, emellett további
létesítmények építése van még folyamatban. A m echanikai(-biológiai) hulladékkezelő
létesítmények – a technológiából eredően és a technológia fejlettségétől függő minőségben –
alkalmasak a vegyesen gyűjtött települési hulladék anyagában nem hasznosítható részéből
energetikai hasznosításra alkalmas hulladék frakciókat is leválasztani. E hulla dékfrakciók
leválasztása és további energetikai célú hasznosítása alapvető hulladékgazdálkodási és
környezetvédelmi cél, amely a hulladékhierarchia érvényre juttatását, a hulladékban rejlő
energia kinyerését, a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentését szolgálja.

Rendelkezésre álló létesítmények
Létesítmény típusa Száma (db) Létesítmény helye
Optikai válogató-MBH* 2 Békéscsaba, Som
MBH 15
Marcali, Kökény, Kerepes, Nógrádmarcal, Királyszentistván,
Győr, Vaskút, Felgyő, Kiskunhalas, Bodrogkeresztúr, Hejőpapi I,
Hejőpapi II, Jánossomorja, Jásztelek, Salgótarján
Mobil MBH 11
Kecskemét, Nagykőrös, Nyíregyháza, Kisvárda, Nagyecsed,
Pusztazámor, Adony, Cikó, Polgárdi, Hatvan, Sárbogárd
MH** 6 Tatabánya, Kaposvár, Paks, Sajókaza, Csér, Zalaegerszeg
Összesen: 34 db
*MBH: mechanikai-biológiai hulladékkezelő
**MH: mechanikai hulladékkezelő
15. táblázat - KEOP, KEHOP projektek által eddig megvalósult létesítmények39

39 Forrás: NHKV Zrt.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 65

A fentiekben szereplő létesítmények éves összes bemenő kapacitása 2 148 205 tonna.
A táblázatban megjelenített 11 db mobil MBH éves befogadó kapacitása 434 700 tonna, aminek
a kihasználtsága alacsony. Tapasztalatok azt mutatják, hogy egy jól működő MBH/MH
létesítménybe bemenő hulladékmennyiség 25 -30%-a lesz hulladékból előállított másodlagos
tüzelőanyag.

11. ábra - KEOP, KEHOP projektek által eddig megvalósult létesítmények

A fentieken túl, további korszerű (optikai válogatási technológiával felszerelt) mechanikai(-
biológiai) hulladékkezelők megvalósítása, illetve több meglévő üzem technológiájának
fejlesztése tervezett a már megvalósítás alatt álló KEHOP finanszírozású projektek keretében.
A projektek fizikai befejezésének végső határideje jellemzően 2022-2023. Ezek a létesítmények
alkalmasak lesznek az anyagában hasznosítható hulladékfrakciók kiválogatására, hozzájárulva
ezáltal – az uniós célkitűzésekkel összhangban – a települési hulladéko k újrafeldolgozási
arányának növeléséhez.

A fejlesztések kapcsán azt kell figyelembe venni, hogy a települési hulladék kezelési és
feldolgozási rendszerének a hasznosítást kell elősegítenie, vagyis elsősorban hatékony válogató
és másodsorban pedig energet ikai hasznosításra alkalmas tüzelőanyag előkészítő
technológiákra van szükség. Az elkülönített gyűjtési rendszerek fejlődésével (tekintettel az
elkülönítetten gyűjtött hulladék arányának növekedésére és ezzel párhuzamosan a vegyesen
gyűjtött hulladék arány ának csökkenésére) az MBH-kba és (a visszaváltó rendszerek várható
bevezetésével) a válogató művekbe bekerülő hulladékmennyiség várhatóan nem fog növekedni
(inkább csökkenni fog), ezért új MBH-k létesítése nem, csak a meglévőek fejlesztése indokolt.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 66

kapacitás (tonna/év) előállítható RDF
mennyiség (tonna/év)
Energetikai hasznosító
kapacitás (tonna/év)
MBH/MH 1 713 505 428 376
570 000-600 000
mobil MBH 434 700 204 309
összesen: 2 148 205 632 685
Fejlesztés és új
MBH/MH beruházással
összesen

n.a. 750 000
16. táblázat - A hazai MBH/MH, mobil MBH névleges és a kapcsolódó energetikai hasznosítási
kapacitások

A létesítményekből a kezelést követően másodlagos hulladékként kikerülő hulladékáram
minősége azonban nem minden esetben alkalmas energetikai célú hasznosításra. Ezzel
kapcsolatban az alábbiakat fontos megjegyezni:

Európai uniós cél, hogy a települési hulladék lerakással történő ártalmatlanítása 2035 -re 10%
(derogációval 25% ) legyen. Előírja azt is az Európai Unió, hogy a tagállamok éves
adatszolgáltatásának elkészítése során a D10 ártalmatlanítási művelettel kezelt teljes települési
hulladék bemenő mennyisége lerakott mennyiségként számítandó.

Magyarországon az RDF hasznosítását jellemzően az erőművek és a cementipar végzi. A hazai
nagyobb erőművi és cementipari szereplők, amelyek RDF hasznosításra alkalmas
berendezéssel rendelkeznek az alábbiak:

− Duna-Dráva Cement Kft.: váci cementgyár 134 ezer tonna/év; beremendi cementgyár 158
ezer tonna/év kapacitással,
− Lafarge Magyarország Kft.: 156 ezer tonna/év kapacitással,
− Mátrai Erőmű Zrt. (Geosol Kft.): 120-150 ezer tonna/év kapacitással.

Duna-Dráva Cement Kft. Lafarge Magyarország
Kft.
Mátrai Erőmű Zrt.
(Geosol Kft-vel) Beremendi cementgyár Váci cementgyár
elméleti
kapacitás
(tonna/év)
2018. évben
kezelt
mennyiség
(tonna)
elméleti
kapacitás
(tonna/év)
2018. évben
kezelt
mennyiség
(tonna)
elméleti
kapacitás
(tonna/év)
2018. évben
kezelt
mennyiség
(tonna)
elméleti
kapacitás
(tonna/év)
2018.
évben
kezelt
mennyiség
(tonna)
158 000 102 000
134 700
(keret-
mennyiség
több
hulladékkal)
54 001 156 000 32 500 120-150 000 55 000
17. táblázat - A hazai RDF energetikai hasznosítás 2018. évben40

40 Forrás: hulladékgazdálkodási engedélyek és éves adatszolgáltatás
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 67

Hulladékhasznosítási szempontból t ovábbi kisebb energetikai hasznosító létesítménynek
minősülnek az alábbiak: Bakonyi Erőmű, Pécsi Erőmű, Hamburger Hungária Erőmű, NHSZ
Polgári Erőmű.
Szakmai becslés alapján, várhatóan mintegy 1 -1,2 millió tonna vegyesen gyűjtött hulladék (a
képződött hulladék maradék 25% -a) kerülhet energetikai hasznosításra 2035 -2040-re. A
kapacitások vizsgálata szempontjából fontos, hogy ez a mennyiség kiegészül majd az ipari és
egyéb gazdálkodói szektorból származó (jelenleg kb. 500 ezer tonna) hulladékkal.
A települési hulladék feldolgozása során keletkező válogatási maradék kezelésére is
alkalmas, energetikai hasznosítást célzó további , összesen 5 -600 ezer tonna/év
mennyiségre vonatkozó kapacitásfejlesztés (beleértve a már bejelentett fejlesztéseket is)
megvalósítása szükséges , tekintettel arra, hogy a válogató létesítményekből kikerülő ,
anyagában hasznosítható hulladékok mellett keletkező válogatási maradék hasznosít ását is
biztosítani kell a jövőben, annak érdekében, hogy a 10% -os lerakási cél teljesíthető legyen. A
települési hulladék energetikai hasznosítását szolgáló beruházás előkészítését jelen tervezési
időszakban szükséges megkezdeni.

4.1.1.4 Textil hulladék

A VM rendelet alábbi főcsoportjai tartalmaznak textil vagy ahhoz hasonló hulladéktípust:
− 04-es főcsoport – Bőr-, szőrme - és textilipari hulladékok (Ipari és egyéb gazdálkodói
hulladék kategória)
− 15-ös főcsoport – Csomagolási hulladék – textil csomagolási hulladék
− 19-es főcsoport – Hulladékkezelő létesítményekből, a szennyvize t képződésének
telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, valamint az ivóvíz és ipari víz szolgáltatásból
származó hulladék – textíliák
− 20-as főcsoport – Települési hulladék (háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz
hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladék), ideértve az elkülönítve gyűjtött frakciót is
– textíliák

Jelen fejezet elsősorban a települési hulladékon belül megjelenő textilhulladékra vonatkozóan
mutatja be a jelenlegi helyzetet.

A textil és ruhaipar a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Évenként
világszerte mintegy 100 millió tonna textilszál gyártása történik, évi 3 -4%-os növekedés
mellett. Ennek oka egyrészt a Földön élő emberek létszámá nak, másrészt a megnövekedett
középosztály fizetőképes keresletének folyamatos és erőteljes növekedése. A teljes textil ágazat
kb. 60% -át jelenti a ruhaipar, a fennmaradó kb. 40% -ot a lakástextil és különféle műszaki
textíliák (agrár, építőipar, vegyipar, gyógyászat, környezetvédelem, csomagolás, sport stb.)
adják. A száltermelés 60% -a mesterséges szál , 40%-a természetes szál. Ez az arány
folyamatosan a műszál javára tolódik el.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 68

Egy tonna textiltermék előállítása 15-35 tonna szén-dioxid kibocsátását eredményezi. Az EU-
ban felhasznált ruházati cikkek, lábbelik és háztartási textíliák értéklánca az ötödik
legmagasabb üvegházhatású gázkibocsátást eredményező kategória , ezzel megelőzi többek
között a kommunikációs és egészségügyi kategóriát is. A becslések szer int a globális
vízszennyezés kb. 20% -át textiltermékek festése és kikészítése okozza. A szennyezés tovább
folytatódik a fogyasztónál, aki a mosással vegyszereket és mikroműanyagokat bocsát a
szennyvízbe. A becslések szerint évente körülbelül fél millió ton na műanyag mikroszál végzi
az óceánokban a műanyagalapú textíliák mosása révén.

Az elsődleges nyersanyagok felhasználás a tekintetében – az EU fogyasztásának ellátási
láncában – a ruházati, lábbeli és háztartási textil előállítás a negyedik legterhelőbb kategória. A
ruházat, lábbeli és háztartási textil t előállító iparág a vízfelhasználás szempontjából szintén a
negyedik helyen áll.

Bár a hazai textil - és ruházati ipar egyidős a magyar iparral, és volt olyan hosszabb időszak,
amikor Európa élvonalába tarto zott, az 1945 utáni időszak gazdaságpolitikai döntései, az
elmaradt korszerűsítés, majd a rendszerváltást követő átrendeződés , így például a korábbi
felvevőpiacok elvesztése, távol -keleti tömegtermékek és a márkás termékek távol -keleti
gyártásának megjelenése, és elsősorban az iparági vízió és átgondolt márkaépítés hiányának
következtében az iparág súlya jelentősen lecsökkent a korábbihoz képest.

Magyarországon becslések szerint évente 60-80 ezer tonna r uhát dobnak ki az emberek ,
amelynek 90%-a hulladéklerakóba kerül. Ezt támasztja alá a 2017/2018. évi települési hulladék
vizsgálatát célzó hulladékanalízis, amely szerint a vegyesen gyűjt ött települési hulladék kb.
3,5%-a textília, ami évente 80-85 ezer tonna textilhulladékot jelent. Ezen felül 7 -8 ezer tonna
használt ruha kerül gyűjtésre Magyarországon (0,7-0,8 kg/fő/év), ami arányait tekintve elmarad
a nyugat-európai átlagtól (6-10 kg/fő/év). Magyarországon ugyanis a textil- és divattermékek
vásárlásának éves átlaga is jóval elmarad a nyugat -európai átlagtól. Tehát nem a ny ugat
európaival azonos mennyiségű textilárú fogyasztásához párosul a jóval elmaradó mennyiségű
gyűjtés.

Feldolgozási technológiák az elkülönítetten gyűjtött textíliák esetén:
− Magyarországon évente kb. 30-40 ezer tonna használt ruha feldolgozása történik (nagy része
import);
− újrahasználat: 60 -70 % , legjelentősebb az összegyűjtött ruhák, lakástextilek válogatása és újrahasználata
ismételten ruhaként, öltözék kiegészítőként vagy lakástextilként, játékként, kreatív kézműves
termékként stb. ;
− hasznosítás: 15 -20%, géprongyként, kárpitos termékként, ipari szabászati hulladékok,
geotextíliák feldolgozása, vattaként, szűrőként stb.;
− energetikai hasznosítás: 6 -8 % részben a vegyesen gyűjtött települési hulladék energetikai
hasznosítása során (Budapesti Hulladékhasznosító Mű), részben cementgyári erőműben;
− lerakás: 1% alatt.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 69

Az uniós országok textil gyűjtési és hasznosítási rendszereit vizsgálva megállapítható, hogy
meghatározó szerepe van az adományozásnak és az újrahasználatnak. A magas gyűjtési és
hasznosítási arányokat elérő országokban számos helyi kezdeményezés és erős központi
ösztönzők a jellemzők.

Az eddig megtett kormányzati intézkedések közül kiemelendő, hogy a 246/2014. (IX. 29.)
Korm. rendelet alapján a hulladékgyűjtő udvarokban is van már lehetőség a textilhulladék
leadására.

A gyűjtési rendszer része a nagyjából 1500 darab konténer a kereskedelmi láncok területein, és
önkormányzati közterületeken.

Bár sok helyen van üveg-, fém-, műanyagpalack-gyűjtő konténer, a legtöbb helyen hiányzik a
textilhulladék-gyűjtőedény. Jelenleg a fővárosban főként a hulladékgyűjtő udvarokban lehet
elhelyezni a használt ruhát, cipőt a konténerekben. A lakosság körében ez nem megfelelően
kommunikált. A nem megfelelő kommunikáció okozta nehézségeken túl továbbá felmerül a
meglévő gyűjtési rendszer hatékonyságának kérdésköre is, különös tekintettel az ürítési
gyakoriságra.

A gyűjtés és előkezelés sajátossága, hogy elsősorban használtruha importra épül.

Tárgyév 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Mennyiség 1 950 1 913 1 457 5 128 8 569 10 920 13 613 13 527 17 608
18. táblázat - A települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött import textilhulladék
mennyisége (tonna)41

Az adatokból látható, hogy a textilhulladék import az elmúlt években dinamikusan növekedett.
A települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött textilhulladék export mennyis ége
elhanyagolható.

A t extilhulladék újra feldolgozásának hagyományos módszere a tépési és vágási folyamatok
alkalmazása a textilszálak visszanyerése érdekében. Ezeket a visszanyert textilszálakat
majdnem kizárólag nemszőtt termékekhez használják: szigetel ő-, kárpit - és autótextilekhez
vagy egyéb ipari, mezőgazdasági felhasználásra.

Fizikai vagy kémiai hasznosítás:
− A fizikai -mechanikai (reciklizáció) hasznosítás megoldható a hőre lágyuló anyagok
esetében, amikor a hulladékot újragranulálják és ismét nyersanyagként használhatóvá válik.

41 Forrás: OKIR EHIR
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 70

− Kémiai folyamatokat, mint például depolimerizációt , hidrolízist, hidrogénezést vagy újra-
polimerizációt alkalmaznak a nem kevert szintetikus textilhulladék hasznosításához. A kémiai
hasznosítás polimer-specifikus.

Mindkét hasznosítási módszer hátránya az, hogy magas az idő-, energia- és költségráfordítása.
Magyarországon nincs komplex újrafeldolgozó üzem (részfeladatokat végző cégek vannak).

A 2010 -2018 közötti időszakban a hulladékgazdálkodási létesítményből kikerülő textíl iák
(19 12 08 hulladékazonosító kód), valamint a települési hulladék részét képező elkülönítetten
gyűjtött textilhulladék (20 01 10 és 20 01 11 hulladékazonosító kód) kezelés módja szerinti
mennyiségi adatai az alábbiak szerint alakultak:

Kezelt
mennyiség 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Anyagában
történő
hasznosítás
2 191 2 352 1 754 5 749 5 601 7 052 5 750 7 214 7 265
Energetikai
hasznosítás 958 1 099 1 794 2 539 2 776 3 853 8 413 11 409 12 172
Lerakással
történő
ártalmatlanítás
1 917 1 920 1 852 2 322 1 917 1 585 2 194 1 896 1 490
Összesen 5 066 5 371 5 400 10 610 10 294 12 490 16 357 20 519 20 927
19. táblázat - Textil hulladék kezelésének alakulása (tonna)42

A kezelési adatok alapján is megállapítható, hogy az elmúlt években dinamikusan növekedett
az energetika hasznosítással kezelt, valamint az anyagában hasznosított textilhulladék aránya.
A lerakással ártalmatlanított textilhulladék mennyisége a teljes kezelt mennyiséghez képest
csökkent.

A vegyesen gyűjtött települési hulladékba kerülő textilhulladék hasznosítása kapcsán jelenleg
az energetikai hasznosítás a legjellemzőbb. Az elkülönítet t gyűjtés biztosíthatja a magasabb
minőségű feldolgozás lehetőségét.

4.1.2 Előrejelzés

Települési hulladék:

A települési hulladék volumenét több tényező is érdemben befolyásolja, egyrészről a gazdasági
növekedés, amellyel párhuzamosan növekszik az egy főre jutó hulladék kibocsátás is. Ezzel
ellentétes irányba hat a gyártók tudatosabb te rmék tervezése („ecodesign”) és a körforgásos

42 Forrás: OKIR EHIR
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 71

gazdaságra való átállás , valamint az egyszer használatos csomagolóanyagok visszaszorulása .
Mindezek együttes hatása nehezen modellezhető, de a várakozások enyhe növekedést vetítenek
előre. A vizsgált 2027 -ig terjedő időszakban a települési hulladék mennyisége a jelenlegi 3,8
millió tonnáról hozzávetőleg 4 -4,2 millió tonnára nőhet. Ennek egyik oka a HKI szerint i
települési hulladék fogalommeghatározás, amely – értelmezésében – a korábbi fogalomhoz
képest módosul.

2019-ben közel 36% -os volt a települési hulladék anyagában történő hasznosítása, 2025 -re
derogációval 50% -át, 2030 -ra 55% -át kell újrafeldolgoznunk a képződött települési
hulladéknak. Előzetes becslés alapján – számítási módszertani változást is figyelembe véve –
4,2 millió tonna képződött hulladékkal számolhatunk (2025: 2,1 millió tonna, 2030: 2,31 millió
tonna feldolgozása). 2025-re 740 000 tonna hulladékkal, 2030 -ra 950 000 tonna hulladékkal
kell többet feldolgoznunk. Az ambíciózus cél teljesíthetősége érdekében a Cselekvési Tervben
megjelölt intézkedések megvalósítása elengedhetetlen.

Használt sütőolaj:

Az elkülönített gyűjtési rendszer, valamint a szemléletformálás erősítésével a gyűjtött
mennyiség növekedése várható. A mennyiség növekedésével párhuzamosan a k ezelési
kapacitás biztosítása is szükséges.

Másodlagos tüzelőanyag hulladék:

A hazai hasznosítás elősegítése érdekében – a hulladékhierarchia érvényre juttatása céljából –
indokolttá vált, hogy a külföldről történő behozatalra kizárólag akkor kerüljön sor, ha a hazai
közszolgáltatásban előállított RDF hulladék hasznosítása mennyiségi és minőségi oldalról
megoldott.

Évente hazánkba mintegy 1 -1,2 millió tonna hulladék behozatal történik. RDF behozatal
kizárólag hasznosítási céllal történik, jellemzően R 1 (Elsődlegesen tüzelő - vagy
üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása) és R3 (Oldószerként
nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a komposztálást,
más biológiai átalakítási műveleteket, továbbá a gázosítást és a pirolízist is, ha az összetevőket
az utóbbiaknál vegyi anyagként használják fel) kezelési művelet elvégzése céljából.
Legnagyobb mennyiség az elmúlt években Olaszországból és Szlovéniából érkezett.
A 2010 -2018 közötti időszakban a vizsg ált két hulladékazonosító kódon behozott hulladék
mennyiségi adatai az alábbiak szerint változtak.

Hulladékazonosító kódonkénti mennyiségek (kg)
Tárgyév 191210 191212 Összesen
2010 52 113 504 10 698 040 62 811 544
2011 56 881 200 5 230 270 62 111 470
2012 43 792 860 14 295 660 58 088 520
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 72

2013 34 732 080 29 921 860 64 653 940
2014 48 995 850 30 467 820 79 463 670
2015 82 901 780 21 389 350 104 291 130
2016 91 815 670 37 185 840 129 001 510
2017 101 805 360 54 975 120 156 780 480
2018 127 710 220 68 818 890 196 529 110
20. táblázat - Import RDF hulladékmennyiség43

A táblázatból is látható, hogy a behozott RDF mennyiség az elmúlt években folyamatosan
növekedett. Az RDF kivitel a behozott mennyiséggel összehasonlítva nem jelentős ,
gyakorlatilag Szlovákiába történik RDF export hazánkból.

Hulladékazonosító kódonkénti mennyiség (kg)
Tárgyév 191210 191212 Összesen
2013 404 170 2 856 390 3 260 560
2014 905 660 11 312 030 12 217 690
2015 6 713 360 8 127 240 14 840 600
2016 7 231 600 6 701 450 13 933 050
2017 17 859 890 11 566 800 29 426 690
2018 20 977 860 11 309 683 32 287 543
21. táblázat - Export RDF hulladékmennyiség44

Életciklus elemzési szempontból a hazai hulladék felhasználása nyilvánvalóan előnyösebb a
hasonló tulajdonságú külföldihez képest. A bevezetett intézkedés nem oldotta meg a hazai RDF
hulladék teljes körű hasznosítását, hanem csak elősegítette a hulladékhie rarchia érvényre
juttatását. A behozatali korlátozásra irányuló intézkedés a közelség elvével összhangban van,
és figyelembe veszi, hogy a körforgásos gazdaságra való áttérés miatt a meglévő hasznosító
kapacitásokat kell elsődlegesen kihasználni.

Textilhulladék:

A textilhulladék jelentős része jelenleg a vegyesen gyűjtött települési hulladék részeként
jellemzően lerakásra kerül. A textilhulladék tekintetében – különösen a textilhulladék
elkülönített gyűjtésének bevezetésére való tekintettel – jelentős mennyiségi növekedés várható.

A jó minőségű, elkülönítetten gyűjtött textilhulladék tekintetében az anyagában hasznosítás
további lehetőségét – és szükség szerint – a kezelői kapacitásokat szükséges megteremteni.

4.1.3 Cselekvési irányok

A HKI által előírt célok teljesítése:

43 Forrás: OKIR EHIR
44 Forrás: OKIR EHIR
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 73

− Az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségének 2025-
re el kell érnie az 55%-ot (derogációval 50%-ot).
− A lerakott települési hulladék mennyiség ét folyamatosan és dinamikusan csökkenteni
szükséges an nak érdekében, hogy a távlati, 2035-re előírt, a képződött település i hulladék
összmennyiségének 10 %-a alá történő csökkentés hazánkban is megvalósulhasson
(derogációval 2035-re 25 %-ot kell elérni).
− Az élelmiszer-hulladék képződésének minél nagyobb arányú csökkentése szükséges.

A települési hulladék energetikai hasznosítását szolgáló beruházás előkészítését – többek között
a lerakási arány csökkentése érdekében - jelen tervezési időszakban szükséges megkezdeni.

A Kormány 2020 februárjában meghirdette a KTA-t, amelynek egyik központi eleme az
illegális hulladéklerakók felszámolása 2020-tól.

Az illegális hulladék felszámolás a és megelőzése érdekében tervezett intézkedések
megteremtik a hulladékok m egfelelő leadásának lehetőségét, hulladékudvarok, gyűjtőpontok
létesítésével és kellő szigorral büntetik azokat, akik a hulladékgazdálkodási rendszerből
kivonva a hulladékot, azt illegális úton felhasználják vagy jogellenesen elhelyezik. A nemzeti
vagyon részét képező ingatlanok tekintetében az illegális hulladékképződés megelőzésének, az
elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége a tulajdonos, az elszállításának
kötelezettsége pedig a z ingatlan vagyonkezelők, kezelők, hasznosítók felelősségébe kerül
azzal, hogy ha a hulladék elhagyó személye beazonosítható , akkor az elszállítás költségeit
köteles megtéríteni. Magántulajdonú ingatlan esetében – ha az elhagyó személye nem
állapítható meg – beáll egy vélelem: annak az ingatlannak a tulajdonosa köteles helyt állni,
akinek az ingatlanán a jogellenes lerakás vagy elhelyezés történt. Az ingatlan tulajdonosa
mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék
elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során
ezt bizonyítja.

Vegyesen gyűjtött települési hulladék analízise:

A vegyesen gyűjtött települési hulladék analízisével párhuzamosan az elkülönítetten gyűjtött
hulladékáramok elemzését is javasolt elvégezni annak érdekében, hogy ezen gyűjtési módok
hatékonysága és a gyűjtött hulla dék idegenanyag tartalma számszerűsíthető legyen, ezzel
párhuzamosan az egyes régiókban történő különböző gyűjtési módok értékelése és hatékony
rendszerszintű összehangolása is megtörténhessen.

Használt sütőolaj:

− Elsődlegesen a visszaváltási rendszer keretében (lásd 5.3 fejezet ) javasolt a használt
sütőolaj visszagyűjtés megvalósítása (visszaváltási díj vagy prémium mellett).
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 74

− Opcionálisan decentralizált gyűjtőhálózat kiépítése lakossági használt sütőolaj
hasznosításához, amely esetében szükséges:
 személyi és tárgyi feltételek biztosítása (háztartási gyűjtőedények, gyűjtőkonténerek,
átmeneti tárolótartályok, szállító járművek, átfejtésre alkalmas ingatlanok, és működtető
személyzet az adminisztrációhoz, szállításhoz, anyagmozgatáshoz),
 nagyvárosokban ingatlanállományhoz, illetve lakosságszámhoz viszonyított gyűjtőedények
kihelyezése kukatárolókban,
 kisebb településeken frekventált helyen elhelyezett, de ellenőrizhető gyűjtő pontok, lakosság
arányosan, az érdekelt felek bevonásával (bevásárló központ, parkolók, üzletek, benzinkutak,
hulladékudvarok).
− A már működő jó gyakorlatok integrálása, átvétele és a helyi viszonyokra vonatkozó
adaptációja, a „Lakossági eredetű használt sütőolaj gyűjtésének fejlesztése Kaposváron”
elnevezésű, KEH OP-3.1.1.-17-2018-00002 azonosítószámú projekt tapasztalatainak
felhasználása.
− A rendszer kiépítéséhez kapcsolódó ismeretterjesztés, reklám, propaganda tevékenység, a
fogyasztási szokásokra vonatkozó lakossági felmérés.
− A rendszer működésére vonatkozó szabályozás kidolgozása.
− Monitoring és folyamatos költséghaszon elemzés és környezeti hatásvizsgálat.
− Tesztüzemi tapasztalatok alapján a modell széleskörű elterjesztése.

Másodlagos tüzelőanyag hulladék:

A legnagyobb hasznosító erőművek és cementgyárak együttes kapacitása meghaladja az
1 millió tonnát. Ahhoz, hogy csak a települési hulladékra vonatkozóan teljesíteni tudjuk a 10%-
os lerakási és a 65% -os újrafeldolgozási arányt egy stagnáló vagy enyhe növek edési pályát
feltételezve 0,9 -1 millió tonna települési hulladék energetikai hasznosítását szükséges
megoldani.
Célunk, hogy növeljük a hulladékban rejlő energia felhasználását, csökkentsük a hulladék
lerakást.

Energetikai hasznosításra vonatkozó javaslatok:
− A települési hulladékból előállított RDF minőségének javítása céljából a jelenlegi
közszolgáltatási rendszer szervezeti és technológiai fejlesztése.
− A visszaváltási és az elkülönített gyűjtési rendszerek fejlődésével a települési hulladék
vegyesen gyűjtött részének a fűtőértéke jelentősen csökkenhet, ezért erre specializált
kapacitásokra van szükség, mivel a jelenlegi égető kapacitások (kivéve HUHA) erős
érzékenységet mutatnak a hulladék összetételére.
− Az energetikai hasznosító kapacitások földr ajzi eloszlásának megfelelően kis kapacitású
hőerőművek fejlesztése javasolt ( települési hulladék és abból képződő válogatási maradék
hasznosítására alkalmas 3-6 db, összesen ~600 ezer tonna/év kapacitású erőmű) olyan helyen,
ahol a termelt hő és akár a villamosenergia helyben hasznosításra kerülhet.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 75

Hulladék besorolásának (19 12 10, 19 12 12) szakmai elősegítése és felügyelete

A közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladék előkezeléséből származó másodlagos
hulladék hulladéktípus szerinti besorolásával kapcsolatosan számos kérdés felmerült az elmúlt
időszakban.
A Ht. 63. § (1) bekezdése alapján a hulladék termelője a hulladékot típus és jelleg szerint a VM
rendelet alapján besorolja.

A besorolás a jelenlegi gyakorlat szerint a közszolgálta tás körébe tartozó hulladékok
mechanikai-biológiai előkezelését követően – többek között – az előkezelésből származó
éghető hulladék megnevezésű 19 12 10, illetve az előkezelésből származó egyéb, mechanikai
kezeléssel nyert hulladék megnevezésű 19 12 12 hulladékazonosító kódra történik. A besorolás
nem egységes a közszolgáltatói ágazatban, így nem különíthető el egyértelműen a hulladék
minősége, besorolása alapján a ténylegesen éghető hulladék mennyisége és az egyéb,
előkezelésből származó hulladék mennyisége.

A jövőben az energetikai hasznosításra ténylegesen is alkalmas hulladék mennyiség besorolása
a 19 12 10 hulladékazonosító kódra, míg az egyéb, mechanikai kezelésből nyert hulladék
besorolása a 19 12 12 hulladékazonosító kódra kell, hogy történjen.

Textilhulladék:

 Elkülönített gyűjtési rendszer kialakítása – A HKI előírásai alapján az elkülönített
hulladékgyűjtési rendszer felállítását 2025. január 1 -jéig el kell végezni. Az elkülönítetten
gyűjtött textilhulladék minél nagyobb arányú anyagában haszn osítása érdekében a szükséges
kezelő kapacitásokat szükséges kiépíteni.
 Hasznosítási technológia fejlesztése, kapacitások növelése – A divatiparral
együttműködve, a kelmekészítési technológia fejlesztésével a hulladékká vált textíliák
anyagában hasznosítás i lehetőségeit növelni szükséges, javasolt a hulladékgyűjtő udvarok
fejlesztését és újak létesítését támogatni, valamint a nagylakossági ellátórendszereknél
elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kiépítése.
 Szemléletformálás – A textilhulladék képződésével összefüggésben a szemléletformálás,
tudatos vásárlásra való ösztönzés, kiemelt feladat.
A textilhulladék feldolgozása, valamint a textil termékek vásárlása, valamint tisztítása során
jelentkező környezeti terhelés mérséklése érdekében javasolt részletesebb mosási és szárítási
információk biztosítása a termékeken, valamint a megfelelő tájékoztatás a releváns
forgalmazási helyeken a textilhulladék gyűjtésére vonatkozóan. A fenntarthatóbb lehetőség
kiválasztását megkönnyítheti a környezetbarát termékek világos és szabványos címkézése.
 Életciklus növelés – Ösztönözni szükséges a ruházati termékek életciklusának
meghosszabbítását különböző módszerekkel. Ennek lehetővé tétele érdekében a termékeket
több életciklusra kell megtervezni (pl. a rendeltetésszerű felhasználáshoz igazított
újrahasznosítható anyagokkal, időtlen stílussal) , így is elkerülve a hulladékká válást , továbbá
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 76

jogszabályi rendelkezés szükséges a termék és hulladék közötti átmenetről, valamint a
„hulladékvége” státusz meghatározásáról.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 77

4.2 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék

4.2.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok

Az ipari tevékenységhez közvetlenül, vagy közvetetten hozzákapcsolható hulladékok
képződésének vizsgálata, a hulladékkezelés optimalizálása napjainkra már a legtöbb
hulladéktermelő elsődleges érdeke kell, hogy legyen. A hulladékgazdálkodásban napjainkra
már egyértelművé vált, hogy a megelőzés a legjobb eszköz, de a hasznosítás bármely fajtája is
csökkenti, csökkentheti a képződő hulladékok kezelésének költségeit.

A hulladékok képződése és mennyisége ágazatfüggő. A hazai ipar fejlődését és a képződő
hulladékok mennyiségét összehasonlítva olyan megállapítások is tehetők, melyek a
hulladékgazdálkodás jövőképének meghatározásához is hozzájárulhatnak.

Az ipari és egyéb gazdálkodói hulladékokat többféle szempont szerint lehet csoportosítani. A
hazai adatgyűjtési rendszer alapján (OKIR EHIR) e hulladékáramba tartozik minden hulladék
a települési, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, a veszélyes és az építési-bontási hulladékok
kivételével. Jellemzően tehát a VM rendelet szerinti 01, 03-14, részben a 15, a 16-18 és részben
a 19-es főcsoportba sorolható nem veszélyes hulladékok tartoznak ebbe a körbe. A KSH és az
EUROSTAT a tevékenységi körök szerint vé gzi jellemzően (TEÁOR ág) az ezen
hulladékáramba tartozó hulladékok csoportosítást.

2018-ban Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés. Az előző évihez viszonyított
legnagyobb mértékű, 9,5% -os növekedést a közel egytized súlyt képviselő Pest r égióban
regisztrálták (2017-ben még 5,6% -os volt a csökkenés). A legkisebb súlyú Dél -Dunántúlon
7,7%-kal nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben Somogy megye kibocsátása emelkedett
(10,8%), de Baranya és Tolna megyében is bővült a volumen, 7,4, illetve 5,3%-kal. Budapest
régióban 7,3%-kal nőtt az ipari termelés. A 2017 -ben legmagasabb dinamikát nyújtó Észak -
Alföldön 2018-ban 3,3%-os volt a növekedés. Dél -Alföld termelése tavaly 2,8%-kal bővült, a
régión belül a legnagyobb súlyú Bács -Kiskun megye kibocsát ása – jelentős autóiparának
köszönhetően – 3,0%-kal nőtt. Az ipari termelés legnagyobb hányadát (20% -át) adó Közép -
Dunántúlon a kibocsátás 2,4% -kal haladta meg az előző évit, elsősorban az elektronikus
fogyasztási cikkek, valamint a járműipar gyártóinak köszönhetően. Az előző évhez viszonyítva
2018-ra lassult a növekedés üteme Észak -Magyarországon, a termelés volumene 2,3% -kal
emelkedett nagyrészt a műanyag -alapanyag gyártása, az elektronikai alkatrész, áramköri
kártya, a híradástechnikai berendezés, illetv e a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek
gyártásában működő cégek kibocsátásának eredményeképpen. A második legnagyobb súlyú
Nyugat-Dunántúlon nőtt a legkevésbé az ipari termelés (0,5% -kal). A régió mintegy
kétharmadát adó Győr-Moson-Sopron megye kibocsátása 0,7%-kal csökkent, míg Vas és Zala
megyében emelkedett a volumen.45

45 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jelipar/jelipar18.pdf

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 78

2018-ban az ipari termelés növekedése folytatódott . A képződés 3,6% -kal emelkedett az egy
évvel korábbihoz képest, elsősorban a feldolgozóipar legnagyobb súlyú alágai közül az
élelmiszer, ital, dohánytermék és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának
köszönhetően.

Jelenleg Magyarországon az alábbi termelő és szolgáltató szektorokban képződik a legnagyobb
mennyiségben termelési hulladék:
− Energetikai ipar46
− Kohászat
− Gépipar
− Vegyipar
− Építőanyag gyártás
− Bőripar
− Fa-, és bútoripar
− Papíripar
− Nyomdaipar
− Textilipar
− Közlekedés, szállítás, gépjárműjavítás
szolgáltató szektor
− Vendéglátás, szálláshely szolgáltató szektor

Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mennyisége – a fentiekben bemutatott
ipari termelés növekedésével szemben – az elmúlt években jellemzően stagnált. Ez
környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból jelentős siker, ami azt is jelenti, hogy
az ipari termelés bővülésével a hulladékszegény technológiák és a fenntartható anyaghasználat
került előtérbe.

Az adatokból megállapítható, hogy az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
mennyisége hazánkban az elmúlt években a képződő összes hulladék mintegy 33%-a volt.
Az ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok mennyisége tehát az elmúlt években nagyságrendileg
nem változott, kisebb mennyiségi változásoknak oka pl. a 2014. és 2015. években az állami
kármentesítési program során kitermelt nem veszélyes hulladékok miatti kismértékű
növekedés.

Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok képződésének régiós megoszlása az
egyes iparágak területi vetületét képezi le. Legnagyobb mennyiségben az Észak-Magyarországi
és a Közép-Dunántúli régióban képződik ez a hulladékáram.

46 Hőerőművekből, megújuló energiaforrásokból származó hulladék, nem ideértve az atomenergia ipart
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 79

12. ábra - Az ipari és egyéb gazdálkodói hulladék kezelésének megoszlása 2010 - 2018 között
(tonna)47

Ipari és egyéb
gazdálkodói hulladék
kezelése
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Anyagában történő
hasznosítás 1 486 1 331 2 106 2 080 3 251 2 736 2 478 2 963 3 193
Energetikai hasznosítás 136 98 140 187 192 191 461 616 497
Égetés
(energetikai
hasznosítás nélkül)
9 9 13 4 11 9 6 5 6
Lerakással történő
ártalmatlanítás 3 331 3 674 3 445 3 223 2 616 2 922 2 825 2 286 1 994
Egyéb módon történő
kezelés 843 815 94 265 119 42 47 81 276
Összesen képződött 5 806 5 928 5 797 5 759 6 189 5 900 5 818 5 951 5 965
22. táblázat - Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék képződött mennyiségei és kezelésük
2010-2018 között (ezer tonna)48

Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok képződött mennyisége 201 8-ban
5 965 ezer tonna volt. A képződött hulladék kezelése a hulladék hierarchiának megfelelő
irányba mozdult el. Az elmúlt években növekedett az anyagában hasznosított hulladék
mennyisége, ezzel párhuzamosan csökkent a lerakással ártalmatlanított hulladék mennyisége.
(A lerakott hull adék jelentős mennyiségét az erőművi salak, pernye hulladék mennyisége
jelenti.)

A fejlődéséhez hozzájárultak:
− a Ht., illetve a megjelent végrehajtási jogszabályok előírásai, azok betartatása,

47 Forrás: OKIR-EHIR
48 Forrás: OKIR-EHIR
0
1 000
2 000
3 000
4 000
5 000
6 000
7 000
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Anyagában történő hasznosítás Energetikai hasznosítás
Égetés (energetikai hasznosítás nélkül) Lerakással történő ártalmatlanítás
Egyéb módon történő kezelés
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 80

− a termelői fegyelem erősödése, jogkövető magatartásuk,
− a feldolgozóipar termelési technológiáinak fejlődése,
− a hulladék „termelést” minimalizáló technológiák, hulladékszegény technológiák
elterjedése,
− az új hulladékhasznosítási technológiák alkalmazása,
− a K+F+I megerősödése,
− a pályázati források,
− a társadalmi elvárások felerősödése, szemléletváltozás pozitív hatása.

A hasznosítás növelése és az elkülönített gyűjtés fejlesztése – az ipari termelés volumenének
folyamatos növekedése mellett az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék
mennyiségének jellemző stagnálását figyelembe véve – az elmúlt időszakban teljesült. A
hasznosítási arány a 2010. évi 25,6%-ról 2019-re 55,4%-ra, tehát jelentősen növekedett. Ezzel
a növekedéssel teljesült az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014 -2020 dokumentumban
szereplő, a hasznosítási arány 46 % -ra történő növelés ére vonatkozó célkitűzés is. Igaz ez a
trend az energetikai hasznosítással történő hulladékkezelés összes kezelt hulladékhoz
viszonyított arányára i s, ami a 2010. évi 2,3 %-ról 2019 -ra 5,2% -ra növekedett. Ezzel
párhuzamosan a lerakással ártalmatlanított ipari és egyéb nem veszélyes hulladék mennyisége
a 2010. évi 57,4%-ról 2018-ra 33,4%-ra csökkent.

A hulladékhasznosítás különösen az ipari hulladékok területén Magyarországon is egyre
jobban a közgondolkodás részévé vált. Az ipari hulladékok, de más jellegű hulladékok
hasznosításának mozgató rugója elsősorban annak felismerése, hogy a hulladék termelése
növeli a költségeket. A hulladék érték, alapanyag, melynek hasznosítása gazdaságilag is
megtérülő lehetőség.

A 23. táblázatban bemutatásra kerülnek a 2018. évi adatok alapján a legnagyobb mennyiségben
képződött ipari hulladékok, jelölve a képződésért felelős szektor besorolását és a mennyiséget
is. A korábbi években is ugyanezen hulladékok köre jelentette a kép ződött ipari és egyéb
gazdálkodói nem veszélyes hulladékok között a legnagyobb mennyiségben képződött
hulladékokat.

Az adatokban megjelennek a 19 -es főcsoport ba sorolható , hulladékkezelő létesítményből
származó hulladékok is, amik jellemzően egy adott hulladéktípus (elő) kezeléséből származnak,
végső kezelésük már ezen főcsoport szerinti azonosító kódon történik meg. A
hulladékgazdálkodás egyre erőteljesebb fejlődésével, a hulladékok előkezelésével a
hulladékhierarchiának megfelelő hasznosítás megteremtése érdekében egyre jellemzőbb, hogy
egy adott hulladéktípus az előkezelés után másodlagos hulladékként hulladékazonosító kódot
vált és így kerül végső kezelésre.

Hulladékstatisztikai szempontból a 19 08 05 hulladékazonosító kódú, „települési szennyvíz
tisztításából származó iszap” megnevezésű hulladék mennyiségileg az ipari és egyéb
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 81

gazdálkodói nem veszélyes hulladékok közé tartozik, azonban ezt a kiemelt hulladékáramot
jelen dokumentum vonatkozó fejezete külön is tárgyalja, tehát az alábbi felsorolásban a
szennyvíziszap nem szerepel.

Azonosító kód Fő előállító szektor Hulladéktípus Mennyiség [t]
10 01 02 Energetikai ipar Széntüzelés pernyéje 1 497 268
12 01 01 Gépipar Vasfém reszelék és
esztergaforgács 192 528
12 01 99 Kohászat, vegyipar Közelebbről meg nem
határozott hulladék 192 234
10 01 05 Energetikai ipar
Füstgáz kéntelenítésének
kalcium alapú reakcióiból
származó hulladék
143 331
19 10 01
Több szektor (előkezeléséből,
shredderezésből származó
hulladék
Vas- és acélhulladék 120 404
16 01 17 Hulladékká vált gépjárművek
kezelése Vasfémek 106 658
19 01 12 Energetikai ipar Kazánhamu és salak, amely
különbözik az 19 01 11-től 88 777
19 07 03 Hulladékkezelés
Hulladéklerakóból származó
csurgalékvíz, amely különbözik
a 19 07 02-től
76 322
07 02 13 Műanyagipar Hulladék műanyag 66 995
10 02 02 Energetikai ipar Kezeletlen salak 65 427
23. táblázat - Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

Az adatokból is egyértelműen látszik, hogy ebben a hulladékáramban az energetikai ipar
hulladékai – különös tekintettel a széntüzelés pernyéjére – jelennek meg a legnagyobb
mennyiségben. Ez a hulladéktípus azért is kiemelendő, mert jelenleg ennek jelentős része
lerakással kerül ártalmatlanításra.

A széntüzelésű pernye kezelésével kapcsolatosan említést érdemel, hogy néhány, a témakörhöz
kapcsolódó korábbi projekt vizsgálta egyrészt a hazai kőszén, másrészt az erőművi salak és
pernye tekintetében vizsgálta a kritikus elem és ritkaföldfém tartalmat. Ezen vizsgálatok
eredményei említésre méltóak a következő kritikus elemekre nézve: hafnium (Hf), nióbium
(Nb), tantál (Ta), cirkónium (Zr) és ritkaföldfémek. Tekintettel az EU nyersanyag stratégiájára
és a ritkafém -keresletben látható globális jövőbeli trendekre, új kutatási irány lehet a
széntüzelés pernyéjében lévő ritkaföldfémek kutatása és azok kinyerésének lehetősége.

A hazai szénvagyon felhasználásának jövőbeli módja, stratégiai iránya jelentősen és több szálon
is kapcsolódik a hulladékképződéshez és kezeléshez. A szénfelhasználásra vonatkozó komplex
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 82

tervek szervesen kell, hogy tartalmazzák a hulladékgazdálkodási aspektusokat is, különös
tekintettel a klímavédelem és a körforgásos gazdálkodás alapelveire.

4.2.2 Előrejelzés

Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék mennyiségét befolyásolja a gazdasági
szerkezet, a vizsgált időszakban létesítésre kerülő gyárak és technológiák, valamint ezek
hulladék kibocsátása. A gazdasági várakozások a pandémia helyzet miatti visszaesés után
alapvetően növekedést mutatnak. A hazai gazdaság legnagyobb bruttó hozzáadott értéket a
feldolgozóipar, a kereskedelem és egyéb , jellemzően szolgáltatási szektorok adják .
Amennyiben a hagyományosan nagy hulladékkibocsá jtó ágazatok, mint az energiaipar terén
megvalósulnak a tervezett jelentős átalakulások ( Mátrai Erőmű megújuló energiatermelés
tekintetében tervezett átalakítás), az érdemi hatással lehet a hulladék kibocsátásra is. Mindezen
tényezők és a korábbi évek tendenciáit is figyelembe véve az ipari és egyéb gazdálkodói nem
veszélyes hulladék mennyisége terén nem várható jelentős változás.

4.2.3 Cselekvési irányok

Az általános cselekvési irányokat meghatározzák az iparfejlesztés tekintetében megfogalmazott
átfogó és ágazati stratégiák célkitűzései.

Az innovatív iparfejlesztés irányainak meghatározásáról szóló Irinyi Terv is kiemeli, hogy az
elmúlt időszakban megvalósult hazai fejlesztések lehetővé teszik számos hulladéknak a
képződés helyén történő olyan hasznosítását, amelynek eredményeként értékes termékek
állíthatóak elő.

Fontos nemzetgazdasági és környezetvédelmi cél az ún. körforgásos gazdaság irányába történő
fejlődés. Törekedni kell a nulla hulladékkal járó termelésre, a hulladék minél hasznosabb
felhasználására, a hulladék elsősorban anyagában történő hasznosításának fejlesztésére.

A Nemzeti Ipari Szimbiózis Program kiterjesztésével az ipari szimbiózis a munkahelyteremtés,
a zöld gazdaság, az öko-innováció és az erőforrás-hatékonyság egyik legfontosabb hajtóereje.
Az említett szimbiózis egyik tulajdonsága , hogy a termelési rendszereket a biológiai
rendszerekhez hasonlóvá alakítja. Ezekben a rendszerekben jellemzően nem képződik hulladék,
minden anyagnak, erőforrásnak „van helye”. A hagyományos ipari termelés során jelentős
mennyiségű hulladék képződik, ezzel szemben az ipari szimbiotikus rendszerekben a résztvevő
vállalatok melléktermékei, hulladékai hasznosulnak. Ennek is köszönhető, hogy a termelés
erőforrás- és energiahatékonysága növekszik.

Az általános cselekvési irányok kijelölésével – az ipari term elés volumenének további
folyamatos növekedése mellett – az elmúlt évek mennyiségi adataihoz hasonló szinten célszerű
meghatározni a képződött hulladék mennyiségét azzal, hogy a lerakással ártalmatlanított
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 83

hulladék mennyiségét folyamatosan csökkenteni szük séges. A hulladékképződés csökkentése
a korszerűbb ipari technológiák terjedésének előmozdításával, valamint gyártásoptimalizálással
történhet meg.

Kiemelten fontos a hasznosítási lehetőségekre irányuló kutatómunka támogatása, valamint a
kutatások eredmé nyeinek és az alkalmazható hasznosítási módok gyakorlatba történő
átültetésének támogatása, illetve a kutatási eredmények elérhetővé tétele az ipari szereplők
részére. Ezek támogatására forrás biztosítása szükséges. Kapcsolódó terület a kiemelt K+F+I
támogatás.

Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék esetében a szakterületek sokrétűsége
megkívánja a hatékony társadalmi, kormányzati együttműködést. A cselekvési irányok
meghatározásánál elengedhetetlen a felelős hatóságok, szakmai szervezetek, i pari szereplők
hathatós, összehangolt közreműködése. Ennek egyik kulcsterülete a vonatkozó jogszabályok
felülvizsgálata, „korszerűsítése” az egyszerűbb engedélyeztetés, de ezzel párhuzamosan a
gyakoribb, következetes helyszíni ellenőrzés megvalósítása. Tov ábbi kiemelt szakmai
szempont a hulladék újrafeldolgozásának növelése, különös tekintettel a nagy mennyiségű,
homogén hulladékok hasznosításának megoldására.

Az innováció irányára és ütemére jelentős hatással vannak a jogszabályok és az azokban foglalt
követelmények. A folyamatosan szigorodó környezetvédelmi elvárásoknak való megfelelés, a
gyártói felelősség folyamatos kiterjesztése mind -mind innovatív megoldások alkalmazását
segíti elő (kibocsátási értékek szabályozása, termékekre vonatkozó szigorodó előírások, stb.)

További javasolt cselekvési irányok:
 adórendszer zöldítése, ezzel a szennyező fizet elv érvényesítése,
 azokon a gazdálkodási területeken, amelyeken a magasabb újrafeldolgozási arány vagy a
kevesebb hulladékképződés a kívánt nemzeti cél, a kiterjesztett gyártói felelősség és a
szennyező fizet elvek érvényesülése jegyében javasolt gazdasági szabályozóeszközök
alkalmazásával motiválni a gazdaság szereplőit,
 támogatási rendszerek kiírásainak, értékelési és feltétel rendszerének összehangolása
szükséges, mert a környezettechnológiai innováció terén a sikeres hazai pályázók aránya a többi
EU-s országhoz képest alacsonynak tekinthető,
 hulladékszegény alternatív termékek piaci bevezetésének támogatása,
 szankció: legfontosabb az illegális lerakás büntetése, melyre vonatkozóan a Kormány
konkrét döntést is hozott a KTA keretében,
 termékek környezetvédelmi szempontú innovációjának ösztönzése, továbbá az eredmények
bemutatása: alacsony szenn yezőanyag- és zajkibocsátású termékek tervezése, életciklus
szemlélet alkalmazása, termékélettartam növelése, termékjavíthatóság elősegítése,
 szolgáltatások környezetvédelmi szempontú innovációja (erőforrás -hatékony szolgáltatás,
kis környezeti terhet jele ntő eljárások alkalmazása, monitoring rendszerek és eszközök
kiépítése, fejlesztése),
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 84

 szennyezéskezelési technológiai innováció (hulladékkezelésre irányuló innovációk,
légszennyezés csökkentésére irányuló beruházások támogatása),
 a másodnyersanyagok szabál yozásának és felvevő piacának finomhangolása, és a
másodnyersanyag használatának előnybe részesítése állami beavatkozások révén , azok
elterjedési lehetőségeinek elősegítése.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 85

4.3 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék

4.3.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok

A nem veszélyes mezőgazdasági és
élelmiszeripari hulladék körébe – a hazai
általános hulladékstatisztikai adatgyűjtést
figyelembe véve – a VM rendelet szerinti,
02-es „Mezőgazdasági, kertészeti,
akvakultúrás termelésből,
erdőgazdálkodásból, vadászatból,
halászatból, élelmiszer -előállításból és -
feldolgozásból származó hulladék”
főcsoportba sorolható hulladékok tartoznak.
Ezen hulladékok nagy része biológiailag
lebomló hulladék, de természetesen ide
sorolhatók még a feldolgozá si
technológiában képződő, biológiailag nem
lebomló hulladék ok (pl. iszapok,
tartósítószer hulladék) is.

Alcsoport
szám Megnevezés
02 01
mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás
termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és
halászat hulladéka
02 02
hús, hal és egyéb állati eredetű
élelmiszerek előkészítéséből és
feldolgozásából származó hulladék
02 03
gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj,
kakaó, kávé, tea és dohány
előkészítéséből és feldolgozásából,
konzervgyártásból, élesztő és
élesztőkivonat készítéséből, melasz-
feldolgozásból és fermentálásból
származó hulladék
02 04 cukorgyártási hulladék
02 05 tejipari hulladék
02 06 sütő- és cukrászipari hulladék
02 07
alkoholtartalmú vagy alkoholmentes
italok termeléséből származó hulladék,
konzervgyártásból, élesztő és
élesztőkivonat készítéséből, melasz-
feldolgozásból és fermentálásból
származó hulladék (kivéve kávé, tea és
kakaó)
24. táblázat - A mezőgazdasági és élelmiszeripari
hulladékok hulladékazonosító kód alcsoportszám
szerinti bontásban

A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok jelentős része a biológiailag
lebomló hulladékok körébe tartozik a hatályos jogszabályi meghatározás alapján.
A biológiailag lebomló hulladék a Ht. 2. § (1) bekezdése alapján „minde n szervesanyag -
tartalmú hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható,
ideértve a biohulladékot is”. A biohulladék fogalommeghatározás alá tartozik a biológiailag
lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben
és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer - és konyhai
hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék is,
például a fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 86

A biológiailag lebomló hulladékokkal, illetve az élelmiszer -hulladékkal jelen dokumentum
vonatkozó fejezete részletesen foglalkozik.

A Ht. hatálya nem terjed ki a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység, az
erdőgazdálkodás, továbbá a fafeldolgozás során képződő egyéb nem veszélyes természetes
anyagra, amelyet a mezőgazdaságban, az erdészetben vagy biomasszaként energia előállítására
használnak a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel. A
Ht. hatálya – amennyiben EU-s jogszabály a HKI -től eltérően rendelkezik – nem terjed ki az
állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, kivéve, ha azokat
hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz - vagy komposztáló üzemben
történő hasznosításra szánják. Ugyanígy nem terjed ki a Ht. hatálya a nem vágás következtében
elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése
érdekében leölt állatok tetemeit is.

Ezen hulladékáram tekintetében gyakorlati kérdésként merül fel, hogy az adott anyag
mellékterméknek vagy hulladéknak tekinthető -e. Hulladék és melléktermék esetén ugyanis
más-más eljárásjogi szabályokat szükséges alkalmazni, illetve más szakterület, hatóság érintett.
Itt szükséges megjegyezni, hogy az állati melléktermékek kezelése esetében ezen anyagok
magas környezeti és egészségügyi kockázata miatt a hazai és az EU -s állat egészségügyi
szabályok az irányadók.

A gyakorlatban a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból származó anyagoknak csak kis
hányada kerül hulladékként kezelésre. Ezen anyagok döntő többsége ugyanis hasznosítható
értékes anyagnak, azaz mellékterméknek teki nthető, nem hulladéknak. A melléktermék
elnevezés a hazai jogszabályokban is megjelenik. A Ht. alapján valamely anyagot vagy tárgyat,
amely olyan előállítási folyamat során képződik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag
vagy tárgy előállítása, a kö vetkező feltételek együttes teljesülése esetén nem hulladéknak,
hanem mellékterméknek lehet tekinteni:
 további felhasználása biztosított,
 előállítását követően – a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül – közvetlenül
felhasználható,
 az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő,
 a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és
 további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében
az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes
jogszabályi előírásnak.

A fenti szempontokat figyelembe véve megállapítható, hogy a hulladék és a melléktermék
kategóriák elkülönítése sokszor nem egyszerű feladat. A könnyebb elhatárolás érdekében az
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 87

Európai Bizottsá g tájékoztató közleményt adott ki „a hulladékról és melléktermékekről”
címmel49, amely néhány szemléletes példán keresztül értelmezi a kérdést.

A hulladék és melléktermék kategória nem választható el élesen egymástól, azonban a
környezetvédelmi jogszabályok helyes alkalmazása érdekében meg kell húzni a határt e két jogi
kategória között. Egyes ágazatokban pl. az élelmiszer vagy az italágazatban is egy anyag
hasznosításánál alapvető fontosságú lehet a hulladék és a termék közti különbségtétel. A
Bizottság közleménye szerint amennyiben az egyes tagállamok a hulladék fogalmát túl
széleskörűen értelmezik, az indokolatlanul súlyos költségeket róhat a vállalkozásokra, ezzel
áttételesen visszavetheti ezen anyagok felhasználását. A túl szűk meghatározás a zonban
környezeti károkat okozhat aláásva az egységes közösségi normák hatékonyságát. Összegezve
tehát nem az a fő kérdés, hogy valami melléktermék vagy hulladék, hanem az, hogy a
jogszabályi előírásoknak megfelelően a környezetvédelmi szempontokat figyele mbe véve mit
lehet vagy kell tenni, illetve mindazt hogyan.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok képződési és kezelési adatainak
a 2010-2018. években történt változásait több tényező is befolyásolta. A Ht. 2013. január 1-jei
hatályba lépésével a hulladékgazdálkodási ágazat tekintetében számtalan változás történt,
különös tekintettel a fogalommeghatározásokra és a már fentiekben is említett hulladék és
melléktermék kérdéskörre.

A mezőgazdasági termelés kibocsátásának elmúlt években tapasztalt növekedése – különös
tekintettel a mezőgazdaság pozitív hozzájárulására a GDP -hez (elsősorban a szántóföldi
növények és a gyümölcsfélék kedvező termésmennyiségének köszönhető) folyamatos volt.
Nőtt az állattenyésztés kibocsátása is – főként a sertés-, a baromfi-, a juh- és a tej-ágazatoké –
, és szintén nőtt a szarvasmarha-, a sertés-, a tyúk-, a kacsa- és a pulykaállomány is.

2018-ban az ipari termelés növekedése folytatódott . A kibocsátás 3,6%-kal emelkedett az egy
évvel korábbihoz képest, e lsősorban a feldolgozóipar legnagyobb súlyú alágai közül az
élelmiszer, ital, dohánytermék és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának
köszönhetően.

2018-ban a feldolgozóipari termelés mintegy 11%-át képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék
gyártása 4,9% -kal emelkedett. Hasonlóan az elmúlt öt évhez , a termelés bővülésével
párhuzamosan mindkét értékesítési irányban növekedés történt. 50 Az ágazatban képződő
hulladék mennyiségére azonban ez – köszönhetően a szabályozási környezetnek, a gazdasági
és egyéb ösztönzőknek – nem volt negatív hatással. Az iparági termelés növekedésével nem
járt együtt a képződött hulladék mennyiségének növekedése.

49 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52007DC0059&from=HU
50 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jelipar/jelipar18.pdf

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 88

A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékokra vonatkozó képződési és
kezelési adatokat az alábbi táblázat mutatja be.

Mezőgazdasági és élelmiszeripari
hulladék kezelése [ezer tonna] 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Anyagában történő hasznosítás
(újrafeldolgozás, komposztálás,
stb.)
285 293 319 252 240 194 267 254
247
Energetikai hasznosítás 252 293 454 657 627 469 372 352 331
Égetés
(energetikai hasznosítás nélkül) 104 2 1 1 1 1 1 1 1
Lerakással történő ártalmatlanítás 9 7 7 4 4 4 3 4 4
Egyéb módon történő kezelés 124 150 16 18 18 13 2 3 40
Összesen képződött 773 744 797 933 890 681 645 613 623
25. táblázat - A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék képződött mennyiségei és
kezelésük 2010-2018 között (ezer tonna)51

Elemezve a fenti táblázat adatait, amely a mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes
hulladék kezelt mennyiségét és a kezelés módját mutatja be, megállapítható, hogy a képződő
mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék mennyisége csökkenő tendenciát mutat. A
mennyiség az elmúlt négy évben mintegy 600-700 ezer tonna között mozgott, azt megelőzően
a képződött mennyiségük magasabb volt.

A képződött mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok mennyiségének
területi eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb mennyiségben az észak -alföldi
és a dél -dunántúli régióban képződik ez a típusú hulladék. Ez összhangban van a működő
vállalkozások nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásá val, amely szerint ezekben a régiókban
működik a legtöbb, mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, halászattal foglalkozó vállalkozás.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok főcsoportján belüli alcsoport
kódok hulladékmennyiségeit vizsgá lva megállapítható, hogy legnagyobb mennyiségben
jellemzően a 02 01 alcsoport ba sorolható hulladékok52 képződnek. Ebből a legjelentősebb
mennyiséget –a teljes hulladékáram mintegy 50 % -át – az elmúlt években a 02 01 06
hulladékazonosító kódú53 hulladék jelentette.

A 02 05 alcsoportba sorolható tejipari hulladék és a 02 07 alcsoportba tartozó alkoholtartalmú
vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladék (kivéve kávé, tea és kakaó) jelenik
meg jelentősebb mennyiségben a képződés oldalon.

51 Forrás: OKIR EHIR
52 mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat hulladéka
53 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén
kezelt folyékony hulladék (hígtrágya)
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 89

A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok jelentős részét tehát a
mezőgazdasági termelésből származó hulladékok adják, kisebb mennyiséget az élelmiszer -
feldolgozó ipar hulladékai.

A hazai élelmiszeripar lassú, de kiegyensúlyozottnak nevezhető növekedési pályát járt be az
elmúlt években, ami azt eredményezi, hogy éves szinten 1-4% volumennövekedést mutatnak a
belföldi és az export értékesítési adatok. Megjegyzendő, hogy az élelmiszer lánc mentén a
klasszikus mezőgazdasági és alapanyag termelési ágak, valamint az értékesítés és kereskedelem
között a feldolgozóipar helyzete a legkevésbé előnyös, a jövedelmezőség javulása ebben a
szektorban a legkisebb.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok közé hulladékstatisztikai
szempontból nem tartozik, de érdemes megemlíteni, hogy az élelmiszeripar az egyik
legnagyobb csomagolóanyag felhasználó iparág. Az itt alkalmazott csomagolóanyagok
jelentősen befolyásolják a csomagolási h ulladékok képződött mennyiségét, anyagfajtáját és
hasznosíthatóságát is.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék mennyisége függ a hazai
mezőgazdasági területek méretétől, valamint az élelmiszeripari feldolgozó kapacitások
nagyságától. Az elmúlt években a mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok
képződött mennyisége mintegy 600 – 700 ezer tonna között állandósult.

14. ábra - A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék kezelésének megoszlása 2010 –
2018 között (tonna)54

54 Forrás: OKIR EHIR
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Anyagában történő hasznosítás Energetikai hasznosítás
Égetés (energetikai hasznosítás nélkül) Lerakással történő ártalmatlanítás
Egyéb módon történő kezelés
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 90

Mezőgazdasági és élelmiszeripari
hulladék kezelése [ezer tonna] 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Anyagában történő hasznosítás
(újrafeldolgozás, komposztálás,
stb.)
285 293 319 252 240 194 267 254 247
Energetikai hasznosítás 252 293 454 657 627 469 372 352 331
Égetés
(energetikai hasznosítás nélkül) 104 2 1 1 1 1 1 1 1
Lerakással történő ártalmatlanítás 9 7 7 4 4 4 3 4 4
Egyéb módon történő kezelés 124 150 16 18 18 13 2 3 40
Összesen képződött 773 744 797 933 890 681 645 613 623
26. táblázat - A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék képződött mennyiségei és
kezelésük 2010-2018 (ezer tonna)55

A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék 2018. évi mennyisége 623 ezer
tonnát tett ki. A kezelés tekintetében, az anyagában történő hasznosítás (komposztálás,
újrafeldolgozás stb.), valamint az energetikai hasznosítás a legjellemzőbb kezelési mód. Az
energetikai hasznosítás jellemzően két nagyobb (Nyírbátor, Hajdúböszörmény) és több kisebb
(pl. Kaposszekcső, Bicsérd, Szeged, Tiszaszentimre, Solt) kezelőműben valósult meg az elmúlt
években. Ezen hulladékáram tekintetében az anyagában hasznosítás a képződött hulladék
mennyiségének mintegy 40% -a körül ala kult az elmúlt években. Az energetikai hasznosítás
ezen hulladékáramon belül a 2010. évi 32%-ról 2018-ra 53%-ra nőtt. A lerakással és égetéssel
történő ártalmatlanítás nagyon csekély mértékű.

Az élelmiszer-hulladék fogalommeghatározása magába foglalja a hulladékká vált élelmiszer
életciklusának egészét a tejes élelmiszerellátási lánc mentén, az előállítástól a fogyasztásig. Ez
azt is jelenti, hogy az ebbe a hulladékáramba tartozó, az elsődleges termelésből, feldolgozásból
és gyártásból származó élelmiszer -hulladékok tekintetében is irányadó követelmény az
élelmiszer-hulladék megelőzés, valamint az élelmiszer -hulladék mérés. A HKI, valamint a
kapcsolódó bizottsági határozatok56 a tagállami, élelmiszer-hulladékra vonatkozó adatgyűjtési
és adatszolgáltatási kötelezettségeket részletesen meghatározzák.

Az élelmiszer-hulladékokra vonatkozó részletes elemzést a jelen dokumentum részeként – a
HKI előírásainak megfelelően – elkészült Élelmiszer-hulladék Megelőzési Program mutatja be.

55 Forrás: OKIR EHIR
56 A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az élelmiszer -hulladék szintjének egységes mérésére
vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló,
2019. május 3-i (EU) 2019/1597 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat (a továbbiakban: (EU) 2019/1597
bizottsági végrehajtási határozat)
A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az élelmiszer -hulladékra vonatkozó adatok
jelentéséhez és a minőség-ellenőrzési jelentés benyújtásához használandó formátum megállapításáról szóló, 2019.
november 28 -i (EU) 2019/2000 bizottsági végrehajtási határozat (a továbbiakban: (EU) 2019/2000 bizottsági
végrehajtási határozat)
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 91

4.3.2 Előrejelzés

A mezőgazdasági hulladék volumene az utóbbi években érdemben nem változott.
A mezőgazdaság, erdőgaz dálkodás, halászat nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke
enyhe növekedést mutat, de a teljes GDP -n belüli részaránya enyh én csökken. Ezen
ágazatokban jelentős változás nem várható (művelt területek, technológia stb.), ezért a hulladék
mennyisége terén sem várható jelentős változás.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék mennyisége függ a h azai
mezőgazdasági területek méretétől, valamint az élelmiszeripari feldolgozó kapacitások
nagyságától. Az elmúlt években a mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok
képződött mennyisége mintegy 600-700 ezer tonna között állandósult. Ez várhatóan a jövőben
sem fog jelentősen változni , 600-800 ezer tonna éves képződés prognosztizálható , azonban a
jövőbeni agráriumi beruházások ezt befolyásolhatják. Tekintettel arra, hogy a pontos
intézkedések még nem ismertek, ezért nem lehet előre jelezni, hogy a hulladékképződést érinti-
e és ha igen, milyen mértékben.

4.3.3 Cselekvési irányok

Fontos kiemelni, hogy az élelmiszer -hulladék képződésének megelőzése a jövőben kiemelt
feladat lesz. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) fenntartható fejlődési
céljaihoz való hozzájárulásként az elsődleges termelésben, a feldolgozásban és a gyártásban, az
élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az
élelmiszerellátásban, valamint a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségének
csökkentésére célszámok kerültek meghatározásra az alábbiak szerint:
 2030-ig az egy főre jutó élelmiszer-hulladék csökkentése a kiskereskedelem és a fogyasztók
szintjén, és
 az élelmiszer-veszteség a termelési és ellátási láncok mentén csökkenjen.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok esetében a következő jelentős
környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási célok fogalmazhatók meg:
 A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék hasznosításának előtérbe
helyezése a lerakással szemben.
 A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékból előállított komposztok
mezőgazdasági felhasználásának elősegítése.
 A hulladékkezelést biztosító infrastruktúra (kezelő létesítmények) és kapacitás kialakítása.
 A mezőgazdasági fóliahul ladékok országos szintű gyűjtésének és hasznosítás ának
megvalósítása.

Ugyanakkor számos további intézkedés i (jogalkotás, ösztönzőrendszer kidolgozás) feladatot
jelent a biológiailag lebomló hulladék ból előállított komposzt mezőgazdasági
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 92

felhasználásának növelése. Ehhez megfelelő komposzt minősítési rendszer kialakítása is
szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a jelenleg hatályos, a biohulladék kezeléséről és a
komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet (a
továbbiakban: 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet ) felülvizsgálata, és a biológiailag lebomló
hulladék képződésének megelőzéséről, az egyes biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos
hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló új kormányrendelet előkészítése szükséges. Az
új jogszabály elsődleges célja, hogy a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és
hasznosítását elősegítse annak érdekében, hogy a szervesanyag -körforgásba minél nagyobb
tisztaságú anyag kerülhesse n vissza, ezzel is csökkentve az ártalmatlanítással – különös
tekintettel a lerakással – történő hulladékkezelést.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 93

4.4 Építési-bontási hulladék

4.4.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok

Az építési -bontási hulladékkal kapcsolatos
jogszabályi előírások kereteit a Ht., illetve az
építési és bontási hulladék kezelésének
részletes szabályairól szóló
45/2004. (VII. 26.) BM -KvVM együttes
rendelet (a továbbiakban: ÉBH rendelet)
tartalmazza. Az ÉBH rendelet alapján építési-
bontási hulladék az építmén yek építőipari
kivitelezése során keletkező kitermelt talaj,
betontörmelék, aszfalttörmelék, fahulladék,
fémhulladék, műanyag hulladék, vegyes
építési-bontási hulladék, valamint az ásványi
eredetű építőanyag -hulladék. A Ht.
fogalommeghatározása alapján az építési-
bontási hulladék az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény szerinti építési
tevékenységből származó hulladék.

Az építési -bontási hulladékkal kapcsolatos
jogszabályi környezet nem képez egységes
egészet a haza i szabályozásban. Nem egy,
hanem több jogágba és minisztérium
hatáskörébe tartozó kormányrendelet is
tartalmaz az építési -bontási hulladékkal
kapcsolatos szabályokat. Az egyes sajátos
építményfajták építésügyi hatósági
eljárásának szabályait is külön rende letek
szabályozzák.

Amíg az általános szabályokat a Ht.
tartalmazza, addig az építési -bontási
hulladékkal közvetlenül összefüggő egyes
szabályokat az ÉBH rendelet határozza meg.

27. táblázat - Jellemző építési-bontási hulladékok
köre
Megnevezés Összetételi jellemzők
Kitermelt
föld
Építési munkáknál keletkező
természetes ásványi anyagokból álló
maradékanyagok, a talaj felső
humuszos rétegén kívüli talaj (altalaj,
de lehet feltöltés is), melyek nem
tartalmaznak követ.
Részarányuk az építési hulladékok
között a legnagyobb.
Építési
törmelék
Az építmények építése során és
részleges, vagy teljes elbontásukkor
keletkező szilárd anyagok, melyek
alkotórészei főként ásványi
eredetűek, továbbá a magas- és
mélyépítésben alkalmazott
építőanyagok.
Összetételük az építés módja, kora és
az építmény rendeltetése szerint
erősen változó.
Útbontási
törmelék
Közlekedési felületeken végzett
építési, bontási tevékenységnél
keletkező maradékanyagok, melyek
szilárd ásványi anyagokból állnak.
Összetevői lehetnek hidraulikus
kötőanyagú beton, bitumenkötésű
anyagok, aszfaltok, burkoló és
szegélykövek.
Kevert
építési
és bontási
hulladékok
Minden olyan hulladék, amely az
építés, épület felújítás különböző
tevékenységei során képződik, és
anyagát tekintve keverten képződik.
Összetevői nagy részét könnyű
anyagok (főként papír, karton, fólia,
csomagolóanyagok, fa- és műanyag
hulladékok, gyakran
festékmaradványok, estenként
azbeszt szigetelőanyagok) ásványi
eredetű vegyes törmelékkel keverve.
Rendszerint vegyes települési
hulladékkal együtt kezelik,
leggyakoribb gyűjtési-szállítási
módja a konténeres megoldás.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 94

Az építési-bontási hulladék éves képződött mennyisége szoros összefüggést mutat az építőipari
ágazat fejlődésével vagy válságával. Ha az építőiparban kevesebb a megrendelés, akkor az a
képződött hulladék mennyiségében is érezteti hatását.

Az építőipar a teljesítményét tekintve a 201 8. évben is kiemelkedően teljesített, az ágazat
termelése 2017-ben 29,7 %-os, 2018-ban 21,3 %-os bővülést ért el.

Az ÉBH rendelet az Országos Hulladékgazdálkodási Terv I. időszakára (2003 és 2008 között)
készült el és vált hatályossá, meghatározva az építési-bontási hulladék kezelésével kapcsolatos
szabályokat. A rendelet azóta több módosításon esett át, felülvizsgálata azonban a Ht. hatályba
lépésével vált igazán időszerűvé. A Ht. 88. § (1) bekezdés 15. pontja alapján a Kormá ny
felhatalmazást kapott arra, hogy az építési -bontási hulladék képződésének megelőzésével
kapcsolatos tevékenységek, az építési-bontási törmelék újrahasználatának, valamint az építési-
bontási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek rész letes szabályait
kormányrendeletben állapítsa meg.

Az ÉBH rendelet 2010. január 1 -je óta hatályos változata előírja, hogy a mellékletében
meghatározott küszöbérték feletti mennyiségben képződő építési -bontási hulladékot – a
hulladék további könnyebb haszn osíthatósága érdekében – a többi csoporthoz tartozó
hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot az építtető –
amennyiben az műszakilag lehetséges – az építés során felhasználhatja, illetőleg
hulladékkezelőnek adja át. A h elyszínen vagy más egyéb arra engedéllyel rendelkező
létesítményben hasznosításra nem kerülő hulladékok ártalmatlanításáról megfelelő
hulladéklerakóban kell gondoskodni.

Az építési-bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni a z építési
tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről
szóló kormányrendelet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység
során ténylegesen keletkezett hulladékról a bontási hulladék nyilvántartó lapot. A bontási
hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles
a területileg illetékes hatóságnak benyújtani.

Az építési naplóra, valamint az építési hulladék és a bontási hulladék nyilvántartó lapra
vonatkozó szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.)
Korm. rendelet tartalmazza, amely előírja azt, hogy a vállalkozó kivitelező feladata az építési
munkaterületen képződött építési -bontási hulladék mennyiségének és fajtájának az építési
naplóban történő folyamatos vezetése. Az építési napló vezetése 2013. október 1 -től
elektronikus alapon történik, amely jelentős mértékben hozzájárult az ügyintézéssel
kapcsolatos adminisztráció s terhek csökkentéséhez. Az építőipari kivitelezési tevékenység
befejezését követően a fővállalkozó kivitelező az építési napló összesítő lapján arról
nyilatkozik, hogy az építési munkaterületen képződött építési -bontási hulladék mennyisége
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 95

elérte-e az ÉBH rendelet szerinti mért éket, azt az előírások szerint kezelték és az építőipari
kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről megfelelően elszállították.

Az építésügyi terület törvényi szintű szabályozását is vizsgálva megállapítható, hogy már a
szakterület keretszabályait lefektető jogszabály, az épített környezet alakításáról és védelméről
szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) is rendelkezik az építési -bontási
hulladékról. Az Étv. kimondja, hogy az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az
építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az
építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot – a külön jogszabályban
meghatározott módon – elszállíttassa, a környezet és a te rep felszínét az eredeti, illetve az
engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.

A fentieken túlmenően a szabályozási oldalhoz kapcsolódóan meg kell említeni az építési
termék építménybe történő betervezésének és beépíté sének, ennek során a teljesítmény
igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet et is, mely az
építési-bontási hulladék feldolgozásával előállított másodlagos építőanyagok felhasználását
érinti.

Az építési tevékenységből származó hulladék nyilvántartásához és a hulladék keletkezéséhez,
gyűjtéséhez, kezeléséhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségekről a hulladékkal
kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/ 2014. (XII. 11.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet) rendelkezik. A rendelet
szerint az adatszolgáltatást a hulladéktermelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti a
telephelyén képződött hulladékról. Nem veszélyes építési-bontási hulladék keletkezése esetén
a hulladéktermelőnek abban az esetben keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, ha a
telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt nem veszélyes építési -bontási hulladék
mennyisége meghaladja az 5000 kg-ot.

Az építési -bontási hulladék mennyisége a 2010 –2014-es időszakban gyakorlatilag stagnált,
2012-2013-ban kisebb mértékű csökkenés figyelhető meg az előző évi adatokhoz képest. 2015-
2016-ban a 2014. évi mennyiséghez képest mintegy 13% -kal nőtt az építési -bontási hulladék
keletkezett mennyisége, majd 2017 -ben nagymértékű (47% -os) növekedés következett be a
hulladékok mennyiségében, melyet 2018 -ban további kismértékű növekedés követett. Ez
összhangban van azzal, hogy Magyarországon az építőipari termelés 2016 -ot követően
hatalmas növekedésnek indult, és 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is az előző évi növekedést
mindig túlszárnyalva a magyar gazdaság növekedési húzóágazata volt.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 96

Építési-bontási
hulladék 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Anyagában
történő
hasznosítás
2 934 2 339 3 051 3 063 3 165 3 475 3 651 5 694 6 133
Energetikai
hasznosítás 0 0 0 0 0 0 1 10 0
Égetés
(energetikai
hasznosítás
nélkül)
0 0 0 0 0 0 0 0 0
Lerakással történő
ártalmatlanítás 1 233 2 076 758 709 1 039 1 262 1 066 1 237 1 107
Összesen
képződött 4 167 4 415 3 809 3 772 4 205 4 738 4 718 6 942 7 240
28. táblázat - Építési-bontási hulladék (17-es főcsoport) képződött mennyiségei és kezelésük 2010-
2018 között (ezer tonna)57

13. ábra - Az építési-bontási hulladék kezelésének megoszlása 2010 – 2018 között (tonna)58

Az építési-bontási hulladék 2018. évi mennyisége 7 240 ezer tonnát tett ki.

Az építési -bontási hulladék keletkezett, anyagában hasznosított, energetikailag hasznosított,
égetett, valamint lerakott mennyiségeire vonatkozó adatok a statisztikai régiókra vonatkozóan
külön is rendelkezésre állnak. A 2017. évtől a közép-magyarországi régióra vonatkozó adatok
megbontásra kerültek, az adatok külön rendelkezésre állnak Budapestre és Pest megyére
vonatkozóan.

A keletkezett mennyiségeket elemezve megállapítható, hogy a 2010 -2016 közötti időszakban
jellemzően a Közép -Magyarországi régióban k eletkezett az építési -bontási hulladék mintegy
30-40%-a. 2017 -ben az országban összesen keletkező építési -bontási hulladék 56% -a

57 Forrás: OKIR EHIR
58 Forrás: OKIR-EHIR
0
1 000
2 000
3 000
4 000
5 000
6 000
7 000
8 000
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Anyagában történő hasznosítás Energetikai hasznosítás
Égetés (energetikai hasznosítás nélkül) Lerakással történő ártalmatlanítás
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 97

Budapesten és Pest megyében keletkezett (26%-os, illetve 30%-os megoszlásban), 2018-ban ez
az arány 54% volt (Budapesten a hull adék 28% -a, Pest megyében 26% -a keletkezett).
Kiemelkedő eredményként kell értékelni az építési -bontási hulladék vonatkozásában, hogy a
teljes, 17 -es azonosító kódú főcsoportba tartozó nem veszélyes építési -bontási hulladékok
vonatkozásában a lerakási arány folyamatosan, 2019-re 14,1%-os értékre csökkent.

A lerakásra kerülő építési -bontási hulladékoknak ugyanakkor még mindig jelentős része
települési hulladék ártalmatlanítására szolgáló hulladéklerakóba kerül. Részben a lera kási
technológiák igénylik az ilyen típusú hulladékok lerakását (állékonyság javítása, technológiai
utak biztosítása), de sok esetben a települési hulladéklerakók sűrűbb elhelyezkedése miatt
szállítják ide az építési -bontási hulladékot. Ezzel csökkentik a szállítási költségeket,
ugyanakkor a lerakókban elfoglalják a helyet a valóban oda való hulladékoktól. Ez a helytelen
gyakorlat jelentős mértékben csökkenti a lerakók tervezett élettartamát. Jellemző gyakorlat az
is, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben k erül be a lerakókba technológiai céllal építési -
bontási hulladék.

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Képződött
hulladék 4 167 4 415 3 809 3 772 4 205 4 738 4 718 6 942 7 240
Anyagában
hasznosított
mennyiség aránya
70% 52,9% 80% 81,1% 75,2% 73,3% 77,4% 82% 84,7%
Lerakással
ártalmatlanított
mennyiség aránya
29,5% 47% 19,9% 18,8% 24,7% 26,6% 22,5% 17,8% 15,2%
29. táblázat - Az építési-bontási hulladék hasznosított és ártalmatlanított mennyiségei 2010-2018
között59

A csökkenő lerakási aránnyal párhuzamosan az építési -bontási hulladék anyagában történő
hasznosítási aránya évről évre növekszik. Az anyagában hasznosított mennyiségben
ugyanakkor megjelennek a feltöltés hasznosításnak minősülő mennyiségei is. A Ht. 2. § (1)
bekezdés 12 . pontja értelmében a feltöltés olyan hasznosítási művelet, amelynek során
meghatározott célra alkalmas hulladék felhasználásával hulladéknak nem minősülő anyagokat
helyettesítenek kitermeléssel érintett területek helyreállításakor vagy tájrendezéskor.

A 2017 téli és a 2018 tavaszi időszakra vonatkozóan került sor a hulladékgazdálkodási
szakterületért felelős minisztérium megbízásából és koordinálásával a gyűjtött települési
hulladék összetételének reprezentatív vizsgálatára (lásd 3.1.1.1 fe jezet). A vizsgálat
megállapította, hogy a vegyesen gyűjtött hulladékon belül a nem osztályozott éghetetlen inert
hulladék (mely a köznyelvben az építési -bontási hulladék) aránya (száraz hulladék összetétel)
országos szinten a téli időszakban 2,37%, a tava szi időszakban 3,24%. Mindkét évszakban

59 Forrás: OKIR EHIR
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 98

alacsony az aránya az Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon, míg a legmagasabb arányt télen
Észak-Magyarország és Közép-Magyarország, míg tavasszal Közép-Dunántúl képviseli.

Az építési-bontási hulladék feldolgozását a hatóság által a 17-es főcsoportban szereplő hulladék
kódokra kiadott engedélyek alapján végzik a hulladékkezelők. Az engedélyek tartalmát tekintve
jellemzően R3, R4, R5, R10, R11, R12, R13 hulladékkezelési kódokra, illetve különböző
hulladék előkezelési k ódokra vonatkozó engedélyek kerültek kiadásra. Az engedélyekben
szereplő engedélyezett hasznosítási mennyiségek sok esetben nem feleltethetőek meg
közvetlenül a tényleges kiépült kezelési kapacitásnak.

Az építési -bontási hulladék hasznosításával kapcsolat ban alapvetően két különböző eset
különböztethető meg. Az egyik esetben a hulladék a képződés helyén kerül felhasználásra, a
másik esetben kikerül az építési tevékenység területéről és hulladékkezelő létesítménybe
szállítják. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Ht. hatálya a kitermelés helyén felhasználásra kerülő
szennyezetlen talajra nem terjed ki, tehát az az anyag nem tekinthető hulladéknak.

Feldolgozott hulladék Forrás Újrafeldolgozott
termékek Felhasználási lehetőségek
Betontörmelék utak, hidak, ipari
létesítmények aprított betontörmelék
Kötés nélküli útlapok, alacsonyabb
rendű útlapok. Cementkötésű
útlapok. Mezőgazdasági utak,
adalékanyag beton előállításához,
töltőanyag, vízelvezető rétegek.
Aszfalttörmelék utak aprított aszfalttörmelék
Kötőanyag nélküli felső útalap, alsó
útalap. Kötőanyaggal ellátott útalap.
Mezőgazdasági utak. Adalékanyag
aszfalt előállításához.
Aszfalt és
betontörmelék
utak, hidak,
közterületek,
térburkolatok
aprított keverék: beton,
aszfalt, természetes
kövek
Kötőanyag nélküli felső útalap,
kötőanyaggal ellátott felső útalap,
mezőgazdasági utak.
Építési törmelék építmények, ipari
létesítmények
építési homok, építési
apríték (téglatartalom
25%-nál kevesebb)
Stabilizált feltöltések és alapozások.
Sportpályák alapozásai.
Téglatörmelék építmények
építési homok, építési
apríték (téglatartalom
25% felett)
Adalékanyag falazóblokkok
előállításához. Beton és
könnyűbeton adalékanyag.
Stabilizálások. Töltés, alapozás.
Padlóburkolatok.
Kevert ásványi
eredetű építési
törmelék
építmények, ipari
létesítmények ásványi építési zúzalék Feltöltések, alapozások, sportpályák
alsó rétegén, vízelvezetések.
30. táblázat - Hasznosításra kerülő építési-bontási hulladékok

Az építési -bontási hulladék ártalmatlanítására jellemzően „A” és „B3” kategóriájú
hulladéklerakókban kerül sor. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos
egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban:
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 99

20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet) szerint „A” kategóriájú hulladéklerakóban kizárólag inert
hulladék ártalmatlanítható, ha a hulladék eleget tesz a rendelet mellékletében az adott
hulladéklerakó-kategóriára megállapított átvételi követelményeknek. A jogszabály lehetővé
teszi inert hulladék lerakását „B1b” alkategóriájú hulladéklerakóban is. A 2018-ban érvényes
engedélyek alapján 7db „B1b” alkategóriájú hulladéklerakó és 9 db „A” kategóriájú
hulladéklerakó üzemelt az országban.

A „B3” alkategóriájú hulladéklerakóban történő á rtalmatlanítás esetén az építési -bontási
hulladék a települési hulladékkal együtt kerül lerakásra. Amennyiben az építési -bontási
hulladék megfelel a jogszabályban meghatározott vonatkozó átvételi követelményeknek, akkor
törekedni szükséges arra, hogy kifejezetten inert hulladék ártalmatlanítására létesített lerakóban
kerüljön elhelyezésre, így nem foglalja feleslegesen a szabad kapacitást a magasabb műszaki
védelemmel létesült, jellemzően települési hulladék lerakását szolgáló hulladéklerakókban.

A Ht. 92. § (3) bekezdése előírja, hogy 2020. december 31 -ig a nem veszélyes építési -bontási
hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és
egyéb, anyagában történő hasznosításának – ideértve a feltöltési műveletekn él más anyagok
helyettesítésére használt hulladékot – együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva
tömegében országos szinten legalább 70% -ra kell növelni. Ezt a HKI-ben meghatározott
tagországi kötelezettséget a Határozat alapján kell Magyarországnak igazolnia. A Határozat
értelmében építési-bontási hulladék a 2000/532/EK bizottsági határozat mellékletének 17 -es
főcsoportjába tartozó kódoknak megfelelő hulladék a veszélyes hulladékok és a 17 05 04
kategóriában me ghatározott, természetesen előforduló anyagok kivételével. A hasznosítási
arányt az építési -bontási hulladék anyagában történő hasznosításon átesett mennyisége és a
képződött építési-bontási hulladék összmennyisége hányadosaként kell megadni.

A fentiek szerinti hulladékhasznosítási kötelezettség teljesítése a HKI alapján a 2010-2018.
közötti időszakban az alábbiak szerint alakult.

Tárgyév
Anyagában
hasznosított
mennyiség (t)
Feltöltés (t)
Összes
anyagában
hasznosított
mennyiség (t)
Keletkezett
mennyiség (t)
Hasznosítási
arány (%)
2010. 1 589 742 125 329 1 715 071 3 053 144 56,2
2011. 1 632 841 161 975 1 794 816 3 269 451 54,9
2012. 1 665 995 175 601 1 841 596 3 161 398 58,3
2013. 1 619 020 219 645 1 838 665 3 004 355 61,2
2014. 1 761 542 - 1 761 542 2 806 918 62,76
2015. 1 844 562 - 1 844 562 2 897 854 63,7
2016. 1 970 550 - 1 970 550 3 020 992 65,2
2017. 2 547 459 - 2 547 459 3 795 210 67,1
2018. 2 382 175 - 2 382 175 3 475 503 68,5
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 100

31. táblázat - Építési-bontási hulladékok hasznosítási aránya a HKI 11. cikkében rögzített célok
vonatkozásában 2010-2018 között60

A HKI 11. cikk (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hasznosítás i célérték kiszámítási
módja szerint a feltöltés is hasznosítás, de a képződött hulladék mennyiségébe nem számít bele
a 17 05 04 azonosító kódú föld és kövek hulladéktípus. Előfordul, hogy a feltöltések nem valós
igénnyel jelentkeznek, nem valódi hasznosítások, inká bb a hulladék lerakásához kapcsolódó
díjak, illetve a lerakás egyéb költségeinek megfizetését kívánják elkerülni ezzel a
tevékenységgel. A művelésből kivont bányatavak rekultivációja az elpárolgás
megakadályozásával, a vízbázis védelmével azonban környezet védelmi célokat is szolgálhat.
Ilyenkor különös figyelemmel kell lenni a felhasznált anyagok talajmechanikai, és
hidrogeológiai tulajdonságaira.

Az építési-bontási hulladékkal kapcsolatosan a VM rendeletben meghatározottak szerinti
besorolás – különös tekintettel az egyes fémhulladékok anyagminőség szerinti besorolására –
számos gyakorlati problémát felvet. A VM rendelet alapján a 17-es főcsoporton belüli azonosító
kódok adnak lehetőséget arra, hogy a különböző fém hulladékok anyagtípus szerint
elkülöníthetőek legyenek.

Azonosító kód Hulladéktípus
megnevezése
17 04 01 vörösréz, bronz, sárgaréz
17 04 02 alumínium
17 04 03 ólom
17 04 04 cink
17 04 05 vas és acél
17 04 06 ón
32. táblázat - Építési-bontási hulladékok fémhulladékai

Minden egyéb, fém hulladékok besorolására alkalmas azonosító kódhoz csak olyan általános
megnevezés társul, mint pl. a „nemvas fém”, „vasfém”, illetve „fémek” (pl. 12 01 01 vasfém
részek és esztergaforgács, 12 01 03 nemvas fém reszelék és esztergaforgács, 16 01 17 vasfémek,
16 01 18 nemvas fémek, 20 01 40 fémek) . A fentiek miatt a gyakorlatban rendszeresen
előfordul, hogy nem építési-bontási tevékenységből származó fémhulladék, valamint előkezelt
fémhulladék is a 17 -es főcsoport adott hulla dékazonosító kódjára kerül besorolásra. A VM
rendelet értelmében a jogszerű hulladék besorolás alapja azonban nem az anyagtípus szerinti
differenciálás, hanem az adott hulladék forrása, vagyis a hulladékképződést eredményező
tevékenység. Erre tekintettel h ulladéktermelőként, a hulladékgazdálkodási tevékenység
végzése során, valamint hatóságként törekedni kell a megfelelő hulladékazonosító kódra
történő besorolás megvalósítására.

60 Forrás: OKIR EHIR, EUROSTAT
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 101

Az építési -bontási hulladékok körébe tartozik a vonat kozó jogszabályban előírt feltételek
fennállása esetén a 17 05 04 hulladékazonosító kódú (föld és kövek) hulladéktípus. A kitermelt
földdel kapcsolatos hulladékgazdálkodási kérdéskör jogszabályi, hatósági és szakmai
szempontú felülvizsgálata az elkövetkező időszak egyik feladata.

4.4.2 Előrejelzés

Az építőipari konjunktúra időszak után egy enyhe visszaesés vagy stagnálás várható, ami a
hulladékképződésre is várhatóan hatással lesz. Az építőipart élénkítő intézkedések és a
nagyberuházások alakulása is jelentősen befolyásolják a hulladékképződést. Mivel az építőipar
fejlesztése továbbra is kiemelt nemzetgazdasági cél, ezért a hulladék képződés terén is
folyamatos növekedés várható.

A HKI módosít ása egyrészt új definíciót vezet be az építési -bontási hulladékra , másrészt
definiálja a feltö ltési művelet fogalmát is. Ezek a változások kihathatnak az építési -bontási
hulladékkal kapcsolatos országos adatokra is. Különösen érinthetik majd ezek a változások az
építési-bontási hulladék hasznosítási arányának számítását is, tekintettel arra, hogy j elenleg a
hasznosított mennyiségben jelentős arányt képvisel a feltöltési művelettel hasznosított hulladék
mennyisége. A feltöltés definíciójának szigorodása így befolyással lehet a jövőbeli adatokra.61

A Bizottság 2024. december 31 -ig dönt arról, hogy az építési-bontási hulladékok esetében a
hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozóan új célérték
kerüljön-e meghatározásra.

4.4.3 Cselekvési irányok

A hulladékgazdálkodási szabályozásban megjelenő, az építési-bontási hulladékokra vonatkozó
célkitűzések:
 2020. december 31-ig a nem veszélyes építési és bontási hulladékok újrahasználatra történő
előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosítását, ideértve a
feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére történő használatot, tömegében minimum
70%-ra kell növelni , melyet időközben Magyarország teljesített . A kötelezettség teljesítése a
2014-2020-as időszak hulladékgazdálkodási feladataihoz kapcsolódik, de a kötelezettség
teljesítéséhez kapcsolódó tagállami adatszolgáltatásra már a 2021-2027-es tervezési időszakban
kerül sor. Továbbá – tekintettel arra , hogy 2020 -at követően új célszám nem került
megállapításra – a 70%-os célt a további években is fent kell tartani.
 A feldolgozási arány folyamatos növeléséhez a helyszíni hasznosítást elősegítő beruházások
fokozott támogatása szükséges, valamint az EU -s hasznosítási követelmények szigorodása
esetén megvizsgálható a regionális hasznosító központok létrehozásának létjogosultsága.

61 A HKI módosítása egyértelművé teszi, hogy az építkezésből és bontásból származó hulladék ki van zárva a
települési hulladék hatálya alól.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 102

 HKI módosítása alapján a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az elkülönített bontás
támogatására az anyagok elkülönített eltávolításán keresztül a veszélyes anyagok eltávolítása
és biztonságos kezelése, valamint az újrahasználat és a magas minőségű újrafeldolgozás
megkönnyítése, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy létrehozzák az építési -bontási
hulladék válogatási rendszereit legalább a fa, ásványi eredetű anyagok (beton, tégla, cserép és
kerámiák, kövek), fém, üveg, műanyag és gipsz esetében. Továbbá az építési helyszínen és az
inert feldolgozókban történő hatékony válogatás ösztönzését javasolt elősegíteni.
 A lakosságnál keletkező építési-bontási hulladék leadásának lehetőségét bővíteni szükséges
(pl. hulladékgyűjtő udvarok fejlesztésével, számuk növelésével).
 Továbbra is feladat a z építési -bontási hulladék eltérítése a hulladéklerakóktól hazánk
meglévő lerakó kapacitásainak megóvása érdekében.
 A másodnyersanyag felhasználásának erőteljes ösztönzése szükséges, valamint az útügyi
műszaki előírások felülvizsgálata az újrahasznosított anyagok és másodlagos építési anyagok
széles körű felhasználhatósága érdekében , továbbá a funkciójukat vesztett épületek és
építmények élettartama növelésének és funkcióinak vizsgálata.
 Épületbontásból származó építési –bontási hulladék ene rgiahatékonyságot szolgáló
hasznosításának növelése.62
 Ellenőrzés, felügyelet, minőség-ellenőrzés (laborvizsgálatok) fejlesztése:
 kamerarendszer és hídmérleg (mérlegprogram, mérlegjegyek) előírása és
támogatása a kezelőknél,
 hulladék nyomon követési és monitoring rendszer fejlesztése,
 hulladékgyűjtő telephelyek és lerakók online ellenőrző rendszerének kiépítése,
 akkreditált laborok kijelölése,
 építési-bontási hulladék illegális lerakásának szigorú törvényi szankcionálása,
 hulladékstátusz megszűnéséhez a jogszabályi háttér biztosítása.

62 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (a továbbiakban: NÉS-2)
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 103

4.5 A Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap

4.5.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok

A HKI szerint a kommunális eredetű települési folyékony hulladék a korábbi szabályozástól
eltérően 2010. december 12-től nem minősül hulladéknak, hanem a háztartási szennyvizek egy
speciális csoportjának tekintendő.

Szennyvíziszap: a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló
összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből, szennyvízkeze lő
berendezésekből származó iszap vagy települési folyékony hulladék.

Kezelt szennyvíziszap : olyan szennyvíziszap vagy települési folyékony hulladék, amelyet
biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel vagy más megfelelő eljárással vagy legalább 6 hónapig
tartó tárolással kezeltek.

Mezőgazdasági felhasználásra alkalmas szennyvíziszap : a növények tápanyagellátásának,
illetve a talaj tápanyag -szolgáltató képességének javítására szolgáló kezelt szennyvíziszap,
melynek minősége megfelel a szennyvizek és szenny víziszapok mezőgazdasági
felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet) előírásainak.

Szennyvíziszap komposzt: folyékony vagy víztelenített települési szennyvíziszapból és a C:N
arány beállítására hozzáadott szerves anyagból, ellenőrzött körülmények között, oxigén
jelenlétében történő autotermikus és termofil biológiai lebontás által, azaz komposztálással
előállított szerves anyag.

Mezőgazdasági felhasz nálásra alkalmas hulladékstátuszú szennyvíziszap komposzt : a
növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag -szolgáltató képességének javítására
szolgáló, komposztálás útján előállított szerves anyag, melynek minősége megfelel az
50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásainak.

Mezőgazdasági felhasználásra alkalmas termék minőségű szennyvíziszap komposzt : a
növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag -szolgáltató képességének javítására
szolgáló, komposztálás útján előállított szerves anyag , melynek minősége megfelel a
termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló
36/2006. (V. 18.) FVM rendelet előírásainak.

Bár szigorú értelemben a termék minőségű szennyvíziszap komposzt nem tartozik a hulladék
kategóriába, annak tárgyalása elengedhetetlen a szennyvíziszap hasznosítása során. Ennek a
fejezetrésznek nem tárgya az ipari szennyvíztisztítókban, előkezelőkben keletkező iszapok
kezelése, hasznosítása és ártalmatlanítása.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 104

A kommunális szennyvíziszap éves mennyisége jelenleg kb. 230 000 t sza. A kommunális
szennyvíziszapok kezeléstől függően jelentős mennyiségű vizet tartalmazhatnak.

A szennyezők iszapba majd kompos ztba jutását több tényező befolyásolhatja. Óhatatlanul a
lakosság életviteléből és bizonyos fegyelmezetlenségi magatartásból is származhat, illetve
illegális formában előfordulhatnak ipari szennyezések esetében is . Fontos megjegyezni
azonban, hogy egy mező gazdasági felhasználásra alkalmas szennyvíziszapnál, komposztnál
döntően nem a szennyezők jelenléte, hanem a nitrát érzékeny területekre vonatkozó
170 kg/ha/év kijuttatható szerves nitrogén határozza meg a felhasználható mennyiséget.
A hulladéklerakási járulék bevezetésével a szennyvíziszap lerakása is nehezebbé válik, ezért a
szennyvíziszap energiatartalmának kinyerése után komposztként a hulladéklerakón
takarórétegként lerakási járulék megfizetése nélkül elhelyezhető. A szennyvíziszap és
szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználhatóságához szükséges határértékek
tervezett szigorítása a szennyvíziszap, illetve a szennyvíziszap komposztok által okozott
környezeti kockázatok csökkentését és a termőföld fokozott védelmét szolgálja. A
mezőgazdaságban í gy csak megfelelő minőségű szennyvíziszap komposzt helyezhető el a
jogszabályban meghatározott módon, mértékben és területen.63

Év Terhelés
(LE)
Keletkező iszap
(tsza/év)
2013 8 750 148 179 378
2016 10 992 712 225 351
2023 11 603 418 237 870
2027 12 214 124 250 390
33. táblázat - Az agglomerációk szennyvízterhelésének emelkedésére és az iszaptömeg felfutására
vonatkozó előrejelzés64

Jelenlegi helyzetben a kezelt települési szennyvíziszapok még a nagyobb városok
koncentráltabb szennyezései esetében is megfelelnek mezőgazdasági és rekultivációs célokra .
Hasznosításuk az 50/2001. (IV.3) Korm. rendelet szerint engedélyezett mezőgazdasági
művelésű területen csak a hasznosítási határértékek teljesítése esetén lehetsége s, a
termékkomposzt minősítés az engedélyezett mezőgazdasági hasznosításnál is szigorúbb
határértékekkel (36/2006. (V. 18.) FVM rendelet) teljesíthető. A felhasználást ezért távlatban
csak a határértékek esetleges szigorodása , a vizsgált paramé terek bővülé se, illetve a
gazdálkodók felhasználási hajlandóságának csökkenése korlátozhatja. A rekultivációs célú
felhasználásnál a fedőrétegek alkalmazása eseti engedélyekhez kötött, itt a szennyvíziszapok
hasznosítását jelenleg szintén nem akadályozzák a határérték ek. A későbbiekben a
rekultiválandó területek csökkenése mellett, az általános talajminőségi szempontokból történő
esetleges határérték szigorodás szintén korlátozó tényező lehet. A szennyvíziszapok égetésénél

63 Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia 2014-2023
64 Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia 2014-2023
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 105

a szennyezőanyag koncentrációk nem korlátozó t ényezők, a szerves komponensek a
technológiai folyamatban elégnek, termé szetesen a leve gővédelmi előírásokat és kibocsátási
határértékeket be kell tartani. A szervetlen mikroszennyezők a salakban és pernyében
feldúsulnak, de itt a végleges elhelyezhetőség követelményeit betartva csak költségmódosulást
okozhatnak. Magyarországon a települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosításának
igen nagy jelentősége van. A teljes mennyiség 38% -át, 68 000 tonna iszap szárazanyagnak
megfelelő iszapmennyiséget hasznosítanak a mezőgazdaságban iszapként, komposztként vagy
termékkomposztként. A jelenlegi hasznosítási módok közül másik fontos megoldás a tájsebek
kezelésénél, a rekultiváció során szükséges biológiai fedőréteg kialakítása . A települési
szennyvíziszapok energetikai hasznosításának – ide nem értve a rothasztás melléktermékeként
keletkező biogáz hasznosítását – Magyarországon jelenleg még igen csekély szerepe van.65

A hasznosítás, ártalmatlanítás belső megoszlását meghatározó tényezők:
− Környezetvédelmi szempontok: ezeket szükségszerűen a jogszabályi háttér testesíti meg.
− Költséghatékonyság: A mezőgazdasági hasznosítás és a rekultiváció költsége kedvezőbb.
Amíg lehet, azt fogják alkalmazni az üzemeltetők, nem pedig a költségesebb energetikai
hasznosítást.
− Biztonság: Álljon rendelkezésre mindig annyi – lehetőleg területi és technológiai
szempontból is diverzifikált – hasznosító kapacitás, ami váratlan helyzetekben is lehetővé teszi
az iszapok környezet- és költségkímélő hasznosítását.

Mezőgazdasági hasznosítás

A szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági hasznosításához alkalmas
területek rendelkezésre állnak. Évről -évre egyre nagyobb a nyomás a szennyvíziszap
termőföldön történő kijuttatásának növelésére. Ám az engedélyezési adatokon is látszik, hogy
a kijuttatási kedv egyre csökken hulladékstátuszú anyagok esetében.

Rekultivációs hasznosítás

Nagyságrendileg 800 -1000 ha területen lehetséges a szennyvíziszap rekultivációs célú
felhasználása. Ilyen területeken hektáronként 1500 tsza iszap felhasználására van lehetőség. Az
ezek rekultivációjára hasznosítható összes iszaptömeg tehát 1200000 -1500000 tsza
nagyságrendű. Emellett a hulladéklerakók mellé telepített komposztáló létesítmények is
jelentős mennyiségű szennyvíziszap rekultivációs célú hasznosítását tehetnek lehetővé.
Hosszú távon a szennyvíziszapok rehabilitációs célú hasznosítása szükségké ppen csökkenő
tendenciát fog mutatni.

Energetikai hasznosítás

65 Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia 2014-2023
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 106

Az iszapok energetikai hasznosítás a elsősorban akkor indokolt, ha az anyagában történő
hasznosítás (mezőgazdasági vagy rekultivációs hasznosítás) nem lehetséges.
A szennyvíziszapok egy részének energetikai hasznosítására hosszú távon elkerülhetetlenül
szükség lesz. Jelenleg csak a Mátrai E rőmű, három cementgyár és néhány veszélyes
hulladékégető, illetve egy-két kisebb szennyvíziszap égető üzemel az országban. Az amúgy is
gyenge fűtőértékű szennyvíziszap energetikai hasznosításának lehetősége behatárolt, mivel az
elégetéséből származó hőenergia jelentős mértékben a szárításra fordítódik.
Gazdasági és energetikai szempontból fontos a szennyvíziszapból származó metán befogása és
energetikai hasznosítása. A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is támogatja azon
hulladékgazdálkodási elveke t, hogy ha nem kerülhető el a hulladék képződése, akkor azt a
hulladékot a lerakás helyett hasznosítani szükséges az ÜHG kibocsátás csökkentésének
érdekében.

Végleges lerakás

A szennyvíziszap végleges lerakóban történő ártalmatlanítása Magyarországon az utóbbi
évtizedben jelentősen visszaszorult. A hulladéklerakók jelentős részénél a hatósági engedélyek
kis mennyiségű szennyvíziszap lerakását, ártalmatlanítását engedélyezik 250 -500 t/év
nagyságrendben.

4.5.2 Előrejelzés

A szennyvíziszapok mennyisége a jelenlegi évi 180 000 t sza-ról, 2023-ra várhatóan 237 000
tsza-ra, majd 2027 -re évi 250 000 t sza-ra nő. A megnövekvő mennyiség ártalmatlanítási és
hasznosítási szerkezete jelentősen átalakul. Ennek elsődleges oka, hogy a rekultivációs
hasznosítás lehetőségei fokozatosan beszűkülnek, csökken a rekultiváció szempontjából
figyelembe vehető terület nagysága. A rekultivációs hasznosítás csökkenésével és a keletkező
éves iszapmennyiség növekedésével jelentkező többlet hasznosítási igény a mezőgazdasági és
az energetikai hasznosításra terhelődik.66

4.5.3 Cselekvési irányok

− A szennyvíziszapban hasznosítható energia és növényi tápanyagok minél nagyobb arányú
kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése, a talajok fokozott védelme.
Komposztálótelepek fejlesztésével a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználás a fokozható,
amely mellett javasolt a minőségbiztosítási rendszer kidolgozása.
− A biológiailag lebomló hulladékokh oz hasonlóan a laborvizsgálatok, a minőségbiztosítási
rendszerek és folyamatos minőség biztosításával növelhető a termék iránti bizalom és
felhasználás.

66 Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia 2014-2023
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 107

− Az e nergetikai hasznosító kapacitás fejlesztéseket javasolt úgy kialakítani, hogy a
szennyvíziszap hasznosításra is alkalmas, valamint a szennyvíziszapból származó metán
befogása és energetikai hasznosítása megoldott legyen.
− Jelen terv 3.1.3 fejezetében foglalt, behozatalra vonatkozó előírás.

Ezen cselekvési irányok célja a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának, valamint
energetikai hasznosításának fokozása.

A Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia 2014-2023 által javasolt célok:
− az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó szintjének elérése,
− az iszapkezelés hatékonyságának növelése,
− a mezőgazdasági hasznosítás szinten tartása, növelése, hatékonyságának növelése,
− a rekultivációs hasznosítás hatékonyságának növelése,
− a szükséges energetikai hasznosítási ka pacitások biztosítása, a mezőgazdasági és a
rekultivációs hasznosítás után fennmaradó iszapmennyiség hasznosítására,
− szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok kezelése.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 108

4.6 Veszélyes hulladék

4.6.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok

A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó szabályokat alapvetően a Ht.,
valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló
225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet) írja
elő.

Általánosságban veszélyes hulladék a Ht. h atályos szabályozása szerint meghatározott
veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék. Hulladékgazdálkodási
szempontból nagyon fontos annak eldöntése, hogy egy hulladék veszélyes jelleggel bír-e vagy
sem. A veszélyes hulladékokkal kapcs olatos hulladékgazdálkodási tevékenységekre,
nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekre jellemzően szigorúbb a szabályozás,
tekintettel a veszélyes hulladékok környezeti, egészségügyi és egyéb kockázataira.

A Ht. szerint veszélyesnek kell tekin teni a hulladékot, ha legalább egy veszélyességi
jellemzővel rendelkezik.
A veszélyes hulladékokat hulladékstatisztikai szempontból a hatályos VM rendelet alapján az
un. „*”-os hulladékazonosító kódokra besorolt hulladékokat tekintjük.

A veszélyes hulla dékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység tekintetében
kiemelendő, hogy a veszélyes hulladékot hulladékgazdálkodási engedély nélkül más
hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani nem lehet.

A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos jogi szabályozás egyik legfontosabb és sarkalatos eleme
a veszélyes hulladékok hígítására vonatkozó, a HKI-ben is megjelenő [7. cikk (4)], a Ht. 56. §
(2) bekezdésében következőképpen megfogalmazott tilalom:
„Veszélyes hulladékot nem lehet hígítani vagy összekeverni annak érdekében, hogy a veszélyes
anyagok eredeti koncentrációja a hulladékot veszélyes hulladékká minősítő határérték szintje
alá csökkenjen.”

A legtöbb veszélyes hulladékot termelő iparág közé tartozik a gyógyszergyártás,
fémfeldolgozás, hulladékgazdálkodás, közúti járműgyártás, fémalapanyag gyártás, vegyi anyag
és termék gyártása.

A veszélyes hulladékok közé tartozó kiemelt hulladékáramokat az OHT III. releváns alfejezetei
részleteiben is bemutatják.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 109

Az elmúlt évek veszélyes hulladék képződési adatait vizsgálva megállapítható, hogy a
legnagyobb mennyiségben a 19-es főcsoportba67, a 07-es főcsoportba68 és a 13-as főcsoportba69
tartozó hulladékok képződtek.

A 2010 -2018 közötti időszak éves adatait elemezve megállapítható, hogy a keletkezett
veszélyes hulladékok mennyisége összességében csökkenő tendenciát mutat.

A 2010 -2018 évek közötti adatokat elemezve megállapítható, hogy az országban képződött
veszélyes hulladékok mennyisége a teljes képződött hulladék mennyiségnek 3-5%-a.

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Összes képződött
nem veszélyes
hulladék
14 779 14 896 14 391 14 201 14 995 15 028 14 823 17 274 17 575
Összes képződött
veszélyes
hulladék
569 777 776 565 653 498 551 616 658
Veszélyes
hulladék aránya
az összes
hulladék
mennyiségéhez
viszonyítva
3,71% 4,96% 5,12% 3,83% 4,17% 3,21% 3,58% 3,44% 3,61%
Összes képződött
hulladék 15 348 15 673 15 167 14 766 15 648 15 526 15 374 17 890 18 233
34. táblázat - Veszélyes hulladék aránya az összes képződött hulladék mennyiségéhez viszonyítva
2010-2018 között (ezer tonna)70

Az adott években képződött mennyiségek ugyanakkor jelentős eltérést mutatnak, ami egy -egy
nagyobb kármentesítés során képződött, jelentősebb mennyiségű veszélyes hulladék
megjelenése miatt is történhet. A 2010. október 4 -én történt ajkai vörösiszap kataszt rófa
kármentesítéséből származó hulladékok adatai a 2011. évi veszélyes hulladék képződési
adatokban jelentek meg. A 2015. évi selypi azbesztszennyezéssel összefüggő kármentesítési
munkák ugyanakkor az országos összesített adatokban nem jelentettek kiugró mennyiséget.

A képződött veszélyes hulladékok típusa nagyon széles körű, így a kezelési módjuk is nagyon
változatos, számos technológiát alkalmaznak a veszélyes hulladékok kezelése érdekében. A
kezelések a hagyományos csoportosítást alkalmazva (anyagában hasznosított, energetikailag

67 Hulladékkezelő létesítményekből, a szennyvizet a képződésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból,
valamint az ivóvíz és ipari víz szolgáltatásból származó hulladék
68 Szerves kémiai folyamatból származó hulladék
69 Olajhulladék és a folyékony üzemanyag hulladéka - kivéve az étolaj, valamint a 05 és a 12 főcsoportban
meghatározott hulladék
70 Forrás: OKIR-EHIR
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 110

hasznosított, energiahasznosítás nélküli égetés, lerakással ártalmatlanított, egyéb módon kezelt)
az alábbiak szerint történtek hazánkban a 2010-2018. évek között.

Veszélyes
hulladék
kezelése
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Anyagában
történő
hasznosítás
170 747 18 582 230 682 178 676 227 366 177 352 217 766 135 279 146 057
Energetikai
hasznosítás 29 430 23 767 21 079 11 361 23 210 26 498 21 353 31 282 33 244
Égetés
(energetikai
hasznosítás
nélkül)
46 678 79 465 78 102 81 597 82 870 79 522 85 420 63 611 69 710
Lerakással
történő
ártalmatlanítás
64 092 259 232 161 047 74 815 92 252 77 721 56 381 93 864 93 934
Egyéb módon
történő kezelés 258 401 229 002 285 469 218 312 226 843 137 153 170 441 291 873 316 544
Összesen
képződött 569 348 777 287 776 379 564 761 652 541 498 246 551 361 615 909 658 489
35. táblázat - Veszélyes hulladék képződött mennyiségei és kezelésük 2010-2018 között (tonna)71

14. ábra - A veszélyes hulladék kezelés szerinti megoszlása 2010-2018 között (tonna)72

Az adatokból is látható, hogy az egyes kezelések esetében a hulladék mennyiségek tekintetében
jellemző irány nem határozható meg.

Az anyagában hasznosítás lehetőségét a veszélyes hulladékok tekintetében a képződött
veszélyes hulladék típusa egyértelműen meghatározza, ezért az elmúlt években az anyagában

71 Forrás: OKIR EHIR
72 Forrás: OKIR-EHIR
-
100 000
200 000
300 000
400 000
500 000
600 000
700 000
800 000
900 000
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Anyagában hasznosított Energetikailag hasznosított Energiahasznosítás nélküli égetés
Lerakással ártalmatlanított Egyéb módon kezelt
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 111

hasznosítás aránya jellemzően stagnált az összes képződött veszélyes hulladék mennyiségéhez
képest.

Az égetéssel ártalmatlanított és hasznosított veszélyes hulladékok százalékos megoszlása
érdemben és trendszerűen nem változott.

Ugyanakkor a lerakással ártalmatlanított veszélyes hulladék mennyisége jellemzően csökkent
az elmúlt években. Különösen igaz ez a 2012. és 2013. évi kezelési adatok összehasonlításakor,
ami egyértelműen a hulladéklerakási járulék bevezetésének köszönhető. A hulladéklerakási
járulék, mint gazdasági szabályozó eszköz hatékonynak bizonyult a lerakással történő
ártalmatlanítás visszaszorítása érdekében.

Az „egyéb” kezelési mód nagyon sok, elsősorban fizikai -kémiai, vagy biológiai
ártalmatlanítási, vagy hasznosítási technológiát jelent. Kezelés tekintetében ezek a
hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról
szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet ) alapján kerülnek
meghatározásra.

A veszélyes hulladékok képződés e régiós megoszlásának évenkénti elemzése utal egyrészt a
nagyobb, veszélyes hulladék képződéssel járó ipari tevékenységek területi megoszlására,
másrészt – a maghatározott években – a kárme ntesítéssel érintett területek földrajzi
elhelyezkedésére.

A hazai veszélyes hulladék lerakók és égetők elhelyezkedését az alább táblázatok mutatják be.

A lerakó elhelyezkedése (megye) A lerakó elhelyezkedése
(település)
Heves Apc
Hajdú-Bihar Debrecen
Fejér Dunaújváros
Fejér Dunaújváros
Pest Galgamácsa
Somogy megye Marcali
Győr-Moson-Sopron Mosonmagyaróvár
Borsod-Abaúj-Zemplén Sajóbábony
Pest Százhalombatta
Borsod-Abaúj-Zemplén Szuhogy
Veszprém Várpalota
36. táblázat - Veszélyes hulladéklerakók

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 112

Az égető elhelyezkedése (megye) Az égető elhelyezkedése
(település)
Borsod-Abaúj-Zemplén Sajóbábony
Borsod-Abaúj-Zemplén Tiszaújváros
Komárom-Esztergom Dorog
Győr-Moson-Sopron Győr
Pest Százhalombatta
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tiszavasvári
37. táblázat - Legjelentősebb veszélyes hulladékégetők

A lakosságnál képződő veszélyes hulladékok gyűjtése és kezelése az egyes speciális
hulladékáramok tekintetében eltérő, azonban az elmúlt években jelentős előrelépés történt ezen
infrastruktúrák kialakítása és a lakosság által történő igénybevétele tekintet ében. A
közszolgáltatók által működtetett hulladékgyűjtő udvarokban a 246/2014. (IX. 29.) Korm.
rendelet alapján meghatározott veszélyes hulladékok átvétele kötelező.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014 -2020 dokumentumban meghatározott,
valamennyi hulladékáramra vonatkozó, a hasznosítási arányok növelését célzó célkitűzés a
veszélyes hulladékok tekintetében – tekintettel arra, hogy ezek kezelése bizonyos hulladékok
esetében kizárólag ártalmatlanítás lehet – nem valósulhatott meg minden esetben. Ugyanakkor
technológia-változással bizonyos esetekben a veszélyességi jellemzők és a veszélyes anyag
tartalom csökkenthető. Ezen lehetőségeket a vonatkozó jogszabályok elő is írják.

A legnagyobb hangsúlyt ezen hulladékáram tekintetében az elkülönített gyűjtés
hatékonyságának növelése és az elérhető legjobb technikának megfelelő kezelés kell hogy
kapja a jövőben is.

4.6.2 Előrejelzés

Az ipari termelés volumenének változása – mint ahogyan az elmúlt évek adataiban láthattuk –
nem feltétlenül kell, hogy együtt járjon a veszélyes hulladékok mennyiségének növekedésével.
A körforgásos gazdasági modellre való átállás, a hulladékszegény technológiák, a megelőzés
mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezen hulladékáram tekintetében ne növekedjen a képződött
hulladék mennyisége.

A fentiek alapján várhatóan ezen hulladékáram tekintetében a képződött mennyiség jelentősen
nem fog változni. 2025-től elkülönített gyűjtési rendszereket kell létrehozni az európai uniós
tagállamoknak a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékfrakciók számára, amelynek
következtében a gyűjtött mennyiség növekedhet. Szükséges ugyanakkor, hogy a
hulladékkezelés tekintetében a hulladékhierarchiának megfelelően a kezelési módok aránya
hasznosítás tekintetében javuljon.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 113

4.6.3 Cselekvési irányok

A HKI előírásai a lapján 2025. január 1 -ig elkülönített gyűjtési rendszert kell létrehozni a
háztartásokban képződő veszélyes hulladékok tekintetében annak érdekében, hogy azok ne
szennyezzék az egyéb hulladékáramokat. Előzetes becslések alapján – tekintettel arra, hogy a
nem lakossági eredetű hulladék visszagyűjtése jelenleg is megoldott – a lakosságnál képződött
és begyűjtött veszélyes hulladék elszállításához további ~150 jármű beszerzése szükséges.

A 2014-2020 időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Terv dokumentumban
megfogalmazott célok továbbra is aktuálisak:
 veszélyes hulladékképződés megelőzés fejlesztése (technológiaváltás, szemléletformálás,
gazdasági ösztönzők),
 lakossági szemléletformálás, lakosságnál képződő veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtési
rendszerének kialakítása,
 szükség szerint a jogi szabályozás módosítása (gyártók, hasznosítók ösztönzése).

További cselekvési irányok veszélyes hulladékok esetében:
 az országos adatbázis megbízhatóságának növelése informatikai fejlesztéssel (veszélyes
hulladék nyilvántartása tekintetében elektronikus nyilvántartási felület biztosítása),
 a technológia fejlesztés és a hazai hasznosítói kapacitások kiépítésének fokozott támogatása.
Az új hasznosítási technológiák kidolgozása és megvalósítása nag yon fontos cél a hazai
feldolgozóipar fejlődése szempontjából. Mindezek megvalósításáért jogszabályi és gazdasági
ösztönzőket kell bevezetni, támogatni kell az új hasznosítási technológiák kutatás-fejlesztését.
 Elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kialakítása, a meglévők fejlesztése,
 a hulladékgyűjtő udvarok számának és jelentőségének fejlesztése a komplex hulladékgyűjtés
és gazdálkodás érdekében,
 hatósági ellenőrzés fokozása (a hatóság ellenőrző szerepének erősítése).

A veszélyes hulladékok közé tartozó kiemelt hulladékáramok a továbbiakban külön is
bemutatásra kerülnek.

4.6.4 PCB és PCT tartalmú hulladék

4.6.4.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok

A PCB – poliklórozott bifenilek – olyan kémiai vegyületek, amelyekben a klóratomok részben
vagy teljesen átveszik a hidrogénatomok helyét a bifenil molekulán, amely egyszeres kötéssel
összekapcsolt két benzolmolekulából áll.
A PCB-k csoportjába 209 különböző úgynevezett kongener bifenil vegyület tartozik, melyek a
klóratomok számában és pozíciójában térnek el egymástól. A PCB-k akkumulációs képességük
és mérgező hatásuk miatt a környezetben tartósan megmaradó (perzisztens) szerves szennyezők
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 114

(POP anyagok) közé ta rtoznak. A z ember szervezetében a PCB -k elsősorban szennyezett
levegővel, szennyezett élelmiszerrel, valamint bőrön át régi elektronikai cikkek érintése útján
kerülhetnek. A PCB -k toxikussága illetve bomlása a klóratomok számától és helyétől függ,
toxikusak, mutagének és mérgezőek a reprodukcióra nézve. A környezetben található PCB -k
lebomlása a klórtartalom mértékétől függ, a perzisztencia általában a klórtartalom mértékével
növekszik. A mikroorganizmusok a mono-, di-, és triklórozott bifenileket viszonylag gyorsan,
a tetraklórozottakat lassan képesek lebontani, a magasabban klórozottak szinte teljesen
ellenállóak a biodegradációval szemben. A PCB-k mérgezőek, az akkumulációs képességükkel
együtt komoly veszélyt jelentenek az emberi egészségre.

A PCB-k szerves oldószerekben, szénhidrogénekben, zsírokban, olajokban nagyon jól oldódó,
azonban vízben rosszul oldódó vegyületek, ezért képesek az élőlények szöveteiben
felhalmozódni. Ily módon a PCB -k a POP anyagok gyártását, használatát, környezeti
kibocsátását korlátozó Stockholmi Egyezmény (a Stockholmi Egyezmény a PCB-gyártást erős
mérgező volta miatt a 2004-es hatályba lépése óta tiltja), a POP rendelet, valamint a Nagy
Távolságra Jutó Határokon Átterjedő Levegőszennyezésről szóló Genfi Egyezmény Aa rhusi
POP Jegyzőkönyvének hatálya alá tartoznak.

Korábban széles körben alkalmazták a PCB -ket transzformátorokban és kondenzátorokban,
hőátadó folyadékként, hidraulikus rendszerekben, kenőanyagokban, festékekben,
ragasztókban, tömítő - és szigetelőanyagok ban, valamint lágyító anyagként műanyagokban,
ugyanis jó a hőállóságuk és stabilak. Azonban nagyon magas hőmérsékleten éghetőek,
égéstermékük pedig akár a kiindulási vegyületnél is veszélyesebb lehet . Égési melléktermékei
többek között a hidrogén-klorid és a poliklórozott dibenzodioxinok/dibenzofuránok.

Jogszabályi háttér

 A Tanács 96/59/EK irányelve (1996. szeptember 16.) a poliklórozott bifenilek és a
poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról (a továbbiakban: 96/59/EK irányelv)
 A Bizottság határozata (2001. január 16.) a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott
terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról szóló 96/59/EK tanácsi irányelv 10. cikkének a)
pontja szerinti PCB-mérések két referenciamódszerének megállapításáról
 A PCB, valamint a PCB -t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól
szóló 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet)

96/59/EK irányelv

Az 1996. szeptember 16. napjától hatályos irányelv magába foglalja, hogy az uniós
országoknak a PCB-k és PCT-k tekintetében mely dolgokról szükséges gondoskodniuk. Ilyen
többek között az elhasználódott PCB-k és PCT-k, valamint az azokat tartalmazó berendezések
lehető leghamarabb történő ártalmatlanítása, illetve szükséges a PCB-ket és PCT-ket, valamint
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 115

az azokat tartalmazó berendezéseket érintő tűzveszély elhárítására megtenni az
óvintézkedéseket.

Minden tagállamnak nyilvántartásba kellett vennie a nagy méretű, 5 dm3-nél több PCB -t
tartalmazó berendezéseit és tervet kellett készíteniük ezen nyilvántartásban szereplő
berendezések ártalmatlanítására. A nyilvántartást a Bizottság részére az irányelv hatályba
lépésétől számított 3 éven belül kellett megküldeni. A kis, 0,05 tömegszázalék feletti PCB -t
tartalmazó transzformátoroknál az irányel v a PCB koncentráció 0,05 tömegszázalék alá,
lehetőség szerint 0,005 tömegszázalék alá történő csökkentését írja elő. A nagyméretű
berendezések ártalmatlanítását 2010 végéig kellett a tagállamoknak elvégezniük.

144/2012. (XII. 27.) VM rendelet

E rendelet hatálya az elhasználódott PCB -re és PCB -t tartalmazó hulladékká vált
berendezésekre, a használatban levő, PCB -t tartalmazó anyagokra, a PCB -t tartalmazó
berendezésekre, valamint ezek kezelésére terjed ki.

A 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet általánossá teszi az 5 dm3-nél kisebb töltetű berendezésekre
is a nyilvántartási és bejelentési kötelezettséget és ezzel együtt az ártalmatlanítási
kötelezettséget is a 96/59/EK irányelvtől eltérően.

96/59/EK irányelv végrehajtása

2011 decemberében az Európai Bizottság az Európai Unióban kérdőív keretein belül mérte fel
a 96/59/EK irányelv végrehajtásának szintjét. Hazánk a 2010. december 31 -i határidőig nem
tudta teljes körűen teljesíteni a 96/59/EK irányelvben foglalt kötelezettségeket.

2010-ben a bizottsági kérd őív alapján felmért adatok szerint 2010 -ben összesen 11,91 tonna
PCB tartalmú hulladék képződött, melynek 2,78 tonna PCB tartalma volt. A kötelezettségeket
az érintett vállalatok vélhetően anyagi nehézségek miatt nem tudták határidőre teljesíteni. 2011.
december 31-ei határidővel, az egy évvel későbbi állapotokat egy újabb kérdőívben mérték fel.
Az újabb, 2011. december 31-i állapotot vizsgáló kérdőívre adott válaszokból kiderült, hogy az
5 dm3-t meghaladó mennyiségben PCB -t tartalmazó berendezésekből származó hulladék
mennyisége 0,36 tonna, melynek PCB tartalma pedig csupán 0,18 tonna volt. Mivel azonban
jellegüket és felhasználásukat tekintve ezek múzeumi berendezések, megállapították, hogy
2011-re hazánknak sikerült megfelelnie a 96/59/EK irányelvnek.

Jelenlegi hazai helyzet

A PCB tartalmú hulladékokra is vonatkozó általános adatszolgáltatási kötelezettség alapján jól
beazonosítható az ilyen jellegű keletkezett és kezelt hulladék mennyisége.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 116

Hulladék azonosító kódja Hulladék megnevezése
− 130101* − PCB-ket tartalmazó hidraulika olajok
− 130301* − PCB-ket tartalmazó szigetelő és hő-transzmissziós olajok
− 160109* − PCB-ket tartalmazó alkatrészek
− 160209* − PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok
− 160210* − PCB-ket tartalmazó vagy azzal szennyezett, használatból kivont
berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től
− 170902*
− PCB-ket tartalmazó építkezési és bontási hulladékok (pl. PCB-ket
tartalmazó szigetelőanyag, PCB-ket tartalmazó gyanta-alapú padozat, PCB-
ket tartalmazó leszigetelt ablak, PCB-ket tartalmazó kondenzátorok)
38. táblázat - PCB tartalmú hulladékok köre

Azonosító
kód 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
130101* 90 15 745
130301* 28 320 1 205 1 396 996 15 291 942 650 3 191
160109* 299 5 078 208 3 090 4 825 1 255 2 396
160209* 244 499 51 775 24 289 12 031 16 345 22 530 20 020 11 941 10 136
160210* 188 4 741 148 8
170902* 188 720 324 040 2 371 1 099 5 505 7 837 1 931 1 016
Összesen 273 584 58 782 350 689 18 636 22 284 29 581 31 195 15 267 14 351
39. táblázat - A 2010-2018 között keletkezett PCB-t tartalmazó hulladék éves mennyisége (kg)73

A keletkezett hulladék mennyisége alapján megállapítható, hogy csökkenő tendenciát mutat,
valamint a kiugró adatok az adott évben nagyobb mennyiségű transzformátor cserére engednek
következtetni.

A PCB -t tartalmazó hulladék kezelése az alábbi hulladékgazdálkodással kapcsolatos
ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek szerint történt 2010 és 2018 között:
 D10 Hulladékégetés szárazföldön
 D5 Lerakás műszaki védelemmel (elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől és egymástól
is elkülönített cellákban stb.)
 R1 Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása
 R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata

D10 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
13 01 01* 290
13 03 01* 14 329 16 384 39 300 742 28 427 180
16 01 09* 310 0 710

73 Forrás: OKIR EHIR
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 117

16 02 09* 186 357 141 918 12 798 21 666 15 389 7 087 33 124 2 288 2 680
16 02 10* 110 412 22 184
17 09 02* 440 2461 1980
Összesen 201106 158714 12859 22406 18592 7561 33152 5405 2860

D5 2010 2012 2016 2017
17 09 02* 3 441 321 145 738 20

R1 2010
13 03 01* 1 797

40. táblázat - A PCB-tartalmú hulladék kezelt mennyiségeinek (kg) alakulása74

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Keletkezett PCB hulladék
mennyisége 273,6 58,8 350,7 18,6 22,3 29,6 31,2 15,3 14,4
Kezelt PCB hulladék mennyisége 206,3 158,7 334 22,4 18,6 7,6 33,9 18,6 2,9
41. táblázat - A keletkezett és kezelt PCB-tartalmú hulladékok mennyisége 2010-2018 között (tonna)75

Feltehetően a PCB-tartalmú hulladék tárolási követelményeit betartva, valamint az átadástól
számított kezelési időt tekintve bizonyos hulladékmennyiségek a képződésük idejéhez képest
későbbi időpontban kerülnek kezelésre. A régi időkben gyártott, életidejük végéhez az e lmúlt
(és bizonyos berendezések esetében az elkövetkező) években érkezett PCB -tartalmú
berendezések leszerelése is növelheti a kezelendő hulladék mennyiségét.

A 96/59/EK irányelv a kis, 0,05 tömegszázalék feletti PCB-t tartalmazó transzformátoroknál a
PCB koncentráció 0,05 tömegszázalék alá, lehetőség szerint 0,005 tömegszázalék alá történő
csökkentését írja elő. A nagyméretű berendezések ártalmatlanítását 2010 vé géig kellett a
tagállamoknak elvégezniük. E kötelezettségek végrehajtása miatt volt jelentős 2010 -ben a
keletkezett, valamint a kezelt PCB-tartalmú hulladék mennyisége.

Kiugró értéket mutat a 2012. év, ugyanis az összes keletkezett PCB hulladék mennyiség e
350 689 kg volt, melyből a 17 09 02* hulladékazonosító kódú PCB-t tartalmazó építési-bontási
hulladék 324 040 kg -ot tett ki. Ez a mennyiség egy bizonyos telephelyen keletkezett a cég
felszámolása során, ezzel magyarázható az előző évhez képest majdnem hatszoros mennyiség.
Továbbá megjegyzendő, hogy a 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet szerint a PCB-t tartalmazó
transzformátor a rendeletben foglalt előírások betartásával történő megtisztításáig, üzemen
kívül helyezéséig vagy ártalmatlanításáig abban az esetben üzemeltethető és szervizelhető, ha

74 Forrás: OKIR EHIR
75 Forrás: OKIR EHIR
R9 2017
13 03 01* 13 170
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 118

a cél annak biztosítása, hogy a benne lévő PCB eleget tegyen a dielektromos követelményekre
vonatkozó műszaki előírásoknak, feltéve, hogy az ilyen transzformátor jól működik , és nem
szivárog.

A PCB-tartalmú hulladék szállítása a veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó előírásoknak
megfelelően történik. Az elhasználódott PCB, továbbá a PCB-t tartalmazó hulladék, vagy ilyen
hulladékot tartalmazó berendezés gyűjtése, szállítása, kereskedelme, közvetítése, tárolása,
valamint kezelése a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően történik.

A fenti táblázatokban szereplő adatok alapján az alábbi hulladékmérleg mutatja a keletkezett és
kezelt PCB-tartalmú hulladék kezelési mód szerinti megoszlását 2010 és 2018 között:

Keletke-
zett
hulladék
(t)
Kezelt
hulladék
(t)
Hasznosítás Ártalmatlanítás
R1 R9 D10
Égetés
D5
Lerakás
t/év % t/év % t/év % t/év %
2010 273,6 206,3 1,8 0,9 - - 201,1 97,5 3,4 1,6
2011 58,8 158,7 - - - - 158,7 100 - -
2012 350,7 334 - - - - 12,9 3,9 321,1 96,1
2013 18,6 22,4 - - - - 22,4 100 -
2014 22,3 18,6 - - - - 18,6 100 -
2015 29,6 7,6 - - - - 7,6 100 -
2016 31,2 33,9 - - - - 33,2 97,9 0,7 2,1
2017 15,3 18,6 - - 13,2 71 5,4 29 - -
2018 14,4 2,9 - - - - 2,9 100 - -
42. táblázat - Hulladékmérleg, keletkezett és kezelt PCB-tartalmú hulladék megoszlása a kezelés
szerint 2010-2018 között76

A legtöbb keletkezett PCB -tartalmú hulladék ot csaknem 100% -ban D10-es kezelési kódon,
azaz égetéssel ártalmatlanítanak. Az említett rendeleteknek és a jogilag köt elező határidőnek
köszönhetően a lakosság tájékoztatása is szélesebb körűvé vált a korábbinál.

A Ht. 19. § (2) bekezdésében megtiltja veszélyes hulladékok behozatalát – „Magyarország
területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt
háztartási hulladékot és a háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot behozni
tilos”. Ez a PCB -tartalmú hulladékokra vetítve s zintén kiemelt környezeti és egészségügyi
jelentőséggel bír.

4.6.4.2 Előrejelzés

76 Forrás: OKIR EHIR
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 119

Míg a PCB hulladék jelentős része egyre kisebb mértékben képződik, számolnunk kell bizonyos
PCB-t tartalmazó hulladékáramok esetleges mennyiségbeli növekedésével, ideértve f őként a
17 09 02* azonosító kód alatti építési -bontási hulladékot. A hőszigetelő ablakok
korszerűsödésével a korábbi, PCB -tartalmú szigetelőanyagokkal ellátott ablakok lecserélése
várható az elkövetkező években, ezek hulladékáramban történő jövőbeli megjelenésével.

A PCB-t tartalmazó folyadék lecserélése esetében annak ártalmatlanításáról gondoskodni kell.
A 0,05 és 0,005 tömegszázalék közötti koncentrációtartományban PCB -t tartalmazó
transzformátorokat szintén meg kell tisztítani, vagy hasznos élettartamuk végén
ártalmatlanítani. Mivel az ezekből a berendezésekből származó PCB-t illetően a rendelet (sem
a 96/59/EK irányelv) nem ír elő határidőt – ellentétben az 5 dm 3-nél több PCB -t tartalmazó
berendezésekkel –, a hulladékáramban PCB tartalmuk es etleges további, egyre csökkenő
megjelenésére lehet számítani.

A Stockholmi Egyezmény távlati célja minden PCB -tartalmú berendezés kivezetése 2025 -re,
valamint PCB-tartalmuk ártalmatlanítása 2028-ra.

4.6.4.3 Cselekvési irányok

A PCB-k és POP anyagok vonatkozásában a lakosság és a foglalkozásukból eredően esetleges
expozíciónak kitett munkavállalók folyamatos szemléletformálása, környezeti és egészségügyi
tájékoztatása szükséges.

A PCB -tartalmú kondenzátorok, katalizátorok, transzformátorok (és egyéb al katrészek)
országhatárt átlépő szállítása, a vonatkozó nemzetközi ajánlások figyelembevételével előzetes
írásbeli bejelentéshez és hozzájáruláshoz kötött tevékenység.

4.6.5 Hulladékolaj

4.6.5.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok

Hulladékolaj: bármely ásványi vagy szintetikus kenőolaj vagy ipari olaj, amely az eredeti
rendeltetési célra tovább nem használható, így különösen a használt motorolaj és sebességváltó-
olaj, kenőolaj, turbinaolaj és hidraulikaolaj.

A hulladékokkal kapcsolatos adatoknak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek megfelelően való kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályok
megállapításáról és a C (2012) 2384 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kív ül
helyezéséről szóló, 2019. június 7 -i (EU) 2019/1004 bizottsági végrehajtási hat ározat (a
továbbiakban: 2019/1004 végrehajtási hat ározat) VI. melléklete alapján a tagországi
adatszolgáltatási kötelezettség az ásványi és szintetikus kenőolajokra és ipari olajokra, valamint
a hulladékolajokra terjed ki.
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 120

Ezek közé a VM rendelet alapján az alábbi hullad ékazonosító kóddal rendelkező hulla dékok
érhetőek:

Motor és sebességváltó olajok: Beleértve a motor- és sebességváltó olajokat (gépjárműipari,
légiközlekedési, tengeri, ipari és egyéb ágazatok), de a zsírok és a hajózásban keletkező olajos
hulladék nélkül.

Azonosító kód Hulladéktípus megnevezése
− 13 02 04* − ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó motor-, hajtómű- és
kenőolaj
− 13 02 05* − ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és
kenőolaj
− 13 02 06* − szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolaj
− 13 02 07 − biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolaj
− 13 02 08* − egyéb motor-, hajtómű- és kenőolaj
43. táblázat - Motor és sebességváltó olajok

Ipari olajok: Beleértve a gépolajokat, a hidraulikaolajokat, a turbinaolajokat, a
transzformátorolajokat, a hőtranszmissziós olajokat, a kompresszorolajokat, az alapolajokat, de
az emulziós zsírok és olajok nélkül.

Azonosító kód Hulladéktípus megnevezése
− 13 01 01* − PCB-t tartalmazó hidraulikaolaj
− 13 01 09* − klórozott szerves vegyületeket tartalmazó, ásványolaj alapú
hidraulikaolaj
− 13 01 10*
− klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj
alapú hidraulikaolaj
− 13 01 11* − szintetikus hidraulikaolaj
− 13 01 12* − biológiailag könnyen lebomló hidraulikaolaj
− 13 08 99* − közelebbről meg nem határozott hulladék
− 12 01 06* − ásványi alapú, halogénelemeket tartalmazó gépolaj (kivéve
az emulziót és az oldatot)
− 12 01 07* − halogénmentes, ásványi alapú gépolaj (kivéve az emulziót
és az oldatot)
− 12 01 10* − szintetikus gépolaj
− 12 01 19* − biológiailag lebomló gépolaj
44. táblázat - Ipari olajok

Ipari olajok (csak emulziók) : Beleértve a fémmegmunkáló olajokat; amennyiben a nemzeti
szintű jelentéstétel nem tesz különbséget az emulziókban más módon használt ipari olajok